Próbáltad már érdekességekkel feldobni az órádat? Akkor ez a bejegyzés neked szól.

1. A random érdekességek feldobják az órát

Azt mindannyian jól tudjuk, hogy az óráinkat illik minél izgalmasabbá tenni a diákok számára, és hogy ezt a legegyszerűbb módon az érdekességek bevetésével lehet elérni. Egy friss tanulmány azonban azt találta, hogy koránt sem mindegy, hogy az általunk bedobott izgalmas sztorinak mennyiben van köze az órai tananyaghoz.

A kutatók 7500 diák eredményeinek elemzése után arra jutottak, hogy a tananyaghoz nem kötődő izgalmas részletek bizony egyenesen negatív hatással vannak a diákok koncentrációjára, és végső soron arra is, mennyi mindent jegyeznek meg a hallottakból. A rossz hír az, hogy nem csak a háttérzene, vagy a macskás videók, hanem a csak „majdnem” releváns történetek is hasonlóan negatív hatást fejtettek ki a tanulók teljesítményére, akik hajlamosak az órából a végén csak a sztorira emlékezni.

A tanulmány kiemeli, hogy azok a diákok, akik eleve kevesebb előzetes információval rendelkeznek a témában, a társaiknál nehezebben képesek megkülönböztetni a releváns és irreleváns információt egymástó – ez pedig azt jelenti, hogy ők a többieknél is jobban hajlamosak kizökkenni az elmélyült tanulási folyamatból.

Azt a kutatók is hangsúlyozzák, hogy a megoldás nem az, hogy minden érdekességet kiűzzünk az óráinkról, hanem hogy a releváns sztorikat jól átgondolva és a tananyagra utalva logikusan építsük be a tanítási folyamatba.

2. A technika használata motiválja a diákokat

A 2000-es évek eleje óta elfogadott mantrává vált az oktatásban, hogy a tanulóink akkor tanulnak a legjobban, ha az órákat minél több IKT-eszközzel (manapság: online felülettel) támogatjuk meg, és akkor jó lesz mindenkinek. A tapasztalatom azonban az, hogy önmagában egyetlen tanóra sem lesz hatékonyabb pusztán attól, ha Power Point prezentációt, videót, Kahootot, Tankockát vagy egyebet használunk.

Azt kell, hogy mondjam, hosszú távon biztosan nem jó cél, ha az alkalmazott technikától azt várod, hogy majd önmagában motiváló erőként fog hatni a diákok számára. Egy érdekes technikával bemutatott unalmas tananyag ugyanis sajnos az marad, ami: egy érdekes technikával bemutatott érdektelen információhalmaz.

A félreértések elkerülése érdekében megismétlem azt a részt, hogy „önmagában” és „pusztán attól”. Természetesen ezek az eszközök megfelelő módon használva tényleg hasznosak az iskolában is, azonban ahelyett, hogy minden gondunkat megoldó csodaszerként tekintenél rájuk, javaslom, hogy mindig gondolkodj el rajta, hogy az adott technikai eszköz bevetésével éppen mi a célod a tanórán.

  • Jó cél lehet például, hogy a logikusan megírt vázlatodat másképpen nehezen bemutatható képekkel vagy animációkkal illusztráld a ppt-n.
  • Jó cél lehet, hogy az összefoglaló órán érdekes és motiváló Kahoot versennyel ismételjétek át a tanult fogalmakat.
  • Jó cél lehet, hogy az iskolában fizikailag megjelenni nem tudó diákok (és igazából mindenki) számára egy egész évben elérhető és visszakereshető Google Tanteremben gyűjtitek a házi feladatokat és tanulói projekteket.
  • Jó cél lehet, hogy egy hasznos videóhoz készített feladat segítségével élményszerűen megtaníts néhány fontos fogalmat.

Hasznosabb tehát ha nem varázsszerként tekintünk ezekre az eszközökre, hanem a konkrét céljaink eléréséhez hívjuk őket segítségül.

3. A frontális oktatás rossz

Rövid leszek. A kooperatív tanítás rendkívül hasznos, és rengeteg előnye létezik:

  • erősíti az osztályközösséget;         
  • segít áthidalni a tanulók közti különbségeket;          
  • megmozgatja a diákokat és felüdülésként hathat;         
  • a tanulók ráadásul egymástól tanulhatnak, a saját diáknyelvüket használva;        
  • és nem utolsó sorban, egy kis gyakorlattal a pedagógust is tehermentesíti néhány értékes percre.

Azonban az oktatástechnikai eszközökhöz (és igazából az életben mindenhez) hasonlóan sajnos a csoportmunka sem mindenható. Egészen pontosan:

  • a kooperációt a diákoknak is tanulniuk és szokniuk kell – nem biztos, hogy rögtön menni fog;          
  • versengő vagy széthúzó osztályban kezdetben nehezen fog működni;        
  • a legjobban könnyen feldolgozható anyagrészeknél vagy ismétléseknél működik;         
  • az extrovertált tanulók számára mindig is előnyösebb lesz, mint introvertált társaiknak.

Végül és nem utolsó sorban pedig léteznek olyan anyagrészek, melyek mélyebb megértéséhez egészen egyszerűen elengedhetetlen a pontos és átgondolt frontális tanári magyarázat.

És hogy mi a tanulság? Véleményem szerint mindenképpen az, hogy a tanórát színesítő eszközök használatát – legyen szó akár érdekes sztorikról, technikai eszközökről vagy kooperatív munkaszervezésről – mindig érdemes a helyükön kezelni, és az adott osztálytól, tananyagtól és a tanóra céljaitól függően megválasztani.

Az itt felsorolt eszközök egyike sem mindenható, viszont jól átgondolva lehetőséget nyújtanak rá, hogy elérd az adott órád általad megfogalmazott célját.


Jól jönne egy kis segítség a tanév elején? A módszertani könyvemben sok-sok bevált fogást összegyűjtöttem, amivel az óráidból kihozhatod a maximumot:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .