Bölöni Farkas Sándor útleírása óriási hatással volt a forradalom előtt álló Magyarországra.

Bölöni Farkas Sándor

1831-ben a negyvennyolcas forradalom még gondolat sem volt a Magyar Királyságban. Európa országaiban születési előjogok alapján trónra jutott uralkodók kormányoztak, és nemesnek lenni jó eséllyel egyet jelentett az örökös jóléttel. Ebből az Európából érkezett meg Bölöni Farkas Sándor a frissen született Egyesült Államokba, ahol egy sosem látott demokratikus újvilágban találta magát.

 

Bölöni Farkas Sándor, aki elhozta a forradalmi gondolatokat

Bölöni Farkas Sándor Erdélyben született egy közép nemesi családban, és mindig is testőr szeretett volna lenni. Sajnos azonban betegessége miatt erre nem sok esélye maradt, ezért is fordult inkább az irodalom felé.

Hősünk korai műfordításaira és prózai műveire maga a nagy Kazinczy Ferenc is felfigyelt olyannyira, hogy még verset is írt a szerinte fantasztikusan tehetséges Bölöni Farkas Sándorhoz, bemutatta íróbarátainak és éveken keresztül intenzív levelezést folytatott a fiatal reménységgel.

Csoda-e hát, hogy szegény Sándor egy életre elbátortalanodott a nyomás alatt, és soha nem lett belőle nagy nemzeti író?

Vagyis nem egészen úgy, ahogy azt Kazinczy megjósolta.

Bölöni Farkas Sándor
Bölöni Farkas Sándor botrányos sikerű útleírását angol és német nyelvre is lefordították.

 

A nagy utazás

1830-ban Béldi Ferenc erdélyi arisztokrata úgy döntött, hogy néhány barátjával másfél évig tartó világ körüli útra indul, bejárja egész Nyugat-Európát és talán még Amerikát is. Mit sem ér azonban egy ilyen utazás, ha nem tud róla ország-világ. Így aztán Béldi Ferenc magához vette Farkas Sándort, hogy személyi titkáraként dokumentálja az izgalmasnak ígérkező út minden mozzanatát.

Ekként jutott el Bölöni Farkas Sándor 1831 őszén a mindössze hatvanéves Egyesült Államokba és attól, amit ott látott, bizony leesett az álla.

 

Tényleg az ígéret földje

Képzeljük csak el a boldog építkezés korszakát élő frissen született Amerikát. A függetlenségi háború borzalma már rég a múlté, az utolsó brit-kanadai betörés óta is majd két évtized eltelt. Az újszülött ország későbbi problémái, mint a polgárháború vagy a milliós bevándorlási hullám pedig még csak halványan sejlenek fel a jólét napsütéses világa mögött.

Az amerikaiak éppen a saját országukat építgették boldogan, és ebben a britek távozásával már senki nem akadályozta őket.

Bostoni teadélután
Míg eszerint mentek a viszálkodások a tea felett a több gyarmatokban is, a bostoniak 1773-ban rámentek a teás hajókra, s minden tealádákot a tengerbe hánytak. E lépés fájdalmason bántotta Anglia büszkeségét, s a parlament új meg új törvényeket hozott a gyarmatok megaláztatására.” A magyar közvélemény az amerikai történelemről is Bölönitől hallott először részletesen.

 

A szinte feudális Európából érkezve az új világ tényleg sci-finek tűnhetett. Az amerikaiak nem nagyon fizettek adót, cserébe viszont számtalan saját maguk által alapított szervezetet és iskolát finanszíroztak. Míg Európában az iskolákat áthatotta a vallás, és a magas szintű oktatás csak a nemesek kiváltsága volt, addig az Egyesült Államokban a nép régen maga alapította és tartotta fenn a mindenki számára elérhető általános iskolákat és egyetemeket (!).

Az új ország népessége nagyjából megfelelt a korabeli Magyarország lakosságának, azonban míg Amerikában évente több, mint 1000 újságot és folyóiratot adtak ki, addig a Magyar Királyságban mindössze tízet.

Forradalmian újnak számított az is, ahogy a törvényen kívüliekkel bántak. Bölöni Farkas Sándor teljesen megütközött az olyan elképzelhetetlen találmányokon, minthogy a börtönökben a rabok dolgoztak, a halálbüntetést csak gyilkosság esetén alkalmazták, láncra verést vagy testi fenyítést pedig soha sem. Képzeljétek el, kedves Tanítványaim, hogy a rabok büntetését még csökkenteni is lehetett, ha jó magaviseletet gyakoroltak. Ismerős, nem? A modern demokrácia vívmányainak nagy részét bizony az új világból vette át a vén Európa.

Bölöni Farkas Sándor utazásai
Bölöni Farkas Sándor még Kanadában is járt, azonban a brit gyarmatról nem volt túl nagy véleménnyel. Elmaradottnak és szegénynek tartotta az országot.

 

Érdekes amerikai részecskék

  • Bölöni Farkas Sándor először érdekes módon kifejezetten gorombának találta az amerikai embereket. Hamar rájött azonban, hogy egyszerűen túlságosan hozzászokott az Európában használatos udvariassági formulákhoz és kötelező társalkodáshoz. Az amerikaiak mindezt azonban teljesen fölöslegesnek ítélték. (Akkor még.)
Washington város
Bölöni följegyezte, hogy az amerikaiak sokat morogtak, mert túl nagynak és fölöslegesen szélesnek tartották az új főváros sugárútjait. Gondolom, manapság már örülnek az alapítók előrelátásának.

 

  • Bölöni könyve volt az első amerikai útleírás, ami magyar utazó tollából, magyarul jelent meg. Az Utazás Észak-Amerikában ismertette meg a magyarokkal először a demokrácia gyakorlati működését, és Bölöni fordításában jelent meg először a Függetlenségi Nyilatkozat is.

 

  • A forradalminak számító könyvet csak a cenzúra kicselezésével tudták megjelentetni, és elég hamar be is tiltották. Akkor azonban már késő volt. A reformkori politikusok mind bibliaként forgatták Bölöni írását, és Széchenyi is az egekig marasztalta.

 

  • A magyar utazók még Jackson elnökhöz is bejutottak – egyszerűen bejelentkeztek hozzá, az elnök pedig másnap fogadta őket. Bölönit lenyűgözte az ország első emberének szerénysége, az etikett teljes hiánya és a Fehér Ház egyszerűsége, ami az európai királyi palotákhoz képest igen szembetűnő volt.
régi Fehér Hár
Az amerikai elnökök első rezidenciái még a mainál is egyszerűbbek voltak.

 

  • Utazónk egyedül a rabszolgaság intézményén ütközött meg, azt teljesen ellentétesnek találta a szabadság és egyenlőség eszméjével. Bölöni jól érezte, hogy a feketék és az indián lakosság rendezetlen helyzetéből az új országnak még sok problémája fog származni.

 

  • Bölöni találkozott Amerikában élő magyarokkal is. Mivel a nemzetközi sajtó és posta még igencsak gyerekcipőben járt és az utazás is hónapokig tartott, ezért a kivándorlók teljes elszigeteltségben éltek. Aki egyszer az Új Világba költözött, felkészülhetett rá, hogy jó eséllyel soha többet nem hallott a rokonai és ismerősei felől. 😮

 

  • Bölöni Farkas Sándor az utazásból hazatérve nehezen találta helyét az arisztokraták és földművesek ódivatú világában. Kolozsváron írnokként lassan lépett elő a ranglétrán, de a közügyekből mindig kivette a részét. Nagyrészt neki köszönhető a kolozsvári kaszinó megalapítása is. A beteges író a negyvennyolcas forradalmat – amire az ő könyve oly nagy hatást gyakorolt – már nem érhette meg.

 

Bölöni Farkas Sándor könyvét elolvashatjátok itt.

Tetszett?