IV. Béla legidősebb lánya a lengyelek kedvenc nemzeti hőse.

kunigunda

Példás családi élet

Béla királynak rendkívüli családja volt. Két példás életű lányát is szentté avatták: Margitról az utókor Budapest kedvenc szabadidős szigetét nevezte el, Kinga pedig a lengyelek szeretett védelmezője lett. De Jolán lánya miatt sem kell szégyenkeznie a második honalapítónak, ugyanis őt is hamarosan boldoggá avatta a katolikus egyház. Margitról és nyulas szigetéről már az oviban is sokat hallunk, pedig nővére, Kinga volt az, aki igazi nemzetközi karriert futott be, és Lengyelország hivatalos védőszentjeként a mai napig erősíti a két nép legendás barátságát.

Pedig a vészterhes időkben Esztergomba született kis Kinga élete egyáltalán nem így indult. A szép arcú kislányt szülei nagyhatalmú nyugati uralkodócsaládokba kívánták beházasítani, és minden jel arra mutatott, hogy Kinga egyhangú jólétben fogja leélni kényelmes főúri életét. A történelem, vagyis a tatár invázió azonban közbeszólt, és hamarosan haladéktalanul szükség lett az országhoz sokkal közelebbi katonai szövetségesekre. Így aztán az újratervezés eredményeképpen Kingát 13 éves korában nagy sietve mégis V. Boleszláv lengyel fejedelemmel jegyezték el. És hogy mit szólt mindehhez Kinga? Nos, neki teljesen más tervei voltak.

Kunigunda
II. János Pál pápa szentté avatja Kingát.

 

A kis Kinga gyerekkorában ugyanis elköteleződött a vallás iránt és már zsenge fejjel azt fontolgatta, hogy szüzességi fogadalmat tesz és az életét Jézusnak ajánlja. A történet ezen pontján úgy tűnhet, hogy a királylány tervei biztos kudarcra voltak ítélve. De ebben az időben más szelek fújtak a Kárpát-medencében kedves Tanítványaim és Kinga nagybátyjának példája is azt mutatta, hogy szex nélkül is létezhet boldog családi élet. Bizony. Legalábbis a középkorban.

Boleszláv testvére, Krakkói boldog Szalóme ugyanis kiegyensúlyozott Szent-József (szexuális érintkezés nélküli) házasságban élt IV. Béla testvérével, Andrással. Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy ez az idilli kapcsolat sajnos nem volt túl hosszú életű, mivel szegény András sajnos már a muhi csatában halálos sebesülést szenvedett és rövidesen el is hunyt. A rövid életű családi példa azonban éppen elegendő erőt adott Kingának ahhoz, hogy véghezvigye az elhatározását és rávegye férjét, hogy a krakkói székesegyházban nyilvánosan szüzességi fogadalmat tegyen. A királyi családnak már akkoriban sem járt a magánélet luxusa.

lengyel fejedelem
Szemérmes Boleszláv tizenévesen hozta meg élete legkomolyabb döntését.

 

A sóbányák királynője

A legenda szerint az esküvő előtt Kinga használható javakat kért az apjától, amiket aztán új hazája felvirágoztatására fordíthat, ha már egyszer ezt a végzetet szánta neki a sors és a családja. IV. Béla azonban egy máramarosi sóbányát adományozott neki, ami hiába termelt hihetetlen összegeket, ha Lengyelországtól többheti járásra feküdt, ugye. Kinga azonban most sem hagyta magát, elköltöztette magához a bányász mestereket és búcsúzóul a máramarosi bányába ejtette a gyűrűjét. Ez még fontos lesz.

Krakkóban aztán Kinga valószínűleg hallhatott a sós vizű patakokról országjárása során Isteni sugallatra rábeszélte férjét, hogy a közeli Wieliczkában próbaásásokat végezzenek, hátha találnak ott is sót. És láss csodát, már az első pillanatban kifordult a földből Kinga Máramaroson hagyott gyűrűje, ezzel is jelezve, hogy itt bizony ugyanúgy sóban gazdag vidékre leltek.

 

szent kinga élete
Szent Kingának köszönhetően fellendült a gazdaság (legalábbis a következő tatár betörésig).

 

A sóbánya bevételei segítettek rendbe hozni a tatárok által rendszeresen feldúlt vidéket, de Kinga nem csak ezért élvezi a mai napig a lengyelek szeretetét. Férje, Szemérmes (értitek) Boleszláv halála után ugyanis Kinga minden vagyonát felajánlotta a szegények megsegítésére és a nemrégiben szintén megözvegyült húgával együtt a saját alapítású kolostorába vonult vissza. Itt aztán hosszú élete alatt még számos jó cselekedetet tett az állandó háborúk terhét nyögő lengyelekkel.

 

Néhány érdekesség a lengyel-magyar szentről:

  • Kingát II. János Pál pápa avatta szentté 1999-ben, ez azonban nem akadályozta meg a lengyeleket abban, hogy már 1695-től Lengyelország védőszentjeként tiszteljék.
  • Híresen szép nő volt. Lengyelországba vezető útjából igazi népünnepély lett, az emberek sorfalat álltak az országút mellett, mert mindenki látni akarta a szép szüzet.
  • Kinga, vagy más néven Kunigunda nem csak Lengyelország, hanem Litvánia védőszentje is. Érdekes látni, hogy vannak országok, amiknek még a miénknél is nagyobb káosz a történelmük.
  • Nem véletlenül övezik lengyel barátaink ma is szeretettel kedvenc szentjüket: Kinga a teljes hozományát felajánlotta Lengyelország védekezésére a tatárok ellen, kórházakat, templomokat, kolostorokat alapított és támogatta a szegényeket és a leprásokat egy olyan korban, amikor a tatárok rendszeresen lecsupaszították az országot.
  • Magyarországon Szent Kinga sokkal kevésbé ismert, mindössze egy templom viseli a nevét, Küngösön a Szent Kinga római katolikus templom. Pedig, szerintem van mire büszkék lennünk. Igaz, kedves Tanítványaim?

 

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebookon.

 

Forrás:

https://en.wikipedia.org/wiki/Kinga_of_Poland

http://www.katolikus.hu/szentek/0724.html

Képek:

Wikipedia Commons

malygosc.pl

www.wieliczka-saltmine.com

www.ziemialimanowska.pl

zabdyr.deviantart.com

Tetszett?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..