Szerinted milyen az ideális osztályterem? Az optimális osztályterem adottságairól és kinézetéről szerencsére számos nemzetközi kutatás született. Azért szerencsére, mert bár a barátságos környezet önmagában is fontos, tudományosan bizonyított tény, hogy a terem esztétikája és elrendezése már önmagában is nagyjából 16%-ban járul hozzá a diákok iskolai teljesítményéhez.

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a cikkben felsorolt tényezők közül nem mindegyikre van a pedagógusnak (teljes) ráhatása. Azonban tény, hogy már kisebb változtatásokkal is sokat javíthatunk az osztálytermünk hatékonyságán. Lássuk!

Milyen az ideális osztályterem

A legfontosabb: a fény

130 különböző oktatási kutatás eredményeit összevetve azt találták a tudósok, hogy az osztályterem megvilágítása a terem élhetőségének egyértelműen a legfontosabb része.


Természetesen érthető, hogy a túl gyenge fényben egyszerűen nehezebb látni a szemléltető eszközöket. Azonban a kihívást jelentő látási viszonyok mellett a rossz megvilágítás még a diákok órai aktivitását is jelentősen csökkentette, különösen a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetén.


A megfelelő világításnak ezzel ellentétben rengeteg pozitív hatása van a tanulásra, például erősíti a figyelmet és gyorsítja a feladatmegoldást – és nem mellesleg javítja a produktivitást és a helyes megoldások arányát.
Egy rendkívül részletes, több országra kiterjedő európai kutatás minden lehetséges szempontból körüljárta az osztálytermi megvilágítás kérdését. Vizsgálták a diákok teljesítményét mesterséges és természetes világítású termekben is, és azt találták, hogy a fény tekintetében magasan a legfontosabb tényező az osztályterem méretéhez viszonyított ablakméret volt. Minél nagyobb az ablak, annál jobb a diákok tanulási eredménye.

Még a tanterem fekvése sem változtatott túl sokat az adatokon: bár a déli fekvésű osztályokban kicsit jobb eredményt értek el a tanulók, nem volt túl nagy a különböző tájolások közötti különbség.

ablak és fény


Összefoglalva: nagyobb ablak = jobb eredmények

Fényes eredeti kutatások itt.


Szellőzés és levegőminőség – a szoros második

Történt egyszer, hogy Chicagóban rövid időn belül három légszennyező szénerőművet is bezártak, és a mindig résen lévő oktatáskutatók azonnal akcióba lendültek. A tudósok a környékbeli iskolákat vizsgálva azt találták, hogy a levegő ilyen mértékű tisztulásával átlagosan 7%-kal csökkent a diákok hiányzási rátája. A javulás még számottevőbb volt azokban az intézményekben, amik nem rendelkeztek saját szellőztető rendszerrel. Mindez pedig azt jelenti, hogy a jó minőségű – akár szűrt – levegő bizonyítottan védi a tanulók egészségét. Az egészség fontossága mellett pedig a kevesebb hiányzás mindig magával vonja az átlageredmények javulását is.

Hasonló eredményre jutott egy 10.000 tankerület teljesítményét és légszennyezési adatait összevető tanulmány is.

A kutatók itt azt találták, hogy a levegő magasabb por és korom koncentrációja egyértelműen együtt járt a diákok alacsonyabb vizsgateljesítményével. ☹
 
Sajnos a pedagógusoknak a legtöbb esetben korlátozott ráhatásuk van arra, hogy egy osztályban van-e légszűrő, légkondicionáló, esetleg mikor cserélik az iskola ablakait modernebb nyílászárókra. Azonban a kutatási adatok szerint már az egyszerű gyakori szellőztetéssel is sokat lehet javítani a helyzeten és a diákok órai koncentrációján.

Egy nagyon alapos Harvard kutatás azt találta, hogy már a zárt helyiségekben elfogadhatónak tekintett, de a szokásosnál kicsit magasabb CO2 koncentráció is 20%-kal csökkenti a kognitív képességeket. Nem is beszélve az egész nap szellőztetés nélküli termekben felhalmozódó kilélegzett gázmennyiségről.


Dekoráció és színek – Mi a helyes út?

Az osztálydekor fontos. A közös képek erősítik az összetartozás érzését, a megfelelő színek barátságossá teszik a termet, és persze az osztályban kifüggesztett oktatóábrákat is könnyebben megjegyzi az ember, ha mindennap látja őket. De még a jóból is megárthat a túl sok.

Három különböző kutatás is megerősítette, hogy a túl sok és túl harsány dekoráció fárasztóan hat a fejlődésben lévő szervezetre.

A tudósok még az osztályterem színeinek hatását is megvizsgálták, és azt találták, hogy nem meglepő módon itt is jó, ha tartózkodunk a végletektől.

