Az álruhában kutató világhírű magyar kémprofesszor igaz története.

A magyar nyelv finnugor eredetű, így tanultuk az iskolában és a tankönyveink alapján a legtöbbünkben sokáig fel sem merült, hogy ez másképp is lehetne. Finn barátainktól azonban igen messze elsodródtunk, nem is értjük már egymás nyelvét, és különben is, felnőtt fejjel már nehéz elképzelni, hogy az elmúlt ezer-pár évben ne keveredhettünk volna más nyelvekkel is. Ismerjétek meg hát azt az embert, aki már száz éve a török-magyar rokonság mellett tette le a voksát, és nem is teljesen alaptalanul. Vajon miért nem sikerült mégsem Vámbéry Árminnak széles körben elfogadtatnia az elméletét?

Vámbéry Ármin, az ígéretes tehetség

Még az sem biztos, hogy Vámbéry Ármin pontosan mikor is született, csak azt tudjuk, hogy nevelőapjával és édesanyjával éltek nagy szegénységben, azonban az okos gyerek taníttatására mindig akadt valahonnan pénz és támogató. A kis Árminnak ráadásul még hároméves korában lebénult az egyik lába, de még ez sem gátolta meg abban, hogy később bejárja egész Közép-Ázsiát. De nem hullt ám csak úgy ölébe a világutazás, kellett hozzá, hogy szorgalmával rendre felkeltse nagy hatalmú támogatóinak szimpátiáját és persze az is, hogy folyékonyan megtanuljon tizenvalahány nyelvet, köztük a latint (nyilván), franciát, angolt, szláv és skandináv nyelveket, oroszt, németet és persze a törököt, ami elhozta számára az életre szóló szerelmet a török kultúrával.

Az éles eszű Vámbéry hamar népszerű lett a pesti értelmiségi körökben is, a művelt kávéházi urak gyorsan megkedvelték a fényes jövő előtt álló érdeklődő fiatalembert. Így történhetett, hogy 1857-ben Eötvös József nagylelkű segítségével végre Isztambulba utazhatott. A török birodalom zárt világába nehéz volt egy messziről jött idegennek beilleszkedni, azonban hősünk jól ismerte a kultúrát, rendszeresen tanulmányozta a Koránt, sőt több török nyelvjárást is megtanult pusztán érdeklődésből, így aztán Isztambulban is meredeken ívelt felfelé a karrierje.

isztambul — „…a magyar nyelv eredetében ugor, de a nemzet későbbi érintkezése és történeti átalakulásánál fogva egyformán ugor és török jellemű…” – Vámbéry Ármin

Karavánból a világhír felé

Ez azonban még mind édeskevés lett volna a világhírhez. Vámbéry Árminnak sem volt elég a fényes karrier, őt ekkoriban már a magyarok eredete érdekelte, és hazatérte után meggyőzte az Akadémiát, hogy támogassák a soha nem látott, nagyszabású keleti felfedezőútját. Soha még előtte európai embernek nem sikerült bejárnia az oszmán és a perzsa birodalmat, de ő dervisnek öltözve egy karavánban elvegyülve mindenkivel elhitette, hogy igazhitű muzulmán.

Vámbéry Ármin magyarok eredete — Vámbéry Ármin álruhás expedíciójának útvonala.

Hazatérte után, ahogy az lenni szokás, megírta az emlékiratait és ezzel tényleg egy csapásra világhírű lett: Párizstól Londonig az ő fantasztikus kalandjaival volt tele a sajtó. Eredményeinek itthon is sok lelkes elismerője akadt, és hamarosan egyetemi állást is felajánlottak számára, rendes Akadémiai tagsággal. Hiába írt azonban még Isztambulban német-török szótárt Vámbéry Ármin és hiába publikálta az egyedülálló tanulmányútján szerzett tapasztalatait, a magyar tudományos világ mégis nehezen fogadta be a még érettségivel sem rendelkező, alacsony származású „csináldmagad” hírességet, és különösen nem szimpatizáltak a forradalminak számító elméletével. Nem volt ő ellene a finnugor rokonságnak, de váltig állította, hogy a törökökkel is sokat keveredtünk és hogy a nyelvünkben kimutatható az ősi török-magyar rokoni kapcsolat, ezért a magyar nyelvet keveréknyelvnek gondolta.

Elméletét azonban hosszú évekig tartó viták sorozata után sem tudta elfogadtatni a nagy tekintélyű akadémiai nyelvészekkel, így aztán maradt a finnugor rokonság egyeduralma az iskolai tankönyvekben még vagy 150 évig.

Érdekes tények Vámbéry Árminról

A 2005-ben nyilvánosságra hozott titkosított dokumentumokból kiderül, hogy Vámbéry ténylegesen brit kémként dolgozott és az oroszok keleti terjeszkedési törekvéseiről jelentett a brit titkosszolgálatnak. Öreg napjaira még nyugdíjat is folyósított neki a korona. Az a sejtésem, hogy ez sem tette őt népszerűbbé a kortársai között, különösen, hogy Ferenc József az angolok ajánlására nevezte ki egyetemi professzorrá.

a magyar nyelv eredete — Útleírásaiból kiderül, hogy a könyvekhez szokott tudósember a karavánban sokat szenvedett az egész napos lovaglástól, a férgektől és különösen attól, hogy magának kellett főznie.

Érdekes, hogy a törökök számára sosem volt kérdéses a török-magyar rokonság. A török iskolás gyerekek tankönyveiben is az szerepel, hogy mi rokonnyelvű baráti népek vagyunk. Ez azért jó érzés.

Eleinte nem is értettem kedves Tanítványaim, hogyan lehet valakinek ilyen széphangzású neve egyáltalán. Hát úgy, hogy Hermann Wamberger később maga választotta a „Vámbéry Ármint” a túl németes hangzású eredeti helyett.

Bram Stoker, a Drakula írója személyes ismeretségben állt Vámbéry Árminnal. A népszerű legenda szerint Stoker róla mintázhatta Abraham Van Helsing budapesti professzor alakját a regényben. Senki nem tudja, hogy ez tényleg így volt-e, de az álruhában világutazó egyetemi professzor történetét ismerve akár igaz is lehet a legenda.