Az értő olvasás nem egyenlő a szövegértéssel.
A közhiedelem szerint a jó szövegértési képesség egyenlő az értő olvasással, de ez nem feltétlenül van így. Sőt a diákok természetes törekvése, hogy szóról-szóra, mondatról-mondatra megértsenek egy hosszabb folyó szöveget, könnyen tévútra is viheti őket a szövegértési feladatok megoldásánál.
Az alábbiakban egy nagyon jópofa és egyszerű szövegértés gyakorlást mutatok nektek, amit bármilyen tantárgynál be lehet vetni.
De ha nem szó szerinti értő olvasás, akkor mi?
Az idegennyelv oktatásban kétféle fő szövegértési módszert különböztetünk meg, a fölözést és a szkennelést.
Fölözés
A fölözés azt jelenti, hogy egy hosszabb, összefüggő szövegből igyekszünk a lényeget megérteni. Éppen úgy, mint amikor lefölözzük a kávéról a tejhabot.
Tipikus fölözéses feladat, amikor egy bármilyen témájú szöveg lényegét pár szóban, vagy néhány mondatban kell összefoglalni.
Szkennelés
A szkennelés ezzel szemben adott szövegrészek vagy adatok szövegből való kikeresése. Ilyenkor az agyunk nem is mindig fogja fel a szöveg teljes értelmét – hiszen nem is az a feladata -, hanem csak a keresett rész megtalálására koncentrálunk. Ilyen, amikor egy adott nevet vagy dátumot keresünk egy a történelmi szövegben.
Vegyük észre, hogy egyik módszer esetében sem szükséges a teljes szöveg megértése, sőt, az erre való törekvés idő- és energiaveszteséggel jár!
Lássuk akkor a feladatot!
Ehhez a szkenneléses feladathoz szükséges néhány tudományos ismeretterjesztő, vagy szaklap az általad tanított tantárgyból. Lehet ez Élet és Tudomány, Természetvilága, a Középiskolai kémiai lapok, vagy bármi. Egyáltalán nem baj, ha a kiadványok szintje a tanulók tudásszintjénél magasabb.
A magazin címlapjára ragasztott cetliken, vagy tetszés szerint egy külön papíron olyan kérdéseket teszünk föl a tanulóknak, amire a választ az újság átolvasásával (szkennelésével) adhatják meg. A lényeg, hogy a különböző válaszok az újságban elszórtan legyenek megtalálhatók. Jó, ha a cikk címéből sejteni lehet, hogy ott lesz-e majd a megoldás.
Például a kérdés: Melyik a legnagyobb jelenleg ismert prímszám? A cikk címe: A prímszámok csodálatos világa. Ez azért hasznos, mert a cél nem az, hogy lehetetlen legyen a feladat, hanem hogy a tanulók a tantárgyunkban gyakorolják a szkennelést.
Gyakorlati tippek:
- Ez a feladat a legjobban pármunkában működik, úgyhogy előfordulhat, hogy sok újságra lesz szükséged.
- Megkönnyítheted a dolgodat, ha egyfajta kiadványt választasz (lehet mindegyik ugyanazon újság különböző száma, az nem baj). Ekkor érdemes úgy kiválasztani a kérdéseket, hogy mindegyik példánynál ugyanazon az oldalon legyenek a válaszok. Például lesz mindenkinek kérdése a saját újsága harmadik, ötödik és tizedik oldaláról is. Ez megkönnyíti az ellenőrzést a későbbiekben is (mondjuk, ha pár év múlva már nem emlékszel a válaszokra).
- Mivel a párok nem ismerik egymás kérdéseit és újságait, így a megszégyenítés érzése nélkül differenciálhatsz a tanulók között könnyebb és nehezebb kérdéseket alkalmazva.
Megcsináltad? Fényképezd le, érdekel.