Az extrémnek számító falszínek, mint a fekete vagy a neonzöld nincsenek jó hatással a tanulásra, viszont az egyszerű, világos színek támogatják a koncentrációt.


Részletes eredménytáblák

Szerencsére nálunk kevésbé elterjedtek a nyilvános eredménytáblák, ahol a diákokat az elért pontszámuk vagy osztályzatuk szerint sorba állítják mindenki „okulására”. További variációként szoktak még zöld, sárga és piros színeket is alkalmazni, hogy mindenki láthassa, mekkora energiabefektetésre van még szüksége a megfelelő eredmény eléréséhez. Nos, talán nem meglepetés, hogy ez a fajta nyilvános megszégyenítés a legritkább esetben éri el motiváló célját.

Érdekes módon a kutatók azt találták, hogy a nyilvános eredménytábla még akkor is demotiváló a lemaradó tanulók számára, ha egyébként igyekszünk nem beazonosítható módon – például csak számkódokkal – közkinccsé tenni a gyenge eredményüket. Maradjunk inkább a saját magunkhoz való viszonyításnál.


Növények és természet

Egybevágó kutatási adatok szerint a diákokra a legjobb hatással a természetes környezetre néző ablakok jelentik. Ha ez mégsem megoldható – mert például a főúton van az iskola, – akkor is barátságosabbá tehetjük a termet néhány természetes növénnyel.

Igen, ez is pozitív hatással van a tanulók órai elégedettségére, még ha nem is olyan mértékben, mint az óriási fényes ablakok.


Reprezentáció

Számos kutatás alátámasztja azt az osztályfőnöki tapasztalatot, hogy az intim, barátságos közeg növeli a tanulók motivációját és biztonságérzetét. Ennek a pozitív közegnek a megteremtését remekül elősegíti, ha a tanulók saját munkáit és az iskolán kívüli érdeklődésüket is megjelenítjük az osztálydekorációban. Közös projektmunkák, tanulói alkotások és egyéb szeretett témák is megjelenhetnek az osztályteremben.


Alakítható berendezés – vagyis rugalmasság

A rugalmasan mozgatható és csoportosítható asztalok, és a különböző stílusú ülőalkalmatosságok (beleértve akár a foteleket, szőnyeget és párnákat is) mind rendkívüli lehetőségeket rejtenek magukban.

Ezek az osztályberendezések akkor igazán hasznosak, ha tényleg fel is használjuk őket az óratervezéskor, és az aktuális munkaformához – kiscsoportokhoz, pármunkához vagy önálló elmélyedt kutatáshoz alakítjuk a tanulókörnyezetet.


A neurodivergens osztályterem

A diagnosztizált és nem diagnosztizált neurodivergens tanulók összaránya még egy többségi iskolában is könnyen elérheti a 30%-ot. Éppen ezért, – de persze akár egyetlen érintett tanuló segítségére is – jó, ha ismerünk néhány fogást, amivel a neurodivergens diákok számára (is) könnyebbé tehetjük az órai koncentrálást.


A fókuszpontok a következők:

  • Amennyire lehetőségeink engedik, az oldalsó falakat dekoráljuk az aktuális tananyaghoz kapcsolódó ábrákkal. Így még az esetlegesen elkalandozó tanulók is hasznosan tölthetik a másodperceiket.

 

  • A szemközti falon legyenek a mindennap használatos segédanyagok, mint a naptár, órarend és ide kerülhetnek az órai legfontosabb fogalmak és szavak is.

 

  • Ha van lehetőségünk az ismétlődő munkaformákhoz külön területeket rendelni, (például egyéni és csoportos tanulóasztalokat, vagy olvasósarkot), az nagyban segíti az érintett tanulókat – és így bennünket pedagógusokat is – a feladatok közti váltásban.

 

  • Érdemes a termet a tükröződés és a zavaró fényforrások szempontjából is megvizsgálni. Egy tükröződő felület, vagy a diák szemébe sütő nap zavaró hatását könnyen csökkenthetjük.
     

További fontos faktorok:

A zajszint

A hetvenes években történtek kísérletek a fizikailag nyitott, közös osztálytermek kialakítására, de az eredmények a túl magas zajszint miatt bőven elmaradtak a várttól.

Tanulság: amikor koncentrációra van szükség, a csönd a legjobb barátunk.


És végül, de nem utolsó sorban: a hőmérséklet

Egy nagyon durva 2018-as tanulmány 10 millió(!) teszteredmény elemzése után azt találta, hogy a tanévre vetített átlagos 1 fokos hőmérséklet-emelkedés abban az évben 1%-kal csökkentette a vizsgaeredményeket a nem légkondicionált osztálytermekben.

Ezt az adatot és a kapcsolódó linket lehet, hogy érdemes elmenteni. Hátha jó lesz még valamire…


Olvasd el az ültetés meglepő hatásairól szóló magyar kutatás összefoglalóját is: