Hogyan kerül két fura fizikus egy családba?
A századforduló után mindössze két évvel, még az Osztrák-Magyar Monarchia Budapestjén született Magyarország egyik leghíresebb Amerikába exportált fizikusa. Ezzel majdnem egy időben a nem teljesen százas svájci franciatanár és angol feleségének is bővült a családja egy ígéretes fiúgyermekkel. Wigner Jenőnek és Paul Diracnak annyira különböző volt az élete, hogy sokáig nem is tűnt úgy, hogy bármi közük is lehetne egymáshoz.
Wigner és Dirac és a véletlenek
Wigner Jenő kiskorában nem élvezhette az állami oktatás nyújtotta örömöket, bőrgyárigazgató édesapja ugyanis otthon taníttatta az egy szem fiúgyermeket. Paradox módon Wigner már éppen beiratkozott volna a Fasori Evangélikus Gimnázium legendás nyolcosztályos évfolyamára, amikor egy rejtélyes betegséggel hirtelen ágynak esett. A kis Jenő életébe meglepő változást hozott az osztrák és magyar szanatóriumokban eltöltött néhány hét, ugyanis annyira unatkozott, hogy az ágyban fekve inkább nem létező háromszögek területének kiszámolásával múlatta az időt.
Ezzel szemben Paul Dirac a bristoli egyetem által fenntartott iskolába járt, ahol kőművesek és cipészek mellett mellékesen mérnököket is képeztek. Az első világháború utáni Anglia azonban nem kedvezett a fiatal pályakezdő tervezőknek, ezért Dirac jobb híján inkább beiratkozott matematikus szakra.
Senki nem lesz matematikus
Wigner Jenő végül mégsem lett matematikus, és ez egy életre szóló barátságnak köszönhető. A szanatóriumból visszatérő Jenő immár a legendás Rátz Tanár Úr kezei közé került a többi kis zsenivel egyetemben. A reaktorok későbbi atyját is teljesen magával ragadta a matek csodálatos világa, és ha nem találkozik az iskolaudvaron a pár évvel fiatalabb Neumann Jánossal, akkor lehet, hogy most szegényebbek lennénk néhány atomerőművel.
Eldőlt tehát, marad a fizika. Ehhez azonban még Wigner apukának is volt egy-két szava. Jenő sejtette, hogy nem lesz ez egyszerű menet, hiszen tárt karokkal várta őt a bőrgyár és hát ott egy fizikus ugye kevésbé tudja hasznosítani a diplomáját. Végül aztán a családi kupaktanács kiegyezett egy döntetlenben és a vegyészmérnöki diplomában. A doktori évek után szerencsére a família is hamar belátta, hogy nem sok hasznát veszik a gyárban unatkozó diplomás fiuknak, és egy külföldi kutatói meghívás után Wigner Jenőt már semmi nem állíthatta meg a matematikai kémiai fizikai Nobel-díjhoz vezető úton.
Paul Dirac édesapja sajnos egyáltalán nem volt ilyen jó fej. A kis Paul kizárólag csak franciául szólhatott az apjához, ami a halk szavú és kissé lassú gyermeknek sok nehézséget okozott. Dirac saját bevallása szerint akkor látott először érzelmeket a szülein, amikor a bátyja a családi terror elől menekülve öngyilkos lett. A fiatal Paul Dirac ezután a kutatásba ölte minden energiáját, nem beszélt senkivel és csak vasárnap pihent, amikor magányosan hosszú sétákat tett a városban.
A sors keze
Kollégái már kezdtek komolyan aggódni Diracért, akiről viccesen a lassú beszéd mértékegységét is elnevezték: egyetlen szó óránként – ez volt egy „dirac”. Néhányan homoszexuálisnak tartották, mások autistának gondolták. Azonban Wigner Jenő húga, Manci meglátta az amerikai étteremben magányosan ebédelő Nobel-díjas fizikusban a Férfit. A majd ötven évig tartó szerelemházasságra hálás szívvel gondolt a tudományos világ, Diracnak ugyanis innentől kezdve tényleg csak a kutatás volt a dolga, mert magyar felesége minden mást elintézett helyette. Hát így lett a két Nobel-díjas fizikus egy pár sógor.
Érdekes részecskék Wiegner Jenőről és Paul Diracról
- Az otthontanulási módszereinek és a rengeteg olvasásnak nagy hasznát vette az egyetemen Wigner Jenő, aki híres volt arról, hogy soha nem járt be az órákra. Évfolyamtársai remekül szórakoztak, amikor a vizsgára várakozva Wigner Jenő minden ajtónyitásra vigyázzba vágta magát, hiszen nem tudhatta, hogy nem a professzor jött-e be éppen, akit egyébként még soha nem látott.
- Wigner Jenő legendásan udvarias és előzékeny ember volt. Még egyetemi éveiben feljegyezték róla, hogy a strandon megcsípték a lábára felmászó hangyák. „Miért nem ölöd meg őket?” Kérdezték. „Mert nem tudom, melyik volt” válaszolta a mindig megértő Wigner.
- Udvariassága mellett hazánk fia határozott és egyenes is volt. Bármekkora tudós bármilyen lelkesen is fejtegette számára az elméletét, Wigner simán félbeszakította azzal, hogy: „Nem értem”.
- Paul Dirac viszont a legendás szűkszavúságáról volt híres. Egy konferencián az előadása után várta a kérdéseket, amikor az egyik kolléga megjegyezte, hogy nem érti a felvázolt egyenletet. Dirac hosszú ideig meg sem szólalt, csak bámulta a közönséget. A moderátor próbálta menteni a helyzetet és biztatta Diracot, hogy válaszoljon a kérdésre. „Ez nem kérdés volt, hanem hozzászólás.” Mondta Dirac és befejezettnek tekintette a beszélgetést.
Kép forrása itt.
- Wigner Jenő részt vett az USA első atombombáit kifejlesztő Manhattan-tervben és a háború után az első atomerőművek megalkotásában. Azt nyilatkozta, hogy vegyészmérnöki tudása sokat segített neki a munkában. Diracot is hívták, de neki épp valamilyen fontosabb dolga volt.
- Wigner Jenőnek összesen három feleségétől három gyermeke született. Húga, Manci a szintén Nobel-díjas fizikus Paul Dirac felesége lett. Dirac örökbe fogadta a nő két gyermekét és a később született gyerekekkel már hatan éltek együtt. Wigner végül a szüleit is kiköltöztette Amerikába, azonban az idős házaspár nem nagyon tudott beilleszkedni az idegen országban. Maga Wigner Jenő is azt nyilatkozta, hogy mindig is inkább magyarnak érezte magát.
Ha tetszett az írás, sok szeretettel várlak a Facebookon is.
Forrás:
https://en.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1szl%C3%B3_R%C3%A1tz
http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/history/Biographies/Wigner.html
Külön nem jelölt képek:
Wikipedia Commons
