Tényleg rákkeltő a teflon vagy ezt csak a kerámia edények gonosz készítői terjesztik? Tanárnő megmondja.

A teflonról már évek óta fel-felröppen a hír, hogy esetleg rákkeltő lenne, az áruházak polcai mégis roskadoznak a tapadásmentes edények hívogató kupacaitól. Lefogadom, hogy nektek is van otthon néhány belőlük. A teflonbevonat kívülről nézve csillogó-villogó, még az ára is vásárlásra csábító. Ahogy azonban megkapargatjuk a fényes felszínt, egyre sötétebb dolgokra bukkanhatunk.

A tét nagy, kedves Tanítványaim: megrohamozzuk holnap a konyhafelszerelési boltokat még több serpenyőért, vagy a következő lomtalanításkor hegyekben állnak majd a kidobott teflonedények?

 

A teflon sztori

Ahogy az már lenni szokott, pusztán a véletlennek köszönhető, hogy Roy Plunket 1938-ban felfedezte a dollármilliókat érő csodaanyagot. Történt ugyanis, hogy Roy tetrafluor-etilén gázzal dolgozott (mindegy, nem érdekes…), amikor észrevette, hogy a palackba valahogy „beszorult” a gáz és az istennek nem akar kijönni belőle. Lelkes tudósunk nem hagyta annyiban a dolgot, szétfűrészelte szegény palackot apró darabokra és bizony a belsejében meg is találta a szökevény anyagot fehér por formájában. Így derült ki, hogy a tetrafluor-etilénből (még egyszer bocs) némi vastartalom hatására szuper tulajdonságokkal rendelkező műanyag képződhet.

Ezen fejleményeknek a DuPont cég részvényesei is rendkívül megörültek, ugyanis mindez a vállalat laboratóriumában történt munkaidőben, így aztán a szabadalom is a céget illette. Ha egy üzlet beindul, nincs utána megállás: tíz évvel később már évi 900 tonnát állítottak elő a Teflonnak keresztelt anyagból, ugyanis az atombombát kifejlesztő Manhattan Projekt is lecsapott a fantasztikus tulajdonságaira.

 

De mire ez a nagy felhajtás?

Ha a praktikusságot nézzük, a teflon valóban elképesztő tulajdonságokkal rendelkezik:

• A súrlódási együtthatója a legalacsonyabb az összes ismert szilárd anyag közül; ez azt jelenti, hogy a teflon hivatalosan is a világ legcsúszósabb, Guinness rekorder anyaga.

• A teflont nem nedvesítik sem a vizes alapú, sem az olajos folyadékok, ettől olyan könnyű tisztítani.

• Nem igazán reagál semmivel sem, így aztán remekül alkalmas nehézfiúnak számító mérgező, maró vagy csak nagyon értékes anyagok tárolására és szállítására.

 

Ilyen sok szuper dolog mellett gonoszságnak tűnik a kérdés, hogy ha minden kémia szakos egyetemista tudja, hogy a teflon rákkeltő, akkor miért használjuk mégis?

 

Tessék? Rákeltő?

A teflon alapját képező poli-tetrafluor-etilén kis mértékben ugyan, de sajnos rákkeltő hatású. Ez ijesztően hangzik, de mégsem olyan vészes, ugyanis alapvetően szerencsére nem eszünk teflont. Nem eszünk teflont, feltéve, hogy nem kapargatjuk le a bevonatot fémvillával és az nem kerül be a szervezetünkbe. Igaz, kedves Tanítványaim?

Tanárnő szuper egészségvédő tippje tehát, hogy ne kapargassuk villával a teflonbevonatot, hanem hallgassunk anyukánkra és használjunk fakanalat.

Akkor fellélegezhetünk. Vagy mégsem?

 

 

Éppen sikerült volna már megnyugtatni a betegségektől rettegő közvéleményt, amikor ismét sötét felhők kezdtek gyülekezni az aranytojást tojó teflontyúk felett. Az új mumust perfluoroktánsavnak (az angolban PFOA) hívják és egyáltalán nem egy szimpatikus vegyület. A PFOA az egyszerű hétköznapi rákkeltő anyagokhoz képest egy szinttel veszélyesebb, ugyanis sajnos lassan felhalmozódik az emberi szervezetben. Ez azt jelenti, hogy minél több kerül belénk, annál erősebb lesz a rákkeltő hatás.

PFOA a teflongyártáskor keletkezik és a bevonatból hevítés hatására fel is szabadul egy pici belőle. Egyesek szerint ez annyira kevés, hogy nincs ok a pánikra, mások szerint a rákkeltő hatással nem szabad viccelni még egy picit sem.

 

Nagyszerű. Akkor most mit csináljak?

Nem mondom azt, kedves Tanítványaim, hogy hajítsátok a sufniba a teflonserpenyőt, azonban néhány dologra jó, ha odafigyelünk mindannyian. Semmi nem okoz közvetlenül rákot, ez inkább olyan, mint egy szerencsejáték: növelhetjük vagy csökkenthetjük az esélyeinket. Nézzünk hát néhány dolgot, amire érdemes odafigyelni, ha teflonedényt használunk:

Ebben az esetben sajnos igaz, hogy a drágább jobb.

Mióta 2008-ban az Európai Unió betiltott minden PFOA származékot, a nagy teflongyártó cégek (mint a DuPont vagy a Tefal) igyekeztek megszabadulni a rossz hírüket keltő anyagtól. Az olcsó, akciós no-name edények azonban továbbra is potenciális veszélyforrást jelentenek.

Teflonlábas oké, teflonserpenyő eléggé oké, teflontepsi egyáltalán nem oké.

A bűvös hőmérsékleti határ a teflon esetében 260°C, ezt nem szabad túllépni, ilyenkor ugyanis rohamtempóban keletkezik a PFOA, ráadásul ezen a hőmérsékleten a teflon is elkezd bomlani. Mivel a gázsütők akár 300°C-ot is tudnak, ez azt jelenti, hogy a teflonbevonatú tepsiket jó lesz elfelejteni.

 

A teflon nem egy időtálló anyag, hamar elöregszik és tönkremegy.

A teflonbevonatú serpenyőket mindenképpen érdemes évente lecserélni. Igen, a drágákat is. Rendszeres használat mellett ennyi idő alatt már sokat károsodik a bevonat, a károsodás pedig könnyebb bomlást jelent, lást az előző pontot.

 

A legtöbb olaj szerencsére 250°C-on már bőven füstöl – ekkor már a teflonbevonat is károsodik.

Hallgassunk az olajra, mindig igaza van!

Nézd meg Tanárnő videóján, mennyit kopik két év alatt a teflonbevonat.

 

Még több tudományt találsz a Facebookon.

 

Forrás:

https://en.wikipedia.org/wiki/Polytetrafluoroethylene

Képek:

photo credit: Drops of water on the PTFE via photopin (license)

---