Aktivizáld az egész osztályt.

órai motiváció

Az órai aktivitás fokozásának legősibb és legegyszerűbb módszere a tanár-diák kérdés-felelet. De mi a helyzet, ha a tanulók egy része egyszerűen nem jelentkezik? Ha mindig ugyanazok válaszolnak, és egyesek pedig soha? Ezen hátrányok kivédésére mutatok most egy egyszerű de nagyszerű eszközt.

Az egyik oldalon:

“Hiába jelentkezek, engem soha nem szólítanak.”

“Mindig engem szólítanak, akkor is, ha nem jelentkezem.”

A másik oldalon:

“Mindig ugyanazok a tanulók jelentkeznek, szeretnék másokat is aktivizálni.”

“Van aki sohasem teszi fel a kezét, nehezen tudom őket bevonni az órai munkába.”

Ismerős? Bizony nem vagy ezzel egyedül.

Néhány évvel ezelőtt egy igen nehéz osztállyal hozott össze a sors. Okosak voltak, szorgalmasak és tanulni akartak, nem is itt volt a gond. A kihívást az okozta, hogy sajnos nem igen kedvelték egymást. Olyannyira nem, hogy nem is szerettek egymás előtt aktívan részt venni az órán, mert tartottak tőle, hogy ha hibáznak, a többiek majd megszólják őket.

A felmentő ötlettel végül egy hospitálás alkalmával találkoztam. A fiatal nyelvtanár kolléga egy plüssnyuszival vette elejét a hasonló problémáknak a saját osztályában. Feltett egy kérdést és hopp, már repült is a plüssnyuszi, a tanulóknak pedig sem idejük sem lehetőségük nem volt kibújni a válaszadás alól.

Hát ez remek ötlet, gondoltam. Bár bevallom, én akkoriban éppen nem éreztem magam elég vagánynak egy nyúlhoz, ezért inkább egy kisméretű puha gumilabdát választottam erre a célra. A próba pedig olyan jól sikerült, hogy ma már nem csak nyelvórán, hanem kémián is használom minden olyan alkalommal, amikor sok kérdés-feleletet tervezek alkalmazni. A fenti eset már több, mint tíz éve volt és a diákok által kedvesen csak “stresszlabdának” nevezett segédeszközt azóta a napi órai rutin részévé vált.

 

jelentkezés
Elliot Aronson amerikai pszichológus eredeti megfigyelése szerint a hagyományos jelentkezős tanár-diák kérdés-felelet gyakorlata elősegítheti az osztály két részre szakadását. Könnyen kialakulhat ugyanis a pedagógus kérdéseire gyorsan és pontosan válaszolni tudó “okos” diákok, és a sosem jelentkező, inkább elbújni vágyó “gyenge” tanulók tábora.

 

Néhány tipp és gondolat a stresszlabda használathoz:

 

– Tapasztalatom szerint a labdás kérdésfeltevés akkor működik jól, ha a lehető legegyszerűbb formában csináljuk. A kérdést azelőtt tedd fel, mielőtt eldobnád a kislabdát, így mindenki figyelni fog, nem csak az, akinek válaszolnia kell. Ezután válassz egy tanulót és dobd a kezébe a labdát. Nagyjából ennyi is a lényeg.

– Döntsd el, mit csinálsz, ha a kiválasztott tanuló nem tudja a választ. Én ilyenkor meg szoktam kérni, hogy válasszon egy osztálytársat, aki szerinte tudni fogja a helyes választ és dobja oda neki a stresszlabdát – ezzel egy kicsit tompítok a kudarc érzésén is. Ha te szeretnéd jobban a kezedben tartani az irányítást, akkor ehelyett meg is kérheted, hogy inkább dobja vissza neked a labdát. 

– Próbáltam már úgy is, hogy a diákokat kértem, hogy tegyenek fel egymásnak ismétlőkérdéseket és válasszanak valait, akinek odadobják a labdát. Így is lehet, de a folyamat jóval lassabb lesz, mert a kérdésen és a kiválasztott személyén is gondolkodni fognak.

– Ez az egyszerű labdás módszer rengeteget segít a fáradt diákok felrázásában és motiválásában. Ráadásul differenciálni is tudod a kérdéseket, és jobban megcélozhatod (haha) a kevésbé gyors tanulókat is valami egyszerűbbel. A néha-néha akaratlanul elejtett labda pedig mindig vicces és jól oldja a feszültséget.

 

labda az órán
A nyugdíjazott stresszlabdákat jótékony célra szoktam felajánlani. 🙂 (Egy tanuló boldog kutyusa)

 

– Hirtelen jött helyettesítésekkor is jól jön a stresszlabda, ha egy olyan osztályban szeretnél aktivitást, ahol esetleg nem tudod a neveket. Hasonló okokból igen hasznos még a módszer a tanév legelején.

– Lehet, most azt gondolod kedves Kolléga, hogy a stresszlabda inkább a kicsiknél válik be, de a tapasztalataim szerint még a felnőttek kudarctól való félelmeit is remekül oldja. 

Kipróbálod? Írd meg.

 

A fent említett Elliot Aronson dolgozta ki a mozaikmódszert is. Az órai alkalmazásáról itt olvashatsz.

Tetszett?