Miért veszélyes a szmog?

szmog

Nagyvárosban élni remek dolog annak, aki szereti. Mozi színház hátán, minden hétvégén kulturális programok, parkok és kávézók tömkelege, na meg persze munkalehetőség, hogy valahol megkereshessük a mindezek élvezetéshez szükséges pénzt. Nagyvárosban élni azonban önmagában véve is kockázatot jelent, hiszen az egyre több és egyre jobban kereső ember autóval közlekedik, télen fűteni akar, és a tömeget kiszolgáló városi ipar is mind-mind jelentősen rontja a levegő minőségét. De mit is jelent ez?

 

London, a szmog fővárosa

A szmog originál brit találmány, innen indult ugyanis a légszennyezéshez szükséges ipari forradalom mintegy kétszáz évvel ezelőtt. Ráadásul az angol főváros éghajlata is tökéletesen kedvez a téli szmog kialakulásának, hiszen a nulla fok körüli hőmérséklet és az állandó jelleggel párás, nyirkos idő a füstköd melegágya. A tartós fagyot nem szeretik a légszennyező anyagok, de az Londonban egyébként is ritka vendég.

 

szmogriadó
Monet leghíresebb festménye állítólag a londoni szmogot ábrázolja.

 

A nagy londoni szmog

Az elmúlt kétszáz évben nagyon sokszor ereszkedett szmog a brit fővárosra, de a legbrutálisabb helyzet 1952. december 5-én kezdett kialakulni. A szélcsendes időben anticiklon terpeszkedett Anglia déli részére, az éjjel kialakult köd pedig nap közben sem tudott felszállni. Képzeljünk hozzá még ehhez széntüzelésű házakat és szűrés nélküli ipari kéményeket – az eredmény pedig egy szürkésbarna színű áthatolhatatlan füstködfüggöny lett, ami a hivatalos adatok alapján is legalább 4000 ember halálát okozta Londonban.

 

szmog
Londonban egy átlagos napon még mindig sokkal rosszabb a levegőminőség, mint Budapesten.

 

Miért veszélyes a szmog?

A szmogban fellelhető légszennyező anyagok nehézlégzést okoznak és irritálják a szemet és a torkot, ezek azonban olyan tünetek, amik alapesetben még nem tűnnek olyan vészesnek. Senki nem hal meg „légszennyezésben”, a dolog nem így működik. A szmog jellemző hatása ugyanis, hogy felerősíti a meglévő betegségeket, jellemzően az asztmát, a légzési- és a keringési problémákat. A szmog tehát közvetlenül nem jelenik meg a kórlapunkon, viszont az összes meglévő betegségünket súlyosbíthatja.

london szmog
Ahogy nőtt a légszennyező anyagok koncentrációja, úgy nőtt a halálozások száma 1952-ben Londonban.

 

Budapest és a por

Budapest szmog szempontból nincs a legszerencsésebb helyzetben, úgy is mondhatnám, hogy igen rossz nekünk. Magyarország éghajlata ugyanis remekül kedvez mind a téli, mind a nyári szmog kialakulásának.

Téli vagy Londoni szmog Nyári vagy Los Angeles-i szmog
0-5°C hőmérséklet 20-30°C hőmérséklet
magas páratartalom alacsony páratartalom
szélcsend
száraz idő

 

De a legrosszabb helyzetben mégis a por miatt vagyunk mi itt a fővárosban. Mármint a kis ari pihe-puha porcicákra tetszik gondolni? – kérdezhetnétek. Nem, a dízelautók kipufogógázában és a széntüzeléskor keletkező koromra, az autógumik és az aszfalt ledörzsölődött, miniatűr darabjaira gondolok. Merthogy ez a por. Az apró pici részei mindennek. A por nem egy kedves dolog, irritálja a légzőszerveinket, lerakódik a tüdőnkben, amitől nem kapunk rendesen levegőt. Ráadásul a tüdőnkön pici sebeket ejtve segíti a többi légszennyező anyag véráramba jutását, felerősítve így az egészségkárosító hatásukat.

 

Mit lehet mégis tenni?

Mivel a szmognak komoly időjárási feltételei vannak, ezért alapesetben leginkább az időjárás változása könyörülhet meg rajtunk. Télen segíthet a tartós fagy, de leginkább szélre és egy kiadós esőre van ilyenkor szükség, és egy darabig ismét fellélegezhetünk. A szmogriadót tehát érdemes komolyan venni és nem ilyenkorra időzíteni a nagykörúti családi sétát. Az idősekre és a fent említett betegségekkel sújtottakra fokozottan figyelni kell. A gyerekekre pedig azért is veszélyes a szmog, mert ezeknek a légszennyező anyagoknak a többsége nagy sűrűségű (nehéz) és ezért a föld közelében, az ő szintjükön jóval több található belőlük, mint mondjuk a kétméteres nagybácsi orránál.

 

Érdekes tények:

  • Néhány éve egy komoly New York-i szmogriadó alatt a hatóságok egyszerűen csak teljesen teli autókat engedtek be a belvárosba, a többit visszafordították. Szerintem ez a módszer sokkal hatékonyabb a légszennyezés csökkentésére, mint az autómatricák ellenőrzése.
  • A légszennyezési értékeket nem szemmagasságban, hanem 3-4 méteren mérik. Ez azt jelenti, hogy egy alacsony ember szemmagasságában (mint amilyen én is vagyok) a légszennyező anyagok koncentrációja lényegesen magasabb is lehet.
  • A szmogot nem nehéz megkülönböztetni a ködtől: a köd alapesetben teljesen fehér, a szmog pedig szürkés-barna árnyalatú. Ezt a legkönnyebben úgy lehet megállapítani, ha megkeresitek a látóhatárt például egy hosszú utca végén.

 

Ha szeretnél értesülni a tudományos hírekről, szeretettel várunk a Facebookon.

 

Forrás:

Egészségügyi határérték adatok: http://www.met.hu/levegokornyezet/varosi_legszennyezettseg/meresi_adatok/tajekoztato/

Képek:

Wikipedia Commons

Tetszett?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..