Gróf Andrássy Gyula, a kiegyezés miniszterelnökének szemrevaló lovas szobrát néhány éve állították fel a Parlament mellett. Véletlenül botlottam bele és rögtön elhatároztam, hogy jobban utánanézek én ennek a grófnak. Ez a szobor ugyanis egészen más, mint a többi, felsőbbrendűséget sugárzó alkotás. Csinos Andrássy Gyula és hetyke lova inkább mintha azt mondaná: „Idenézzetek turisták, ÉN vagyok a legény a gáton!”
A family
A Sisivel bonyolult – hmm – baráti viszonyt ápoló miniszterelnök vagány családja mindig is igazi „csináld magad” emberekből állt, akik évszázadokon keresztül keményen dolgoztak azért, hogy az illusztris főnemesi társaság végre elismerje és befogadja őket. Ahhoz képest, hogy végül milyen sokra vitték, viszonylag későn, csak az 1500-as években emelkedtek egyáltalán nemesi rangra. Mivel a szép Andrássy férfiak mindig is vitéz katonák hírében állottak, ezek után már szinte gyerekjáték volt a sok háború alatt eljutniuk előbb a bárói, aztán a grófi címig. De hát lássuk be, hogy igazi befolyás nélkül még a pénz sem boldogít, így végül is az igen kellemes külső-belső tulajdonságokkal megáldott Gyula lett az, akinek a reformkor lehetőséget teremtett, hogy végre hatalmat is szerezzen a családjának.
A jogi végzettségű gróf Andrássy Gyula remek érzékkel a szabadságharc alatt is mindig ott volt a történések sűrűjében, így történt hát, hogy már 26 évesen diplomataként igyekezett pénzt szerezni a magyar ügy számára. Az egyik külföldi útjáról a szabadságharc bukása miatt már nem tudott hazatérni, sőt 1851-ben sajnálatos módon halálra ítélték, és a távollétében még jelképesen fel is akasztották szegény embert.
Most azt gondolhatnátok kedves Tanítványaim, hogy az ifjú Andrássynak ez bizonyára egy életre elvette a kedvét a politikától. De nem olyan fából faragták ám a későbbi miniszterelnököt! Ő ugyanis modern marketingeseket megszégyenítő módon képes volt a saját politikai megsemmisülését is az imázsa építésére fordítani. Innentől kezdve ugyanis Párizs lelkes fiatalasszonyai csak „szép akasztottnak” becézték az egyre népszerűbb magyar nemest, aki anyukája rendszeres pénzküldeményeinek köszönhetően még az emigrációban igen zajos társasági életet élt.
Andrássy Gyula, a huncut gróf
Arról, hogy pontosan hogyan is teltek a fiatal Andrássy napjai Párizsban, sajnos nem túl sokat tudunk, pedig biztosan nem unatkozott. Az azonban valószínűsíthető, hogy nem a Jókai Mór által később örökbefogadott Róza lehetett az egyetlen házasságon kívül született gyereke. (Bizony, Jókai Mór lánya valójában Andrássy Gyula lánya volt előbb – már akkoriban is zajlott az élet.) 🙂
1857-ben végre hazatérhetett kedvenc grófunk és azon nyomban bele is vetette magát a politikába. A karrierjén sokat lendített, hogy Deák Ferenc, a haza bölcse a szárnyai alá vette, és valószínűleg az is, hogy Sisi, a mindenki által rajongott fiatal királyné is igen hallgatott minden egyes szavára.
Erzsébetet és Andrássy Gyulát szoros barátság kötötte össze, ebben minden történelmi forrás egyetért. Arról azonban, hogy tulajdonképpen mennyire is volt szoros ez a barátság, már másfél évszázada parázs viták zajlanak. Sisi erkölcseinek védelmezői azzal érvelnek, hogy a két igaz barát mindössze egyetlen alkalommal maradt regisztráltan kettesben, mégpedig amikor 1872-ben Andrássy a saját hintóján fuvarozta a királynét a gödöllői kastélytól a vasútállomásig. És az bizony nem egy hosszú út.
A beteljesüléspártiak viszont akár még odáig is elmennek, hogy a tíz hónappal a magyar kiegyezés után született kis Mária Valéria hercegnő valójában nem is Ferenc József gyermeke. Nahát.
A fantáziátokra bízom, kedves Tanítványaim annak eldöntését, hogy szerintetek vajon útját tudta-e állni a szigorú udvari etikett az igaz magyar úriember tisztes (?) szándékának vagy sem. Egy biztos, Erzsébet húsz éven át minden esztendőben Gödöllőn ünnepelte a neve napját és az év többi részében bizony Andrássy Gyula is jó sok időt töltött Bécsben.
Gróf Andrássy Gyula izgalmas magánélete mellett tehetséges politikus is volt, a nevéhez fűződik például a horvát-magyar kiegyezés tetőaláhozatala, a magyar honvédség felállítása, valamint a nemzetiségi törvény is. Az utókor mégis mostohán bánt vele, két vesztes világháborút követően ugyanis a mai napig nem tudtunk dűlőre jutni, hogy az Andrássynak oly fontos osztrák-magyar kiegyezés tényleg olyan jó ötlet volt-e.
Néhány érdekesség Andrássy Gyula grófról
- A Gödöllőn nevelkedett és „magyar gyermeknek” csúfolt Mária Valéria valójában nem igazán szívelte sem a magyarokat, sem Andrássy Gyulát. Attól tartok, hogy ez a sok csúfolódás miatt lehetett.
- Sisi általában nem igen érdeklődött a politika iránt, a magyar kiegyezéssel azonban kivételt tett, azt ugyanis minden eszközzel (állítólag még a hitvesi ágy megvonásával is) támogatta.
- Jókai Róza, Andrássy Gyula törvénytelen gyermeke nagykorában Feszty Árpádnak lett a felesége, akinek az ópusztaszeri Feszty-körképet köszönhetjük.
- Andrássy Gyula remekül érezte magát a száműzetésben neki menedéket kínáló Párizsban, és valószínűleg a kellemes emlékek is hozzájárultak ahhoz, hogy a Champs Elysées-re kísértetiesen hasonlító sugárutat építtetett a Városligetig. Ez ma a gyönyörű Andrássy út.
- 1867. június 8-án nádorhelyettesként Andrássy tette a magyar koronát Ferenc József fejére. Ebből is látható, hogy Andrássy igazán nem volt haragtartó, hiszen 1851-ben véletlenül éppen Ferenc József írta alá a halálos ítéletét. Micsoda úriember! (Persze ez a sztori akkor igazán szép, ha elhisszük, hogy a király feleségével pusztán plátói volt a barátsága…)
- A közismert magyarázat szerint Sisi teljesen összeomlott Rudolf fia 1889-es halála után, és a depresszióból már soha nem épült fel igazán. Ez egy nagyon szomorú történet, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy gróf Andrássy Gyula a trónörökössel majdnem egy időben hunyt el, 1890-ben, hosszú betegség után…
- Gróf Andrássy Gyula lovas szobrát 1945-ben eltávolították a Parlament elől. Az a hír járta, hogy a Sztálin szoborba olvasztották bele. Így aztán a legendára való tekintettel, az újonnan felállított alkotás anyagába a régi Sztálin szobor egy darabját is beolvasztották. Szép történet, nem?
Nyilvánvaló, hogy 150 év elteltével már nehéz kinyomozni, hogy mi történhetett (és mi nem) a szépséges Erzsébet királyné és a nagy huncut hírében álló Andrássy Gyula között. Nekem azonban minderről egy ősi magyar közmondás jut most az eszembe:
Ha tetszett az írás, még több érdekesség vár a Facebookon.
Forrás:
http://epa.oszk.hu/00000/00003/00001/fej02.htm
http://www.nlcafe.hu/noklapja/20070822/sisi_godolloi_boldogsaga/
http://halcsontosfuzo.reblog.hu/sissi-es-andrassy-grof
Képek:
Sissi ösdzeomlásához hozzá kell tenni, hogy 1888 novemberében meghalt az édesapja Max, 1889 januárban a fia Rudolf, 1890 februárban Abdrássy, akit egyetlen igaz barátjának tartott s 1890 májusban a nővére Néné, aki csak 56 éves volt. Másfél év alatt 4 embert veszített el a közvetlen környezetéből. Szerintem nem csoda, hogy onnan fogva csak feketében járt s ösdzeomlott.
Andrássy egy nagyon becsületes, tisztaszívű, integer politikus volt, valaki, akire büszkék lehetünk. Mária Valéria teljesen a testvéreire hasonlít. El tudom képzelni, hogy Andrássyt és Erzsébetet mély érzelmi szálak fűzték egymáshoz, de egy intim kapcsolatot lehetetlennek tartok, hiszen az őrület lett volna. Viszont Andrássy húgyhólyag rákban halt meg s a holisztikus orvoslásban a húgyhólyag a meg nem élt érzelmek gyűjtőhelye.
A Sissi becenév közismerten helytelen,Sisi-nek irandó. Andrássy gróf a kiegyezés után az első „közös” külügyminiszter lett,leszármazottja pedig az utolsó.Az osztrák-magyar kiegyezés létfontosságú volt országunk számára,gyakorlatilag egy óriási fejlődés következett,ipari és társadalmi egyaránt. A kiegyezéstől az I. világháborúig tartó időszakot nevezzük „boldog békeidők”-nek. Hogyan lehetne számonkérni Andrássytól vagy bárkitől,hogy a kiegyezés idején számítson egy világháborúra,jópár évtizeddel később? Agyrém.