Ha az ember sokat ingázik autóval, tömegközlekedéssel, vagy pláne biciklivel, egy idő után kialakul egy képessége, hogy bizonyos jelek alapján megérezze, lesz-e dugó aznap, ami keresztezi az útját és a terveit. Ezek a jóslások aztán vagy bejönnek, vagy nem. Ha azonban költözőmadárként több ezer kilométert kell legyűrni minden évben kétszer, akkor létfontosságú, hogy jók legyünk a jövő megjósolásában. A vörhenyes fülemülerigó útja a hurrikánok bölcsőjén, a Mexikói-öblön vezet pont keresztül, érthető hát, hogy mindenkinél jobb lett a hurrikánok előrejelzésében.
Ez a csúnya nevű szép kis énekesmadár Észak-Amerikában költ, de a telet Dél-Amerikában tölti. Néha még Európáig is sikerül eljutniuk. Úgyhogy igazi világbajnoknak számít ingázásban. Mindenféle gerinctelenekkel táplálkozik a legszívesebben, de békákat és gyümölcsöt is eszik, ha nincs más. Ez még fontos lesz a későbbiekben.
Christopher Heckscher, a delaware-i egyetem kutatója már két évtizede követte a meggyűrűzött fülemülerigók vándorlását, amikor azzal szembesült, hogy a madarak rendszeresen megváltoztatják a vándorlási mintázatukat. Volt, amikor előbb elindultak, volt, amikor tovább maradtak. Nem telt bele sok adatelemzésbe, amikor a tudós és csapata rájött, hogy ezek a változások egybeesnek a Mexikói-öbölből és térségében tapasztalható hurrikánszezon intenzitásával. Ha durva szezon jött, a madarak azt biztosan nem várták meg, de ha lájtosak voltak a hurrikánok, a kisrigók is tovább élvezték a mérsékelt övet.
De mégis hogyan?
Az időjárás előrejelzése a pici énekesmadarak számára létfontosságú, hiszen a 30 grammos rigócskáknak egy hurrikánnal való találkozás könnyen végzetes lehet. Ha azonban korábban sikerül befejezni a fiókák felnevelését, akkor biztonságban átkelhetnek a veszélyes vizek felett.
A tudósok úgy gondolják, hogy az El Niño éveiben a melegebb Csendes-óceán miatt az időjárás is szelesebb Dél-Amerikában. A szelek pedig nem csak esőt hoznak, hanem a kezdődő hurrikánokat is könnyebben szétzilálják. A sok eső sok gyümölcsöt jelent, a madaraink jó kondiban lesznek, és így a költési időszak is meghosszabbodhat számukra.
Ha nincs szél, nincs eső, nincs gyümölcs, így a fülemülerigó sincs túl jó formában. Ha nincs kondiban, akkor igyekszik lerövidíteni a költési szezont, és sietni haza télire – pont elkerülve így a szokásosnál intenzívebb hurrikánokat.
Egy fülemülerigó nem csinál időjóst
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon a mi kedvenc gólyáink és fecskéink is tudnak-e hasonló mutatványokat. A tudósok egyetértenek abban, hogy nagy valószínűséggel más költözőmadarak is kifejleszthettek hasonló időjós képességeket, de még kevesen tanulmányozták ezt a területet. Szerencsére a mi kontinensünkön (egyelőre) kevésbé extrém és feltűnő az időjárás, de lehet okunk feltételezni, hogy a vörhenyes fülemülerigó mutatványához hasonló képességekkel más költözőmadarak is rendelkezhetnek.
Kisrigónyi tudásmorzsák
- A vörhenyes fülemülerigót a világ legszebb dalú énekesmadarai között tartják számon. A hangját itt meghallgathatjátok:
- 1966 óta a kisrigók populációja 30%-kal csökkent, így fölkerültek a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listájára.
- A húszévnyi adatok alapján a vörhenyes fülemülerigó az időjárási modellekkel megegyező pontossággal jelezte előre a hurikánszezon hevességét. Kivéve abban az egy évben, amikor annál is pontosabban.
A Scientific Journalsban publikált tanulmány: https://www.nature.com/articles/s41598-018-28302-3