A tragikus ünnepnap, ami után Portugáliának majdnem új fővárosa lett.

nagy Lisszaboni földrengés 1755

1755. november 1-én szombaton a gazdag portugál tengeri nagyhatalom az utolsó reggelére ébredt. A mindenszentek napi megemlékezésre a templomokba özönlő tömeg még nem sejthette, hogy pár óra múlva a világhírűen gazdag fővárosuk a puszta túlélésért fog küzdeni.

 

Sosem látott pusztítás

 

9:30-kor a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés kezdődött Portugália déli partjaitól mintegy 200 km-re az óceán alján. A rendkívüli erősségű rengések Európa nagy részén és Észak-Afrikában is jelentős károkat okoztak.

A mindenszentek napjára égő gyertyákkal zsúfolt templomok egymás után kaptak lángra a portugál fővárosban, a tűz pedig gyorsan továbbterjedt a szűk középkori utcákon. A rémült lisszaboniak az összeomló épületek elől a kikötőkbe menekültek. És bár ne tették volna.

 

Lisszaboni földrengés ábrázolás
Egykorú rézkarc a katasztrófáról.

 

A korabeli beszámolók részletesen leírják, ahogy a földrengés túlélői végignézték, amikor a Tejo-folyó tölcsértorkolatából messze visszahúzódott az óceán, és láthatóvá vált a hajóroncsokkal borított folyó- és tengerfenék. Jó fél órával a harmadik rengés után pedig megérkezett a víz is. Az óriási cunami letarolt mindent, ami Lisszabon belvárosának alsőbb részeiből még megmaradt. A beszámolók szerint a hullámok elől azok tudtak elmenekülni, akik teljes vágtában tudták hajtani a lovaikat föl valamelyik dombtetőre. De még a háromszor lecsapó cunami víztömege sem tudta eloltani az erős szél miatt tűzviharként tomboló tűzvészt.

Még nem volt dél, de a gondtalan gazdagságú Portugál Királyság, ahogy eddig a lakói ismerték, már nem volt többé.

 

Újat a semmiből

 

I. József portugál király, az udvartartása és az egész királyi család csodával határos módon túlélte a katasztrófát, mert óriási szerencséjükre éppen az óceán parti domboldalon fekvő belémi királyi palotában tartózkodtak. A belvárosi palotájukból ugyanis semmi nem maradt. A királyi renzidencia mellett megsemmisült a királyi képtár (Rubens és Tiziano képekkel), a kincstár, sőt a királyi arcívum benne Vasco da Gama útleírásaival.

Az első napok sokkja után azonban példátlan szervezettségű kárelhárítás és újáépítés kezdődött.

 

Lisszaboni földrengés újáépítés
Az „új” típusú házak még mindig állnak.

 

A király főminisztere, a későbbi Pombal márki vette a kezébe az újáépítés irányítását. A várost lezárták,  a túlélőket pedig nem hagyták elmenekülni, hanem kényszerítették őket, hogy részt vegyenek a kármentesítő munkálatokban. A márki utasítására “önkéntes” tűzoltó egységeket szerveztek, a katolikus egyház rosszallása ellenére pedig az áldozatok többségét az óceán vizére küldött hajókon elégették, hogy elejét vegyék a későbbi járványoknak. A hadsereg a helyes állampolgári magatartás ösztönzésére város szerte bitófákat állíttatott és harminc fosztogatót nyilvánosan ki is végeztek.

Lisszabon újáépítése rekordgyorsasággal indult meg. A katasztrófa után egy hónappal már négy helyreállítási terv is a király elé került. Az első szerint a belvárost a romokból megmentett újrahasznosított anyagokból, olcsón építették volna újá. A második terv szerint a főutcákat kiszélesítették volna, de komoly alternetívaként szerepelt Lisszabon teljes elhagyása és egy új főváros megalapítása is. A király végül a város majdnem teljes átépítését választotta. És milyen jól tette. Az “új”, földrengésbiztosra tervezett épületek ugyanis az elmúlt 260 évben sikeresen kiállták az idő próbáját.

 

Isten haragja vagy természetes balszerencse?

 

Minden nagy tragédia valami újnak a kezdete is, és nem volt ez másként a nagy lisszaboni földrengéssel sem. A bébicipőben járó nemzetközi sajtó gyorsan felkapta a szörnyű katasztrófa hírét, az újságok tele voltak a túlélők visszaemlékezéseivel, a történtek pedig mind a felvilágosodásra, mind az egyházra nagy hatást gyakoroltak.

