Az orvos, az író és a gyógypedagógus.

1. Kozmutza Flóra

Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra Emília végigélte az egész 20. századot. Apja albíró volt, így mondhatjuk, hogy értelmiségi családba született 1905-ben. Gyerekként orvos szeretett volna lenni, de szülei inkább egy kevésbé stresszes és mozgalmas karriert szántak neki. Így lett Kozmutza Flóra először francia-német-magyar szakos tanár.

De akinek mozgalmas karriert szánt a sors, az nem menekülhet előle, így aztán a párizsi Sorbonne és a bölcsészdoktori után mindenki szerencséjére egyetlen gyógypedagógiai cikk megváltoztatta Kozmutza Flóra egész életét. Gyorsan átképezte magát gyógypedagógussá, és Bárczi Gusztávval közösen kidolgozta a magyarországi gyógypedagógus-képzés alapelveit, melynek fő célja innentől kezdve az elkötelezett szakemberek képzése lett. Kozmutza Flóra tanított az egyetemen, dolgozott a Lipóton és a nyári szabadsága alatt Doboz községben kutatta a szegénység hatását a gyermekek fejlődésére.

 

 

Még több érdekes részecske Kozmutza Flóráról

 

• József Attilával folytatott 9 hónapos ellentmondásos “kapcsolatát” a József Attila utolsó hónapjairól című könyvében is feldolgozta.

 

• Illyés Gyula halála után a művész hagyatékának rendezésével foglalkozott és számos kötetet megjelentetett az életműből.

 

• Kozmutza Flóra 8 évig volt a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója, a Lipóton végzett vizsgálatai pedig hozzájárultak a világhírű Szondi-teszt kifejlesztéséhez.

 

• Hat iskolát neveztek el róla Budapesten kívül Kolozsváron, Sopronban, Veszprémben, Salgótarjánban és Hódmezővásárhelyen is van Kozmutza Flóra iskola.

 

2. Hugonnai Vilma

Az első magyar orvosnő 1844-ben született Nagytétényen egy grófi család ötödik gyermekeként, máskép valószínűleg nem is lett volna esélye. A pesti bentlakásos Prebstel Mária leánynevelő intézetben végezte tanulmányait, és akkoriban ez volt a legmagasabb szintű oktatás, amit nő kaphatott. Sokáig úgy nézett ki, hogy Hugonnai Vilma sem jut ennél tovább, különösen, hogy 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, aki sosem vonzódott a tudományok iránt.

1869-ben azonban felröppent a hír, hogy a zürichi egyetemre már nők is beíratkozhatnak – természetesen a férjük engedélyével. És bár az engedélyt megkapta, de anyagi támogatásra már nem számíthatott Szilassy Györgytől, így az egyetemi évek komoly nélkülözéssel teltek.

 

8 évet töltött Hugonnai Vilma Zürichben, ebből egy évet korházban dolgozott. Azonban a hazatérése után további nehézségek vártak rá. Ahhoz, hogy egyetemi oklevelét itthon is elismerjék, először uganis le kellett érettségiznije, de Trefort Ágoston közoktatási miniszter a hatályos törvényekre hivatkozva még így sem honosította a diplomáját. A fordulatra egészen 1895-ig kellett várni, amikor végre királyi rendelet engedélyezte, hogy nők is egyetemi oklevelet szerezhessenek, Hugonnai Vilmát pedig két évvel később Budapesten is orvosdoktorrá avatták.

 

Még több érdekes részecske Hugonnai Vilmáról

 

• Amíg orvosként nem működhetett, Hugonnai Vilma letette a szülésznői vizsgát és rengeteg esetet vállalt, hogy válása után eltartsa magát és a családját.

 

• Innentől kezdve minden nőjogi megmozdulásban résztvett és második férje, Wartha Vince egyetemi tanár támogatásával belevetette magát a kutatásba.

 

• Az első magyar orvosnő egész életében nyilvánosan harcolt a nők oktatásáért és általában véve a nők jogaiért. Az első világháborúban pedig tevékenyen részt vett a betegápolás megszervezésében, amiért katonai érdemjelet is kapott.

 

• Hugonnai Vilmáról szülőhelyén, Nagytétényen általános iskolát neveztek el, ami a Vöröskereszt bázisiskolájaként is működik. Nem véletlenül.

 

3. Zay Anna

Vajai Vay Ádámné báró csömöri Zay Anna az első magyar írónők közé tartozott. Kalandos élete egy felvidéki evangélikus főúri család gondtalan gazdagságában kezdődött, és a Rákóczi szabadságharcon keresztül hosszú lengyelországi bujdosásig vezetett. Férje II. Rákóczi Ferenc udvari marshallja volt, így a szabadságharc bukása után az egész család bujdosni kényszerült. Lengyelroszágban telepedtek le, ahol Vay Ádám lett az emigráns kolónia vezetője. Itt írta meg Zay Anna a Herbárium című füveskönyvét és a fiának szánt imádságoskönyvét.

 

Még több érdekes részecske Zay Annáról

• A lengyelországi száműzetésben nagy szegénységben élt a család. Zay Anna még a brokátszoknyájából is kiolvasztotta az aranyszálakat, hogy ennivalót tudjon venni a gyerekeknek.

 

• Az írónő jól értett a gyógynövényekhez, idős férjét is maga ápolta. Cseh nyelvről lefordította Andreas Mattioli akkoriban híres gyógyfüves könyvét és kiegészítette saját megfigyeléseivel. Ebből lett a 470 receptet tartalmazó Herbárium. 

 

• A Herbárium számos korabeli népi növénynevet megőrzött, mint a csengő fű (orbáncfű) vagy a bárányüröm (fehér üröm).

 

• Férje és lánya halála után imádságos könyvet írt fiának Nyomorúság oskolája címmel.

 

• Zay Anna 11 száműzetésben töltött év után térhetett haza, de korábbi birtokaik nagy részét elvesztette, innentől kezdve Erdélyben élt.

 

• Mind a Herbárium, mind a Nyomorúság oskolája kötetek 18. századi másolata megtalálható a Széchényi Könyvtárban.

 

• Zay Anna nevét egy egészségügyi és informatikai középiskola őrzi Nyíregyházán.

 

Itt olvashatsz Lengyelország magyar védőszentjéről.