Átnéztem tíz év legmókásabb kutatásait, hogy összegyűjthessem nektek a legviccesebbeket. A viccesség természetesen az ég világon semmit nem von le ezen tudományos eredmények értékéből, sőt, ha lehet, csak segít még inkább rájuk irányítani a figyelmet. Ahogy a Citrom Nobel mottója mondja: „először megmosolyogtatnak, utána elgondolkodtatnak”. Akkor lássuk is a legeket:
Egy meglepő módszer a kinevezésekre
Olasz tudósok komoly matematikai modellek használatával 2010-ben bebizonyították, hogy bármely vállalat esetében a legjobb módszer a vezető kinevezésére, ― dobpergés ― ha teljesen véletlenszerűen választják ki őket. A kutatás kiindulási alapja a pszichológiában ismert Peters-elv volt, mely szerint sajnos nem lehet megjósolni, hogy egy jó alkalmazott mennyire lesz jó vezető. Mivel a különböző munkakörök betöltéséhez különböző képességekre van szükség, az, hogy valaki jó mérnök, még nem jelenti feltétlenül, hogy jó igazgató is válik majd belőle. Ráadásul, ha kinevezel egy jó mérnököt igazgatónak és mondjuk annak pocsék lesz, akkor nem csak jó igazgatód nincsen, hanem a jó mérnököt is elveszítetted. Nem olyan egyszerű ám a HR-esek munkája!
Szóval a vizsgálódó olasz kutatók azt találták, hogy a cég szempontjából a legelőnyösebb eljárás, ha vagy teljesen random választanak vezetőket, vagy felváltva léptetnek elő jó és gyenge képességű alkalmazottakat. Hmm…
Balra dőlve az Eiffel-torony kisebbnek tűnik
A 2011-es holland pszichológiai kutatás kiindulópontja az a megfigyelés volt, hogy ha középen húzunk egy függőleges vonalat, az emberek hajlamosak a bal oldalhoz kisebb, a jobb oldalhoz pedig nagyobb számokat rendelni. Fogták tehát az önkénteseket, ráállították őket egy Nintendo Wii szörfdeszkára és azt találták, hogy a deszkát balra döntve a résztvevők kimutathatóan kisebbnek érzékelték az Eiffel-torony magasságát. Vége.
A legkoszosabb pénzek
A világ bankjegyeinek tisztaságát vizsgálta egy kutatócsoport, mégpedig szó szerint értve. Azt találták, hogy az összes forgalomban lévő pénznem közül a román lej a legkoszosabb a világon. A magyarázat pedig, hogy minél több műanyagot tartalmaz egy bankjegy, annál jobban tapadnak rá a baktériumok. A lej pedig elég nagy részben műanyagból áll.
Gyógyító opera?
Egy japán kutatócsoport a különböző zenefajták hatását vizsgálta szívátültetésen átesett – na nem emberek, hanem egerek esetében. Azt találták, hogy az operát (Traviatát) hallgató páciens egerek túlélési esélyei lényegesen nagyobbak voltak a kontrolcsoporténál. Hasonlóan jó eredményt értek el a Mozartot élvező egerek, de Enya zenéje sajnos egyáltalán nem járt ilyen jótékony hatással. Azonban mind az operáció előtt, mind a lábadozás időszakában hallgatott Traviata hatékonynak bizonyult.
A magánvéleményem szerint valószínűleg nem elhanyagolható tény, hogy a Traviata nagy áriája egy egészen vidám dal, míg Enya legnagyobb slágere kifejezetten zaklatott hangvételű.
Huh?
Holland tudósok kutatása szerint a „huh” szó a világ majdnem minden nyelvében előfordul. A kutatók a tanulmányukban azt is őszintén bevallották, hogy sajnos nem tudják, miért.
Olasz tudósok és a vízen járás
Az olasz állam által finanszírozott kutatás során arra keresték a választ olasz fizikusok, hogy a gyíkok vízen futásának modelljét lehet-e emberek esetén alkalmazni. Megnyugodhatunk, mert lehet! A modell segítségével azt is sikerült kiszámolni, hogy ha a szóban forgó vízfelület a Holdon lenne megtalálható, akkor bizonyos testfelépítésű emberek képesek lehetnének a vízen járni.
Megdöbbentő ásítások
2011-ben egy nemzetközi kutatócsoport nem talált bizonyítékot arra, hogy az emberekhez hasonlóan a vöröslábú teknősök körében is jellemző lenne a csoportos ásítás.
A pszichopaták mikor alszanak?
2013-ban egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy milyen személyiségű emberek hajlamosak a korán, illetve a későn fekvésre. Nagy meglepetésre azt találták, hogy a későn ágyba bújók között jócskán többségben vannak a sötét hármasként ismert tulajdonságú személyek. És hogy mi az a sötét hármas? Így nevezik a pszichopata, a nárcisztikus, és a machiavellizmus (hatalomvágyó, önimádó) jegyeit mutató személyeket.
Csirkék vagy dínók?
Az egyik legviccesebb biológiai kutatás chilei tudósok nevéhez fűződik, akik bebizonyították, hogy ha a csirkék farkához nehezített botot kötnek, akkor úgy fognak járni, mint a dinoszauruszok. Ha valaki meg tudja mondani nekem, hogy mi a különbség a két csirke járása között, az kérem, küldjön egy e-mailt, mert én a könnyeimtől sajnos nem tudom megállapítani.
