Méz, méz, lépes méz. Pedagógusként úgy gondolom, hogy a sületlenségtűrő képességem jóval meghaladja a más szakmákban tapasztaltakat. Viszont az a homály, ami szegény mézzel kapcsolatban az utóbbi időben elharapódzott, már mindenképpen beavatkozást kíván. 

Úgyhogy most szépen sorba vesszük a mézről elterjedt tévképzeteket.

A méz káros tud lenni, sőt károsabb, mint a cukor?

Ez az abszolút kedvencem. Néhány hete éppen az ismerőseim cuki gyerekeinek fényképeit nézegettem, amikor a közösségi oldalon feltűnt az egyik köztiszteletnek örvendő napilap internetes kiadásának hirdetése. „A méz károsabb lehet, mint a cukor,” ez volt a címe és én rögtön éreztem, hogy ez akkora sületlenség lesz, amiről egy felelősségteljes tanárnak tudnia kell. Mindenképpen szeretnélek megkímélni benneteket attól, hogy elolvassátok az írást, ezért inkább összefoglalom az érvelést: „sok ember úgy gondolja, hogy a méz egészségesebb, mint a cukor; ezért aztán többet esznek belőle, mint kellene, és az káros”. Tetszik érteni. A túl sok méz káros – forradalmi gondolat. Itt azonban nem áll meg a Daily Mailtől átvett és a fordításban még tovább ferdített híradás, ugyanis egy megdönthetetlen igazsággal beviszi a méznek a végső ütést: „egy teáskanál méz hat (igen, komolyan, 6) kalóriával többet tartalmaz, mint egy teáskanál cukor”. Bumm! Szegény méz pedig a kiütéstől elterül a ringben.

Szóval, kedves tanítványaim, az igazság az, hogy a méz ugyanúgy cukrokat tartalmaz, mint bármilyen más, természetesen édes szirup. Ezek a cukrok (nagyobbrészt gyümölcscukor) valamivel lassabban emelik a vércukorszintet, mint a kristálycukor, de mindenképpen emelik. Ezen kívül a méz tartalmaz még némi vitamint és többféle antioxidánst is. Ha túl sokat eszünk belőle, akkor pedig ugyanúgy káros, mint bármi, amiből túl sokat eszünk.

Értem én, hogy áldozni kell a nagy Kattintás-számláló Isten oltárán, de van egy szint, ami alá bizony nem jó süllyedni.

 

Kristályosodás, fújj?

A méz könnyen kristályosodik, ami igen bosszantó jelenség, hiszen ilyenkor elég nehezen lehet csak kiimátkozni az üvegből. A folyamat teljesen természetes és a népszerű tévhittel szemben semmi köze nincs a mézhamisításhoz. A méz valójában egy túltelített cukoroldat, aminek több mint 70%-a cukor és kevesebb, mint 20%-a víz. A magas cukortartalmú mézek (pl. a virágméz) könnyen kristályosodnak, míg az alacsony cukortartalmúak (pl. gesztenyeméz) szinte soha.

Aggodalomra azonban semmi ok, mert a folyamat könnyen visszafordítható, ha meleg vízbe (esetleg mikróba) tesszük a mézet. Csak vigyázzunk, meg ne olvasszuk a műanyag maciflakont!

A mézhamisítással kapcsolatban pedig az a rossz hírem van, hogy házi körülmények között sajnos nem lehet megállapítani, hogy dúsították-e olcsó kristálycukorral a drága mézet. Olyannyira, hogy még az országban sincs erre hivatalosan alkalmas laboratórium. A jó hír viszont az, hogy a hatóságok és a méztermelők rendkívül érzékenyek a nemzeti kincsnek számító magyar méz jó hírére, így a mintákat hajlandóak akár Holland barátainkhoz is eljuttatni, csak hogy a hamisítóknak elvegyék a kedvét.

 

A méz jó torokgyulladásra

Ez történetesen igaz. A méz több ok miatt is működik torokgyulladás esetén. Az egyik, hogy cukorszirupként bevonatot képez a gyulladt nyelőcsövön, így csökkentve az irritációt. A másik ok pedig a hidrogén-peroxid. Ezt az anyagot a hajszőkítésen kívül sebfertőtlenítésre is használják, a bacik ugyanis ki nem állhatják. Szóval nyugodtan higgyünk a nagymamának.

 

A mézet lehet, hogy nem szabad forró teába tenni?

Ez egy összetett problémakör, de semmi pánik, kedves tanítványaim, mindjárt kibogozzuk. Először is, a méz számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, amik való igaz, hogy igen bomlékony vegyületek. Magyarul szólva, ha kilencven fokos teában melengetjük a drága mézet, akkor ne várjunk tőle túl sok vitamint. De a mézes éremnek két oldala van és az előbb említett hidrogén-peroxid fertőtlenítő hatásának viszont kifejezetten jót tesz a meleg. Szóval mérlegelni kell, hogy mit is szeretnénk a méztől. Az mindenesetre biztos, hogy a melegtől még nem lesz a méz „káros”.

 

A méz az méz

Magyar élelmiszerkönyv szerint a méz a méhek által előállított természetes anyag. Vannak országok, ahol a sűrű mézpótló cukorszirupokat is lehet méznek nevezni, de mi nem tartozunk közéjük. Szerencsés nép vagyunk.

 

Még néhány érdekes tény a mézről

• A méz azon kevés élelmiszerek közé tartozik, amik szinte soha nem romlanak meg. Alacsony víztartalma miatt (vízaktivitás 0,6) még a legszívósabb penészgombák sem jutnak benne innivalóhoz.

• A méz elősegíti a sebek gyógyulását. És ezt még a tudományos kísérletek is igazolták.

• A kis országunkban rendkívül népszerű akácméz nem tartalmaz túl sok antioxidánst és vitamint. A vitaminversenyben (és az árversenyben is) a vegyes virágméz az abszolút győztes.

• Az édességreceptekben a cukor egy az egyben helyettesíthető ugyanakkora súlyú mézzel.

• A méz nem alkalmas cukorbetegeknek és nem illik a cukormentes diétába sem, mivel nem cukormentes. Ez szomorú. Ha szeretnénk a fehér cukornál egy fokkal egészségesebb édesítőt, akkor a méz pont ennyivel jobb nála.

 

Ha tetszett az írás, még több érdekességet találhatsz a Facebookon!

 

Forrás:

http://en.wikipedia.org/wiki/Honey

http://www.nakvi.hu/sites/default/files/mez.pdf

http://www.dailymail.co.uk/femail/article-2808799/Healthy-No-honey-WORSE-sugar.html

Képek:

photo credit: DSC_3355_ps.jpg via photopin (license) photo credit: Stingless bee 3, f, face, peru_2014-07-30-13.12.18 ZS PMax via photopin (license) photo credit: Uncle Ernie asked his bees to make us some honey… via photopin (license) photo credit: Organic Honey via photopin (license)