Tűzszivárvány, vörös szivárvány, ködszivárvány – és ez még csak a kezdet.
A legtöbb gyerek tisztában van vele, hogy szivárvány akkor keletkezik, amikor a napból érkező fehér fény a levegőben lévő vízcseppeken elemeire szóródik szét. Ezt még valahogy én is lenyeltem az oviban, azt azonban már eléggé hitetlenkedve fogadtam, hogy alapból minden szivárvány kör alakú kellene, hogy legyen. Végtelenül igazságtalannak éreztem ugyanis, hogy ezt a földről mi ovisok sosem fogjuk látni. Ma már elméletileg nem nagy kunszt teljes kör alakú szivárványt fényképezni, mindössze annyi kell hozzá, hogy alattunk is legyenek fényszóró vízcseppek. Ezt pedig a legkönnyebben egy magas épületről, vagy persze repülőgépről lehet megvalósítani.
Nem minden körszivárvány szivárvány
Azonban nem minden körszivárványnak tűnő tárgy szivárvány, kedves Tanítványaim. A nap körül felfedezhető hasonló jelenség például sajnos nem felel meg a szivárványlét szigorú követelményeinek. A lenti képeken látható képződmény ugyanis a nap mellett (és nem azzal szemben) helyezkedik el, ráadásul nem is vízcseppeken szóródik a fény, mint a rendes szivárványoknál szokás, hanem jégkristályokon. Áldozzunk hát a tudományos precizitás oltárán egy pillanatra és említsük meg, hogy a csini köröket Halojelenségnek hívják.
Nem tűzszivárvány
A jól hangzó neve ellenére sajnos a tűzszivárvány sem igazi szivárvány. A látványos jelenség olyankor képződik, amikor a felhőkben lévő jégkristályokon szóródnak a napsugarak. A szigorúan tudományos megnevezés pedig horizontális ív. Hát én meg úgy gondolom, hogy lehetnének a tudósok egy kicsit engedékenyebbek szegény tűzszivárvánnyal. Olyan szép.
A szivárványvadászat alapszabálya: Ha esik az eső, süt a nap (Paprikajancsi mosogat), akkor fordíts hátat a napnak és keresd a szivárványt!
Vörös szivárvány
Szivárvány nem csak nappal keletkezhet, hanem például naplementekor is. Ilyenkor a kék szín már nem éri el a szemünket és egy kis szerencsével látványos vörös szivárványban gyönyörködhetünk.
Kettős szivárvány
Állítólag elég gyakori jelenség a kettős szivárvány nevezetű képződmény. Olyankor alakul ki, ha a vízcseppeken több irányból is szóródik a fény.
Figyelem! Menő tudásmorzsa következik: a kettős szivárvány második ívén fordítva láthatók a szivárvány színei. Nézzétek csak meg.
Iker szivárvány
Na, most figyeljetek kedves Tanítványaim. Ikerszivárványok is léteznek, és ez teljesen más tészta, mint az előbb. A különbség többek között az, hogy az ikrek egy tőről fakadnak és a színsorrend is ugyanaz mind a két íven. Egy nagyon friss, 2012-es kutatás bebizonyította, hogy az iker szivárvány jelenségét a nem vízcsepp alakú (hanem például laposabb) vízcseppek okozzák. Hogy mik vannak.
Kép forrása itt.
Szivárvány a ködben
A ködben jóval kisebb vízcseppek fordulnak elő, mint úgy általában az esőben, így a szivárvány is egészen másképp néz ki. Az úgynevezett ködíveket az emberi szem nem is szivárványszínűnek, hanem leggyakrabban fehérnek látja, bár különleges színszűrőkkel persze mindent meg lehet oldani. Ködszivárványt egyébként először az Északi-sarkon figyeltek meg.
Holdszivárvány
A szivárványkészítés nem csak a Nap (és a kicsi pónik) kiváltsága, hanem bizony a Hold is képes a mutatványra. Tudom, hogy nincs mindenkinek arra kapacitása, hogy éjjelente ébren várja a megfelelő időjárási viszonyok kialakulását, ezért belinkelem ezt a videót, amin végigkövethető, ahogy lemegy a nap és a hold fényénél létrejön a holdszivárvány (00:42-nél).
+1
A tudósok feltételezik, hogy a Szaturnusz holdján, a Titánon is kialakulhatnak szivárványok. Ott mondjuk víz helyett metáncseppeken szóródhat a fény és nagy valószínűséggel csak infravörös szemüveggel lehetne látható a jelenség. Hát nem is tudom, kedves Tanítványaim. Remélem, a NASA küld arra egy szondát, mert szívesen megnézném én azt a metánszivárványt.
Ha tetszett az írás, még több tudomány és szép kép vár a Facebookon.
Forrás:
https://en.wikipedia.org/wiki/Rainbow
Külön nem jelölt képek:
