Semmelweis Ignác legyőzte a gyermekágyi lázat, de veszített a gőgös orvosokkal szemben.

Eredetileg gyerekek számára kerestem egy inspiráló sztorit, és hát ki is lehetne pozitívabb példakép a kicsiknek, mint a kézmosás feltalálója és az anyák megmentője. Gondoltam én. Amikor ugyanis mélyebbre ástam Semmelweis Ignác életében, egyre inkább egy pszichothrillerhez hasonló történet bontakozott ki előttem.

 

Semmelweis és a háttér sztori

Semmelweis Ignác a pesti Tabánban született egy jómódú sváb család ötödik éles eszű gyermekeként. A kereskedő papa ragaszkodott hozzá, hogy a kis Ignác jogi egyetemet végezzen, hogy aztán egy elfogadható presztízsű hivatali állásban gyarapítsa a monarchia és a család vagyonát. Ignácnak azonban Eötvös Lorándhoz hasonlóan nem fűlött a foga az unalmas paragrafusokhoz és néhány hónap múlva iskolát váltott. Mindenki szerencséjére a család is hajlandó volt kiegyezni a B-tervként felmerült orvosi pályával.

 

Egy világhírű felfedezés előszele

Semmelweis már az egyetemen is szembe ment a mainstreammel, sikerült ugyanis fertőzést előidéznie nyulakban egy olyan korban, amikor mikroszkóp híján a betegségek kialakulásáért még az időjárást vagy a csillagok szerencsétlen együttállását hibáztatták. Nem meglepő tehát, hogy később a bécsi 1. számú klinika vezetőjeként sem vette be a gyomra azt a véleményt, hogy a kórház botrányosan rossz halálozási adataiért a betegek szegénysége, vagy egyszerűen csak a rossz szellőzés lenne a felelős. Mindenki tudta ugyanis, hogy az 1. számú klinikán tízszer annyi nő halt bele a szülésbe, mint az úgynevezett 2. számún, de az orvosok többsége széttárta a kezét és úgy gondolta, hogy egyszerűen ezt dobta a gép.

Nem úgy Semmelweis Ignác. Hősünk feltűrte az ingujját, nekiveselkedett a statisztikáknak és rekordidő alatt bebizonyította, hogy az óvatlan kollégák maguk okozzák pácienseik halálát. Nem is lett túl népszerű Bécsben.

 

Az első tragédia

1847-ben Semmelweis Ignác egy vakáció alatt értesült a szomorú hírről, hogy egyik legjobb barátja, Jakob Kolletschka elhunyt, miután boncolás közben véletlenül megvágta magát a bonckéssel. Semmelweisnek azonnal feltűnt, hogy Kolletschka tünetei kísérteties hasonlóságot mutattak a gyermekágyi lázban szenvedő nők fertőzésével, és levonta a logikus következtetést, hogy valószínűleg mindkettőt a boncoláskor keletkező bűz és szenny okozza valahogy.

Gyanúját erősítette, hogy a 2. számú klinikán – amit rendre túléltek az asszonyok – nem végeztek boncolásokat, így nem is terjedhetett el a fertőzés. A szigorú bécsi orvosok azonban nehezen emésztették meg, hogy a messziről jött Semmelweis nem csak hogy gyilkossággal vádolta őket, de ráadásul még kötelező kézmosás bevezetésével is rombolni akarta a tekintélyüket. Így történt aztán, hogy hiába számolta fel az anyák megmentője a gyermekágyi lázat, hamarosan mégis kirúgták a klinikáról.

 

Tragikus végkifejlet 1.

Semmelweis Ignác olyannyira rosszul viselte az osztrák orvostudósok folyamatos elutasítását, hogy a 60-as évekre egészen megbomlott szegénynek az elméje. Családja végül egy bécsi magánszanatóriumba vitette a már nehezen elviselhető orvost, ahol azonban egy régi, boncolás közben szerzett fertőzés következtében hamarosan elhunyt csonthártyagyulladásban. A sors iróniájaként ugyanaz a betegség végzett vele, aminek a felszámolásának szentelte az életét.

 

Alternatív befejezés

A sokat mellőzött orvos egy régi, boncolás közben szerzett szifiliszfertőzés miatt egyre problémásabb természetűvé vált, amit már a felesége is nehezen viselt. 1865-ben aztán a jóakarói rávették a férfit, hogy barátai és családja kíséretében kirándulást tegyen Bécsbe. Ott azonban hamarosan világossá vált, hogy valójában nem kirándulásról, hanem magánszanatóriumi kényszergyógykezelésről van szó. Semmelweis érthetően nehezen tolerálta a kialakult helyzetet és agresszíven lépett fel az ápolókkal szemben, akik addig bántalmazták, míg mindössze két héttel a „gyógykezelés” megkezdése után belehalt a sérüléseibe.

 

Érdekes tudásmorzsák az anyák megmentőjéről

• Semmelweis Ignácot és kilenc testvérét tíz különböző írásmóddal anyakönyvezték. A helyesírás nem sokat jelentett egy olyan korban, amikor a lakosság többsége még olvasni sem tudott.
• Érdekes módon a magyar társadalom az osztrákoknál sokkal nyitottabbnak bizonyult Semmelweis újításaira. A katasztrofális bécsi évek után ugyanis az orvos 1850-ben visszaköltözött Pestre, ahol a Rókus kórházban jó szokása szerint teljesen megszüntette a gyermekágyi lázat. Ez után a világon először Magyarország összes klinikáján kötelezővé tették az általa javasolt klórosvizes fertőtlenítést, miközben Bécsben még mindig arról cikkeztek, hogy megálljt kellene parancsolni végre ennek a kézmosásos őrületnek.

 

• Semmelweis 1848-ban nyíltan támogatta a forradalmi mozgalmakat Bécsben is. Nagy valószínűséggel ez sem tett túl jót a népszerűségének.

• Sajnos a családja sorsa sem alakult túl szerencsésen. Halála után a felesége morfiumfüggő lett, fia pedig öngyilkosságot követett el. Ez egy nagyon szomorú történet.

• 2013-ban az UNESCO világemlékezet részévé nyilvánította a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezések dokumentumait.

 

Ha tetszett az írás, sok szeretettel várlak a Facebookon is.

Forrás:

http://www.whonamedit.com/doctor.cfm/354.html

http://mult-kor.hu/20090924_a_semmelweiskultusz_nyomaban?pIdx=2

https://en.wikipedia.org/wiki/Ignaz_Semmelweis

Képek:

Wikipedia Commons