Feszültségoldó vagy ízléstelen?

Az első pillanattól kezdve, ahogy megjelent az életünkben az új vírus, vele együtt felbukkantak a világméretű félelmet és feszültséget kifigurázó viccek, vagy ahogy manapság hívjuk őket, mémek. A félelemből viccet csináló humor egyáltalán nem mai jelenség, valójában mindig is része volt az éppen kisebb-nagyobb válságát élő világunknak. Sőt, a válsághumor elemei akár évtizedekig is velünk maradhatnak anélkül, hogy tisztában lennénk az eredetükkel.

Mi a vicc?

A humor feszültségoldó természetét jól ismeri a pszichológia. Ahol feszültség van, ott mindig feltűnik az embereknek az a mindenki által jól ismert csoportja, akik mindenből viccet csinálnak, és igyekeznek humorban feloldani a saját és mások félelmeit. Nincs is ezzel semmi baj, hiszen a közös nevetés a csoport összetartozását is erősíti. De mitől függ, hogy jót nevetünk egy viccen, vagy bántónak érezzük az erőltetett humorizálást?

Kőkemény politikából ovis humor

Jó napot, Masaryk vagyok!

Engem nem érdekel, hogy ma szarik vagy holnap szarik, de úgy seggbe rúgom, hogy beszarik!

Érdekes módon, elsősorban az óvodákban maradt fenn a mai napig ez a II. világháború utánról származó kicsit ízléstelen politikai vicc. Feltételezem, hogy az óvodásoknak a közepesen udvariatlan csúnya beszéd tetszik benne, és nem is merül fel bennük, hogy az említett vicces nevű bácsi Jan Garrigue Masaryk, Csehszlovákia végtelenül népszerűtlen külügyminisztere, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy országa a Szovjetunió bábállama lett. Ez a fönt idézett egyszerű szóvicc így alkalmas volt arra is, hogy a szomszédaink kommunistabarát politikusának kifigurázásán keresztül az 50-es évek Magyarországáról is megfogalmazzon egy erősen burkolt kritikát. Ki gondolta volna.

Hofi, a műfaj királya

A diktatúrahumor és a pengeélen táncolás legnagyobb koronázatlan királya a mai napig töretlen népszerűségű Hofi Géza. Hofi híres volt arról, hogy rendkívül jó kapcsolatot ápolt a párt vezető politikusaival, így aztán olyan viccekbe bújtatott kritikákat is megfogalmazhatott a rendszer működésével kapcsolatban, amit nagy valószínűséggel másnak nem néztek volna el.

Egyik kedvencem tőle ez az 1978-as felvétel, amiben a magyar foci akkori – nem túl rózsás – helyzetét hasonlítja össze az addigra már kegyvesztetté vált legendás Aranycsapattal. Érdemes megjegyezni, hogy Hofi itt nem megy szembe az aktuális pártpropagandával, miszerint Puskásékat csak a pénz érdekelte, cserébe viszont ki tudja hangsúlyozni, hogy a régi profik mennyivel jobban tudtak focizni, mint a 78-as válogatott.

A viccnek is van szavatossága

Válsághelyzetben gyorsan átalakulhat az is, hogy egyáltalán mit találunk viccesnek és mi az, ami már bántja a megnövekedett érzékenységünket. Azt találtam például, hogy amíg éveken keresztül rendben volt az érettségi vizsgával viccelődni (erre a bejegyzésemre gondolok, ami humoros vizsgatippeket tartalmaz), addig idén a felkészülésük miatt aggódó végzős diákok már nem feltétlenül veszik könnyedén ezt a fajta tréfát.

Egyébiránt a válsághumornak is több fajtája létezik. Az ártalmatlanabb kategóriába tartoznak a magából a feszültségből viccet csináló mémek. Érdemes azonban vigyázni azokkal a poénokkal, amik egy adott embercsoportot vagy vészhelyzetben való viselkedést figuráznak ki.

Mi a jó válságvicc?

Az a válsághelyzet alkalmas a leginkább a viccek gyártására, ami elég közelinek tűnik ahhoz, hogy feszültséget váltson ki belőlünk, de mégis elég távoli ahhoz, hogy ne járjon a közvetlen tragédia veszteség-érzésével. Nem véletlen tehát, hogy a járvány közeledtével elöntött bennünket is a mémcunami, ugyanakkor a helyzet súlyosbodásával egyenes arányban várható a viccek terjedésének visszaszorulása is.

Egy hasznos vicc: otthon maradásra buzdító dal
.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .