Budapesti gyerekek élete a forradalom és a megtorlás idején.

1956 forradalom

Szerencsére ma már sokat lehet tudni az 1956-os eseményekről és a fiatalok szerepvállalásáról – mindenképpen lényegesen többet, mint amit még én tanulhattam az iskolában. Most viszont tekintsünk bele a kamaszoknál kisebb iskolás gyerekek forradalom alatti – és azutáni – életébe.

Az 1956. október 23-i forradalom és az azt követő megtorlás fenekestül felforgatta a 10-15 éves korosztály életét is. Ezek a gyerekek már érzékelték a körülöttük zajló események jelentőségét, a mindennapi életükben megtapasztalták a reménykedésből rettegésbe forduló közhangulatot, azonban az ideológiai csatározásokból még vajmi keveset érthettek.

56-os gyerekek

Mivel a Magyar Televízió csak 1957 februárjában indult (milyen érdekes, hogy pont akkor, erről még lesz később szó), így az információk legfőbb forrásának ebben az időben a rádió számított. A gyerekek a rádió híradásai és a naponta kétszer megjelenő napilapok cikkei mellett elsősorban a családtagok és az ismerős felnőttek beszámolóiból értesültek a történtekről. Illetve, ha valaki első kézből szeretett volna tájékozódni, annak az volt a módja, hogy fogta magát és kiment az utcára megnézni, hogy mi is történik.

járókelők 1956
„Jancsiéknál 6 rendőr volt akik a szabadságharcosok elöl az éjjel ide menekültek. A kormány őbennük sem bízott, mert ugyan puskával, de töltény nélkül küldték ki őket a Szabad Nép védelmére. 10h-ra a köd részben már eloszlott és láttam, hogy az utcán a forradalmárok már puskákat visznek.”

 

Az idézetek Csics Gyula Magyar forradalom c. naplójából származnak, amit 12 éves korában írt.

1956.október 23.: „Mikor az utcára mentem láttam, hogy a „Corvin”-nál három nagy teherautó vitte az egyetemistákat. Az autó tetején egy fiú állt és ezt kiabálta a többiekkel: Ruszkik haza! Elég volt Rákosiból! Ne csináljunk semmit késve Nagy Imrét a vezetésbe! Később Maját elkisértem hittanra, mert ő nem mert egyedül elmenni. Hazafelé jövet egy tüntető tömeggel találkoztunk, amely a Népszínház utcánál megállt és elénekelte a Himnuszt. … Az ágyban még hallottam, hogy kiabálják: Ledöntjük a Sztálin szobrot! Vesszen Gerő!”

Iskola a forradalom idején

A fővárosi iskolák a forradalom kitörésekor azonnal bezártak, aminek egyik nyilvánvaló oka a közbiztonság hirtelen megromlása volt. A másik, kevésbé nyilvánvaló okot pedig a városi tömegközlekedés – elsősorban a villamos pályák megsemmisülése jelentette. A tanulók, ha akartak volna, sem tudtak volna biztonságban eljutni az iskolába.

1956.október 24.: „A kapuból még láttam, hogy 10 orosz tank akart a studióhoz menni, de a tömeg elé dűtött egy hatos villamost. Utána anyuval elmentem megnézni, hogy mi újság a kőrúton? Láttuk a Szikra égő könyveit.

Én ugyan sajnáltam a sok jó könyvet, de mindenki azt mondta, had égjen. Liptai aki itt lakik az átjáróban és velem jár a Kígyósihoz lopott is két könyvet.

Sztáli szobor
„Reggel olvastam az ágyban, majd anyuval a kőrútra mentünk megnézni, hogy van e valami ennivaló? Ekkor láttam először a Sztálin szobrot. Az oldalára postarabló, a parolinjára pedig strici volt írva.”

 

A következő egy hét az általános bizakodás jegyében telt. Október 31-én szerdán már úgy tűnt – erről a rádió is beszámolt, – hogy az orosz csapatok kivonulnak az országból. És bár csütörtökön mégis újabb hadtestek érkeztek Magyarország területére, november 3-án szombaton a hírekben már azt közölték, hogy a gyárakban hétfőn újra indul a munka és újrakezdődik az iskolai tanítás is. Aztán mégsem így lett.

1956.október 29.: „Az ország címere ismét a Kossuth címer. … Délfele kiabálást hallottunk kinéztünk és láttuk, hogy a „Nemzeti színház”-nál egy nagy tömeg kiabálja: „Ruszkik haza!” Délután Jancsinál voltam. Este Ványi albérlője Jancsi mondta, hogy az egyetemisták a Kilián laktanya védőjét akarják honvédelmi miniszternek, aki Maléter Pál.

Iskola a megtorlás alatt

Vasárnap, november 4-én hajnalban Budapest ismét lövöldözésre ébredt. A Magyar Rádió elhallgatott, és helyén a Szabad Európa bemondta, hogy Nagy Imrét elfogták az oroszok. A Kádár-kormány már másnap megalakult, de a fővárosban továbbra is zajló harcok, és a kezdődő országos sztrájk miatt iskolába még egy jó hónapig nem lehetett menni.

1956 Margit-híd
Szovjet tankok zárják le a Margit-hidat. „A kőrúton minden össze volt írva SZTRÁJK szavakkal.”

 

Már december volt, mire az ország újdonsült vezetése megpróbálkozott az iskola újraindításával, egyelőre csak napi egy óra hosszára. A gyerekeket azzal igyekeztek visszacsábítani az iskolapadba, hogy a külföldi segélyek egy részét az iskolákban osztották szét. A mikulás napján fellobbanó tüntetések, és a rendszeressé váló sortüzek miatt azonban a próbálkozás néhány nap alatt hamvába holt.

1956.december 6.: „Este Putzer néni lejött, és azt mondta, hogy látta a tüntetőket. Mesélte, hogy volt egy csoport tüntető, akik Kádár mellett tüntettek. Ezek vörös zászlókat vittek. A másik tüntető csoport, aki kádár ellen tüntetett, a Nyugatinál megdobálta a talán 150 főből álló kommunista csoportot. Erre a kormány ávósokat „rendőröket” küldött ki és ezek vagy 100 embert agyonlőttek. Este apu hozott egy csomag cukrot és egy Mikulást.

technokid építőjáték
A forradalom leverése után az emberek az inflációtól rettegve igyekeztek minden készpénzüket elkölteni. Végre egy pár napig jó világ járt a gyerekekre is.

Oktatási reformok 1957-ben

Január 7-én hétfőn egy különösen havas karácsony és egy szomorú szilveszter után indult végül újra az iskola, de még mindig csökkentett üzemmódban. A gyerekek itt szembesültek azzal, hogy az osztálytársaik és a tanáraik közül jó páran disszidáltak, vagy vidékre költöztek a veszélyessé vált fővárosból. A forradalmat követő oktatási reformok sem sokat várattak magukra.

Már január végén elterjedt a hír, hogy a hittanítók „rendszer ellenes uszító” magatartása miatt megszűnik az iskolai hittanoktatás, a nyugati idegen nyelvek helyett pedig az orosz lesz a kötelező tárgy. Ez elsősorban a hagyományosan népszerű németoktatásnak jelentett nagy érvágást. A „Rákosi-Gerő klikk helytelen politikájú tankönyveit” sietve újakra cserélték és – biztos, ami biztos – megemelték a maradék pedagógusok fizetését.

ötvenhatos forradalom története
Március 15-re eltűntek a Kossuth-címerek az osztályokból és hamarosan újra indult az úttörőmozgalom is. A diákok ekkor még délelőtt és délután felváltva jártak iskolába.

 

A Kádárkormány a különösen kegyetlen megtorlásokkal párhuzamosan jó érzékkel számos népszerűséget növelő intézkedést is hozott: a szétlőtt épületek felújítási munkálatai már novemberben elkezdődtek, 1957 első felében pedig útjára indult a lottó, megnyitották a vidámparkot, és 1957. május 1-én a felvonulás közvetítésével hivatalosan is megszületett a Magyar Televízió.

Bár a látványos hazafias gesztusok a gyerekeket is megérintették, az október 23-i forradalom havi spontán megemlékezéseit egyre kevesebb tanár nézte jó szemmel. 1957 tavaszán újjáalakult az úttörőszövetség, lassan visszakerültek az üzemekre a levert vöröscsillagok, és március 15-én ismét kitűzték az iskolákra a vörös lobogót. Az élet lassan visszakerült, ha nem is a régi, de egy új kerékvágásba, a remény helyét pedig átvették a félelem és a hallgatás, majd a szürke mindennapok.

1957. május 1
A Magyar Televízió első közvetítése az 1957-es május 1-i felvonulásról.

 

A bejegyzés ötletét Csics Gyula Magyar forradalom c. 56-os naplója adta. A könyv legálisan és ingyenesen letölthető innen.

 

Ha tetszett az írás, szeretettel látlak a Facebookon is.

 

Képek forrása:

Wikipedia Commons

Tetszett?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..