Minek ugrálsz, talán megfizetnek érte? És hasonló kedvességek.

tanítási tippek

„Amikor a változás szelei fújnak, vannak, akik falakat építenek és vannak, akik szélmalmokat.”

Ez a kínai közmondás remekül összefoglalja, hogy ahányfélék vagyunk, annyiféleképpen reagálunk a nehéz helyzetekre. Márpedig nehéz helyzetek egy iskolában bőven akadnak. Jöhetnek törvényi változások, új fenntartó, új vezetés – régi vezetés – és nekünk a tanítás mellett újra és újra meg kell küzdenünk az elemekkel.

Nem egyszerű dolog motiváltan belibbenni az osztályba nap, mint nap. A diákok – ha tudnak a nehéz időkről – egészen megértően viselkedhetnek, de ők csak egyszer iskolások. Egyszer járnak kilencedik osztályba, és jó esetben egyszer tanulják a kovalens kötést. És nekem akkor, abban a pillanatban illik a toppon lennem.

Minek erőlködsz, talán megfizetnek érte?

Nem esik jól ilyen helyzetben ezt hallani. Tulajdonképpen semmikor sem esik jól.

Mit foglalkozol vele annyit, talán a te gyereked?

Értem én, hogy a kolléga is lehet gödörben, és azt is értem, hogy más tanárok lelkesedése fájóan emlékezteti őt a saját reményvesztettségére.

Miért nem mentél inkább külföldre? Ha fiatalabb lennék, én nem lennék tanár.

Sejtem a pszichológia tankönyvek válaszát: vonjam be a kollégát, kérdezzem a véleményét, kérjem a tanácsát, attól nőni fog az önbecsülése és javulni fog a kedve is. Talán. Még az is lehet, hogy vidám időkben meg is teszem.

Én nem ülnék ott vele, majd megtanulja a könyvből.

Hát én pedig leülök vele. Leülök vele, mert jó érzés. Jó érzés tanítani, segíteni, átadni a tudást. És ebből a jó érzésből töltekezünk mindannyian a nehezebb napokon is. Ezért lettem tanár.

„Minek erőlködsz?”

Mert jó érzés segíteni. Ezért lettem tanár.

U.i.: A konkrét iskolát kár keresned az életrajzomban. Ezer helyen dolgoztam már. Nem is ez a lényeg. 😉

 

Támogató pedagógus közösséget keresel? Várunk a Tanárnö café csoportban.

Tetszett?