A tiszazugi gyilkosok egy egész nemzedék életét megmérgezték .

Meglepően elterjedtek voltak a mérgezéses gyilkosságok a huszadik század eleji vidéki Magyarországon. Az eldugott, apró falvakban élelmiszerre is alig tellett, nem csoda hát, hogy majd minden családra jutott beteg, ápolásra szoruló rokon, vagy alkoholizmussal küzdő nehéz természetű hozzátartozó. Egészen addig, amíg egy jóakaró javasasszony pár koronáért tartós megoldást nem kínált a „problémára”…

 

Arzén mint megoldás

A Tiszától körbezárt zsákfalu, Nagyrév még most, 100 évvel a történtek után is nyögi az 1911 és 1929 között tömegesen elkövetett gyilkosságok következményeit. A majd két évtized alatt ugyanis a legóvatosabb becslések szerint 50, más adatok szerint akár 300 arzénnal elkövetett mérgezéses gyilkosság is történhetett a térségben. Ez pedig bizony azt jelenti, hogy a falu majd minden családja érintett lehetett a bűnügyekben.

 

Az általánosan elfogadott forgatókönyv  szerint Nagyrév falu bábaasszonya, Fazekas Gyuláné, született Oláh Zsuzsanna jött rá, hogy a légypapír vízbeáztatásával akkora arzénmennyiség nyerhető ki, amivel már egy embert is el lehet tenni láb alól. Felfedezését aztán némi pénzért és egy szekér rőzséért meg is osztotta a zsémbes férjjel, nagy terhet jelentő beteg hozzátartozóval vagy gazdag rokonnal rendelkező ismerős asszonyokkal.

Tiszazugi kilátástalanság

József Attila versében nem közvetlenül a szaftos botrány, hanem a térségben élő öregek kilátástalansága és kiszolgáltatottsága jelenik meg, akik már enni is félnek – hiszen a mérget ételbe és italba keverték:

 

József Attila: TISZAZUG

A báránybunda árnyakat
tűlevelű fák fércelik.
Szalad a puli pillanat,
fagyon koppantja körmeit.

Hümmögőn áhítgat a nép
s házacskák gondolkodnak, ím
zsuppjának zsíros süvegét
lehúzza ablakára mind.

Kárál a tyúk keservesen
az eresz alatt, mintha már
vénasszony lelke volna, mely
rimánkodóan visszajár.

Belül is pöttyös állatok,
ütődött, kékes öregek
guggolnak, mordulnak nagyot,
csupán hogy ne merengjenek.

Mert sok a révülni való,
ha már az ember nem kapál.
Szép, puha gond a pipaszó,
tört ujjak közt pamutfonál.

S mit ér a vén? A kanalat
elejti, csöppent, etetik
s ha ő etet, a malacok
habos vödröstül fellökik.

És lágy a tanya, langy az ól.
Csillagra akasztott homály!
Kemény a menny. A gally alól
bicegő cinke sírdogál.

 

Mivel akkoriban az orvostudomány még nem állt a helyzet magaslatán (rendre gyomorbajnak diagnosztizálták a helyi orvosok a mérgezéses eseteket), a bábaasszony és bűntársai tettei sokáig rejtve maradtak – különösen, hogy a halotti bizonyítványokat a bába unokatestvére állította ki.

A „légyvíz” így a következő két évtizedben széles körben elterjedt megoldása lett a nyomasztó családi problémáknak a térségben. De egyrészt a titok, amit sokan tudnak, nem titok többé, másrészt az arzén jelenléte a szervezetben jó hosszú ideig kimutatható – így aztán borítékolható volt, hogy a rémtettek előbb vagy utóbb, de napvilágra kerülnek.

Az arzénes igazság pillanata

Hogy végül is pontosan hogyan derült a sorozatgyilkosságra fény, máig homály fedi. Egyes források szerint rajtakapták a méregkeverőket, mások szerint egy gyanús holtest komolyabb orvosi vizsgálata vezetett a lebukáshoz. Akárhogy is, a korábban sosem látott gigantikus büntetőeljárásban összesen 28 gyanúsítottat hallgattak ki (közülük 26 nő volt), és végül 6 halálos ítélet született.

