Drégely várában életre kel az irodalom.

Drégely vára (MNO)

Hát az úgy volt, hogy a nyáron megcéloztuk a gyerekekkel Drégely várát. A vár (már ami maradt belőle) gyönyörű, az odavezető túra is kellemes, a helyről számos legenda kering – minden adott ahhoz, hogy egy jó kis gyerekmese szülessen belőle. Gondoltam én. De a történelem nem mindig játék és mulatság, főleg a miénk nem az – ilyen Trónok harcát meghazudtoló horrorsztorira azonban mégsem számítottam. Na de kezdjük az elején.

A végső harc
A végső harc

 

Drégelyvárról mindenki hallott már, aki járt iskolába. Itt volt ugyanis várkapitány Szondi György, akinek hősies önfeláldozása és a két apródja Arany János jóvoltából bevonult az örökkévalóságba. (Ha most hirtelen nem ugranak be pontosan a sorok, akkor itt elevenítheted fel a híres költeményt, ami egyáltalán nem is hosszú.)

Kilátás a várból
Kilátás a várból

 

A vár most egészen úgy néz ki, mint ahogy azt az (egy másik) török sereg elől menekülő várvédők 1663-ban hagyták, akik utolsó tettükként felrobbantották az erődítményt, nehogy azt a törökök ismét hasznosítani tudják. A vár közepén ott áll Szondi György sírja is egy emléktáblával. A helynek tényleg különleges az atmoszférája.

Lássuk akkor a történetet, amit Tinódi Lantos Sebestyén, a kor legszavahihetőbb híradósa lejegyzéséből ismerünk, ő persze nem mese formában énekelte meg (vágott, gyerekbarát változat):

 

 virág oszlopvirág oszlopvirág oszlopvirág oszlop

Nógrádi mesék

drégelyvárDrégely várának helyén sokáig nem volt más, csak végtelen erdőség a szélrózsa minden irányában, ameddig csak a szem ellát. Történt egyszer aztán, hogy idegen tatár seregek dúlták a vidéket, Béla király pedig várak híján tehetetlen volt, nem tudott segíteni a népének. Miután a veszedelem elvonult, a nagy király úgy döntött, kijavítja a hibáját és erős várakat építtet védőbástyaként szerte az országban. Így született hát meg Drégely vára is.

dregelyvar

Sokáig nem volt aztán mitől tartani, a régi veszedelem feledésbe merült, Drégely vára pedig romlásnak indult.

Sok-sok békés évvel később immár a török seregek közeledtek Drégely felé. A vár megvédésére Szondi Györgyöt küldte az esztergomi érsek, aki messze földön bátor vitéz hírében állt. Hiába volt azonban bátor Szondi György kapitány, ha a vára omladozott, a katonái bocskorán pedig több volt a lyuk, mint a halász hálóján. Kért ő segítséget, hát hogyne kért volna. De Ferdinánd király udvara messze volt, a segítség pedig bizony lassan cammogott Drégely vára felé.

Nem úgy Ali pasa rettentő serege, akik bizony százszor is annyian voltak, mint Drégely hős várvédői.

Körbe vette Ali szegény Drégely várát: lőtte azt éjjel, lőtte azt nappal; hullott minden oldalról az áldás a magyar katonák fejére. Látta Szondi György, hogy ő itt bizony nem győzhet. Tudta ezt Ali is, hogyne tudta volna. Követet küldött hát a hős várkapitányhoz: adja meg magát, adja föl a várát és vonuljon el békében, amíg azt teheti.

De nem olyan fából faragták bátor Szondi Györgyöt! Összeszedte minden katonáját, s megeskette őket, hogy nem futnak el gyáván, hanem bátran szembe néznek Ali seregével. Mind a nőket és gyerekeket rég elküldte Szondi, két hű apródja volt már csak mellette. Törte a fejét a kapitány, mi tévő legyen most? A két kis segédnek mi lesz így a sorsa?

Estig folyt a harc az utolsó napon, mikor Ali és serege bevették a várat. Hős Szondi György kapitányt szépen eltemették, ott őrzi most is Drégely büszke várát. S a két kicsi apródja? Ali pasa betartotta az ígéretét, felnevelte őket és daliás vitézeket faragott belőlük.

Szondy György (Farkas András alkotása)
Szondy György (Farkas András alkotása)

 virág oszlopvirág oszlopvirág oszlopvirág oszlop

 

És akkor a horror (tizennyolcas karika, meg minden)

A történethez hozzátartozik, hogy Ali nem minden segítség nélkül vette be azért a várat. A legenda szerint a drégelypalánki varga árulta el neki, hogy milyen titkos úton juttathatja fel a katonáit. Ali cserébe annyi aranyat ígért neki, amennyi a bőrébe belefér. A győztes csata után meg is kapta az áruló a jutalmát: Ali elevenen megnyúzatta és teletömte arannyal. Juj. Persze, tudom, hogy a Piroska és a farkas eredeti verziója is van ennyire durva, de könyörgöm, ez a valóság…

 

Hol van?

Drégelypalánk a fővárostól autóval alig több, mint egyórás út. Persze vonattal is el lehet oda jutni, de ebben az esetben Váctól még egy jó óra, ráadásul át is kell szállni. A kocsit a vasútállomás után, a nomádtábornál le lehet tenni, innen kb. 30-40 perces gyaloglás felfelé. A túra nem túl fárasztó, de teljesen kezdő pici gyerekeknek azért lehet, hogy sok lenne. Iskolások már bírják.

Megmaradtak a várfalak
Megmaradtak a várfalak

 

TIPP: Ne felejtsük otthon a szúnyogriasztót, mert az út alsó részén a dzsumbujban rengeteg a szúnyog (igen, még ilyenkor is).

Az ösvény a vége előtt nem sokkal kétfelé ágazik. Itt lehet választani, hogy a rövid, de meredek, vagy a hosszabb, de lankásabb úton megyünk-e. Ez igen praktikus, mert éppen, amikor már elcsüggednénk a fáradságtól, lehetőség van akár egy kis versenyzésre is. Ki ér fel előbb?

 

Már ez a fa sem mai gyerek
Már ez a fa sem mai gyerek

 

A rejtélyes alagút

Drégelypalánk határában van egy másik érdekes történelmi látnivaló is, itt található ugyanis a rejtélyes Szondy-alagút. Az alagút eredete teljes homályba vész, valószínűleg kézicsákánnyal vájták ki és feltehetően elvezethetett egészen a várig. Általában szabadon látogatható, azonban készüljünk fel, hogy nincs kiépítve, ezért teljes sötétség van a belsejében! Izgi.

A Szondy-alagút bejárata
A Szondy-alagút bejárata

 

Drégely várának megmászását könnyen összeköthetjük a Nógrádi vár, vagy akár a Bánki tó felkeresésével is, mivel autóval nincsenek túl messze.

 

Még több irodalomi mű a várról: http://5mp.eu/web.php?a=dregelyvar&o=poEbHHkLJr

Tetszett?

4 thoughts on “Kötelező olvasmány a hegytetőn”

  1. Kedves Tanárnő!
    Örülök hogy rábukkantam az oldalára, s főként eme cikkre, hiszen imádom ezt a Bátor Magyar Hőst. De azt nem gondoltam volna, hogy elárulták…legalábbis a legenda szerint. A Dalriada nagyon szépen feldolgozta az irodalmi két verset, általuk olvastam először Szondi Györgyről. Azóta is töretlen kedvencem.
    Köszönöm hogy olvashattam:
    Nikoletta

  2. Jaj Istenkém… hát nem nyilvánvaló, hogy a varga titka, amit elárult a pasának, az a bizonyos “rejtélyes” SZONDI ALAGÚT??? Nyilván hogy ott mentek fel a törökök a várba.. ennyi

    1. Kedves Alex!
      Valószínűleg igazad lehet. Ez mindenesetre egy nagyon durva történet.
      Üdv:
      Tanárnő

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..