Voltak, akik szerint nem lehetett véletlen, hogy a fényűző gazdagságáról és kegyetlen inkvizíciójáról is híres városra éppen mindenszentek napján csapott le Isten haragja. Az ő elméletüket erősítette az a tény is, hogy Lisszabon mind a húsz temploma megsemmisült a katasztrófában, gyakran a hívőket is maguk alá temetve.

 

Carmo templom
A Carmo templom teteje a földrengéskor ráomlott a hívőkre. Az épületet soha nem újították föl, ma múzeumként működik.

 

A másik tábor azonban úgy gondolta, hogy lennie kell tudományos magyarázatnak a történtekre, és ide tartozott I. József király és tanácsadója Pombal márki is. Az udvar az első sokk után leveleket küldött szét szerte az országban minden egyházmegyébe a következő kérdésekkel:

Hány órakor kezdődött a földrengés és meddig tartott?

Észlelték, hogy egyik vagy másik irányból erősebb lett volna a rengés (például északra vagy délre)? Az épületek inkább dőltek az egyik vagy másik irányba?

Hány ember halt meg, és voltak-e köztük előljárók?

A tenger emelkedett vagy süllyed először? Hány arasznyit?

Ha volt tűzvész, meddig tartott és milyen károkat okozott?

 

Nagyrészt ezeknek a részletes kérdéseknek köszönhető, hogy meg tudjuk becsülni a nagy lisszaboni földrengés erejét, epicentrumát és irányát, különben mindezekről halvány fogalmunk sem lenne.

Az összegyűjtött adatokat az udvar feldolgozta, és az eredményeket felhasználták az új, földrengésbiztos házak tervezésekor. 

Ezzel aztán új tudomány is született, a földrengésekkel foglalkozó szeizmológia.

 

Érdekes tudásrészecskék

 

  • I. József király a földrengés után soha többet nem volt képes a négy fal között hosszabb ideig megmaradni. Az uralkodó súlyos klausztrofóbiája miatt a királyi család teljes udvartartásával együtt egy külvárosi sátorvárosba költözött, és itt is éltek a király haláláig.

 

  • A portugálok nem ám hasraütésre találták ki a földrengésbiztos szerkezeteket. A tervezett épületekből miniatűr modelleket készítettek, a földrengést pedig katonák masírozásával imitálták, így tesztelték az új házakat. A nagy szervező Pombal márki tiszteletére pedig az új építészeti stílust pombaline stílusnak nevezték el.

 

  • A földrengés és a cunami nem csak Lisszabont érintette, Portugália déli részének part menti településeit és a közeli spanyol kikötővárosokat is letarolta. A rengéseket Európa nagy részén, még Finnországban is érezték, de vannak feljegyzések róla Észak-Afrikából, a karib szigetvilágból és Grönlandról is. 3 méteres cunami érte el Anglia déli partját, de még az ekkor Portugália fennhatósága alá tartozó Brazíliából is őriznek beszámolót a pusztító hullámokról. 

 

1755 portugál földrengés
A szörnyű pusztításhoz az is kellett, hogy ilyen szerencsétlen szögből érje a cunami a fővárost.

 

  • A magyar világutazó, Jelky András visszaemlékezései szerint éppen a nagy lisszaboni földrengés után keveredett el Portugáliába. A kalandjait feldolgozó regény megemlékezik a szörnyű éhínségről, de a portugálok legendás vendégszeretetéről és udvariasságáról is.

 

  • Minden népnek van egy sorstragédiája, ami összemosódik az elveszett boldog idők emlékével, és a portugálok számára ez mindenképpen az 1755-ös nagy lisszaboni földrengés. A nagy földrajzi felfedezések kora a világ egyik leggazdagabb vezető tengeri hatalmává tette Portugáliát, de ennek az aranykornak a katasztrófa egyszer s mindenkorra véget vetett. Az ország a GDP-jének 30-50%-át elvesztette a tragédiában, a fővárosa romokban hevert, a történelmi örökségének nagy része megsemmisült, és a gazdaságának majdnem minden szegmensét újá kellett építeni. Az óriási befektetést kívánó felfedezések kora így végleg lejárt, és megkezdődtek egy kis európai ország hétköznapjai.
  • Bár Európa nem egy különösebben földrengésveszélyes kontinensként él a köztudatban, az igazság az, hogy Portugáliában évente több 5-6-os erősségű földmozgást is észlelnek. Legutóbb pedig 43 éve fordult elő 7.9-es erősségű, igen erős földrengés.

 

 

Rövid angol nyelvű animáció a történtekről a lap alján.

 

Jelky András kalandjairól itt olvashatsz.

 

Forrás és képek: https://en.wikipedia.org/wiki/1755_Lisbon_earthquake

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .