Ha nem működnek órán a feladataim, szinte biztos, hogy itt kutyultam össze valamit.módszertan

A feladatok hierarchiájának ismerete különösen akkor tud nagyon hasznos lenni, ha számolás is tartozik a tantárgyadhoz. De a piramis jól tud jönni nyelvtani elemek gyakorlásánál, vagy gyakorlatilag bármilyen feladatsorozat felépítésénél, aminek a célja az előzetesen megismert tudásanyag rögzítése és gyakorlása.

Ha legközelebb nehezen veszi a csoportod az aktuális feladatot, gondold át, hogy nem hagytál-e ki egy-két lépcsőfokot. Ilyenkor érdemes visszalépni egy szintet – meglátod, csodák fognak történni.

 

1. szint: A minta felismerése

Lényege: A tanult szabály, képlet, szerkezet vagy minta felismerése és azonosítása.

Az első lépcsőfokon a tanuló egyetlen feladata, hogy nagyszámú példa között azonosítsa a most tanult mintát.

 

A minta felismerése a gyakorlatban:

  • A tanult nyelvtani szerkezet megtalálása (és aláhúzása) a szövegben.
  • A tetraéderes forma azonosítása több példa közül.
  • A prímszámok megtalálása a megadott számok között.
  • A második világháborúra vonatkozó nevek, fogalmak megtalálása több példa közül.

 

2. szint: Irányított bevésés, vagyis utánzás

Lényege: A tanult szabály, szerkezet vagy képlet használata változtatás nélkül.

A tanuló már önállóan használja a szabályt, de még nem tér el a tanultaktól. A cél a tanult forma biztos rögzítése.

 

Irányított bevésés a gyakorlatban:

  • Egyszerű behelyettesítés a tanult képletbe.
  • Mondatalkotás a tanult nyelvtani szerkezettel, változtatás nélkül.
  • Történelmi adatok visszamondása.

 

3. szint: Szabad bevésés, vagyis variációk

Lényege: Még mindig a tanult forma ellenőrzött gyakorlása, de a diákok már változtatásokat végeznek.

Célja, hogy a tanult szabályt lassan elszakítsuk az egyszerű visszamondás szintjéről.

 

Szabad bevésés a gyakorlatban:

  • Az új képlet variálása. Pl. a ƍ=m/V gyakorlása, de most a tömeget számoljuk ki.
  • Adott nyelvtani szerkezet viszonylag szabad variálása más alannyal vagy cselekvéssel. Pl. a padszomszédomat jellemzem a szerkezet segítségével.
feladatok készítése
Jó módszer a differenciálásra, ha a különböző tudásszintű tanulóknak a piramis más-más szintjén álló feladatokat adunk. Ha mindez kis papírokon történik, akkor még az sem fog feltűnni, ki milyen nehézségű feladatot kapott.

 

4. szint: Irányított gyakorlás

Lényege: A diákok a tanult forma segítségével egyszerű problémákat oldanak meg.

 

Irányított gyakorlás a gyakorlatban:

  • A tanulók egyszerű szöveges feladatokat oldanak meg a képlet használatával.
  • A tanult történelmi nevek/dátumok/évszámok behelyettesítése egy lyukas szövegbe.
  • Egy kép leírása az adott nyelvtani szerkezet használatával.

Az utolsó két lépcsőfok látszólag nem sokban különbözik egymástól, valójában azonban elég nagy ugrást kell tenni a 6. szint eléréséhez. Míg az 5. szinten még mindig a tanult szabályokat kell szolgai módon alkalmazni egy kis csavarral, az utolsó szinthez már komoly absztrakciós készség szükségeltetik.

 

5. szint: Támogatott problémamegoldás

Lényege: Összetett, többszintű probléma önálló megoldása, ahol azonban megadjuk a használandó mintákat.

A feladat során egy bonyolult problémát kell a diáknak felgöngyölítenie, de segítségként megmondjuk, hogy körülbelül milyen szabályokat kell majd alkalmaznia. Az alkalmazást helyét és módját azonban neki kell kitalálnia.

 

Támogatott problémamegoldás a gyakorlatban:

  • Összetett, többszintű számolási feladat megoldása önállóan úgy, hogy megadjuk, kb. milyen képletekre lesz majd szükség. Például: ebben a feladatban sűrűséget és koncentrációt kell majd számolnotok.
  • Szituációs feladat lejátszása idegen nyelven úgy, hogy bár megadjuk a használandó nyelvtant, de a tanuló maga rakja össze a mondatokat és oldja meg a problémát. Például: a barátod szeretne egészségesen élni, de nem tudja, mit kell tennie. Játsszátok le a szituációt és használjátok a „should” segédigét.
  • Önálló verselemzés írása, amihez megadjuk a kifejtendő szempontokat.

 

6. szint: Szabad problémamegoldás

Lényege: Egy összetett, többszintű probléma megoldása önállóan, segítség nélkül.

Ide tartoznak az érettségi és a legtöbb vizsga, valamint a versenyek feladatai. Ez a feladattípus nem csak azért a legnehezebb, mert biztos tárgyi tudás szükségeltetik hozzá, hanem azért is, mert az absztrakciós készség (vagyis az elvonatkoztatás képessége) alakul ki az összes tanulási képesség közül utoljára – gyakran csak 18 éves kor körül, vagy még később. Akinek viszont fejlettebb ez a készsége, az komoly tárgyi tudás nélkül is könnyedén veszi ezeket a kihívásokat.

 

Szabad problémamegoldás a gyakorlatban:

  • Összetett, többszintű számolási feladat megoldása önállóan úgy, hogy a tanulónak kell rájönni, milyen képleteket használjon.
  • Szituációs feladat lejátszása idegen nyelven. Például: a barátod szeretne egészségesen élni, de nem tudja, mit kell tennie. Játsszátok le.
  • Önálló verselemzés írása segítség és támpontok nélkül.

 

Természetesen azt, hogy végig kell-e zongorázni mind a hat szintet rengeteg tényező határozza meg. Erősebb tanulói csoport, könnyebb tananyag, vagy a csillagok kedvező állása esetén bátran ugorhatunk egy-két lépcsőt is. Azonban, ha mégis túl nehéznek bizonyul az adott feladat, akkor érdemes elgondolkodni rajta, hogy biztosan jó szinten tartunk-e a feladatpiramisban.

 

pedagógus segítség
Támogató pedagógus csoport

 

 

 

 

Ötlet: Penny Ur – A Course in Language Teaching

Tetszett?