Móricz Zsigmond oknyomozó riporterként a helyszínen igyekezett tájékoztatni a pesti nagyérdeműt a – tényleg – világraszóló botrányról. Benyomásait később a Tiszazugi méregkeverők c. írásában foglalta össze.

„Mikor a bábaasszonyt először elfogták, rövid kihallgatás után hazaeresztették s aztán megfigyelték, hogy kikhez megy. Akkor a bába az ezer pengőt, amit az ügyvéd kért tőle, kivetette azokra az asszonyokra, akikkel dolga volt s mikor nem fizettek, azt kiáltotta: «Ha megrázom az abroszt, fél falu belekerül»…”

Érdekes mérges részecskék

• Móricz Zsigmond egykorú beszámolóiból tudjuk, hogy ekkoriban igen ingadozott a gabona és a bor ára, így a mezőgazdasági térség lakói a végtelen szegénységből hirtelen viszonylagos jólétbe kerültek, majd az árak zuhanásával ismét nyomorban találták magukat. A helyzetet tovább bonyolította, hogy az első világháborúban Nagyrév mellett hadifoglyokat szállásoltak el, akik gyakran keveredtek romantikus kapcsolatba a helyi asszonyokkal. Érthető hát, hogy a háborúból hazatérő férjek és feleségeik között sokszor a végsőkig elmérgesedett a viszony.

• Bár kétségtelenül a Tiszazugi méregkeverők pere volt a legmonumentálisabb mindközül, azonban koránt sem ez volt az egyedüli eset. Az Alföldön a kistelki Gerzsány Mária érdekes módon ugyancsak bábaasszonyként és ugyancsak arzénterjesztésért került többször börtönbe. De a Nagyrév melletti falvakban is előfordultak hasonló mérgezéses bűntettek.
• A bíráknak egyik esetben sem volt egyszerű dolguk. Egyrészt a korabeli orvosi módszerekkel nem mindig sikerült bizonyítani még azt sem, hogy a hosszú évekkel azelőtt elhantolt áldozat egyáltalán arzénmérgezésben hunyt-e el. És még ha kimutatható volt is a méreg, ott maradt még a kérdés, hogy ki is adhatta be azt az áldozatnak. A gyanúsítottak ugyanis nem meglepő módon általában mindent tagadtak, és egymást vádolták bűncselekménnyel.
• A tiszazugi arzénes gyilkosságok értelmi szerzőjeként Fazekas Gyuláné bábaasszony neve maradt fenn a köztudatban. Az igazság azonban az, hogy a bábaasszony volt az egyetlen, aki már nem érte meg a tárgyalások kezdetét, ugyanis az elfogására érkező csendőrök láttán öngyilkos lett. Így – mivel már nem volt büntethető – remek bűnbakot jelentett a többi vádlott számára.

Kép forrása itt.

 

Bár a mérgezéses esetek több falut érintettek, a legrosszabbul mégis a hírekben leggyakrabban szereplő Nagyrév járt.  A falu régi temetőjében lekaparták a neveket az érintett sírokról, hogy ne lehessen kideríteni, melyik családhoz tartoztak az áldozatok. Az eltelt évtizedekben rengetegen elköltöztek a településről, és a falu lakói ma is nehezen viselik az időről időre fellángoló érdeklődést a majd száz évvel ezelőtt történt bűnesetek iránt.

 

Köszönöm az ötletet Maricának és Andrisnak.

Forrás:

https://www.szabadfold.hu/lakohelyem/mereggel_megoldott_ugyek_arzenos_gyilkossagok

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gerzs%C3%A1ny_M%C3%A1ria

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiszazugi_m%C3%A9regkever%C5%91k

http://epa.oszk.hu/00000/00022/00483/14921.htm

Külön nem jelölt képek: Wikimedia