Az érettségi vizsga minden módosítását már a kezdetektől fogva hatalmas felháborodás és tiltakozás kísérte. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen tulajdonképpen már a bevezetése is nevelő célzattal, büntiből történt.

érettségiAz érettségi nem magyar találmány, de még csak nem is Európa nagy nyugati nemzeteinek fejéből pattant ki, hanem bizony a poroszok vezették be először 1788-ban, mert már egyszerűen túl sokan jelentkeztek a nagyhírű (?) porosz egyetemekre és értelemszerűen szerették volna némiképpen megszűrni a népet. A híresen szigorú Poroszországot a franciák követték 1808-ban, míg az angol diákoknak csak harminc évvel később, 1838-ban kellett vizsgán bizonyítaniuk a tudásukat.

Meglepő módon az érettségi vizsga bevezetését egyetlen országban sem fogadták kitörő örömmel. Nem, kedves tanítványaim, nem csak a diákok tiltakoztak ellene, hanem a tanárok és maguk az iskolák is. Hogy miért?

A magyarázat az, hogy az érettségi egy állami vizsga, központilag meghatározott követelményekkel, ami bizony keményen befolyásolja, hogy mit fogunk tanítani az iskolában, hiszen mindenki szeretné, ha a diákjaik jól teljesítenének a teszteken. A 19. századig azonban az iskolák az államtól többé-kevésbé függetlenek voltak, lényegében azt tanítottak, amit csak akartak. Ennek a nagy szabadságnak az érettségi vizsga rendszere bizony egyszer s mindenkorra véget vetett. Az állam tehát megnyerte a csatát.

Kenyában 1987 óta létezik érettségi és. A tanulóknak legalább 7 tantárgyból kell vizsgázniuk.
Kenyában 1987 óta létezik érettségi. A tanulóknak legalább 7 tantárgyból kell vizsgázniuk.

 

Magyarországon ráadásul az érettségi már csak azért is közutálatnak örvendett, mert az osztrákok közvetlenül az 1848-49-es szabadságharc leverése után vezették be. Az országban általános volt az a vélemény, hogy mindez csak a korona törekvése arra, hogy osztrák rendszert és szabályokat erőszakoljon a magyar oktatásra. És hát, mit szépítsük, valóban erről volt szó. Éppen ezért is érdekes, hogy az oktatási rendszerünkbe végül kitörölhetetlenül beleivódott ez a gyűlölt osztrák rendelkezés. Ekkor jöttek létre ugyanis a tantárgyak, valamint a bizottság előtti szóbeli vizsga és az azt megelőző írásbeli teszt kettőssége is.

Mindezt persze sokáig csak a fiúk élvezhették, a lányok kezdetben csak a kereskedelmi iskolákban érettségizhettek. 1895-ben aztán nagy nehezen engedélyezték, hogy a nők magánérettségit tegyenek a fiúgimnáziumokban és így akár már az egyetemekre is bejuthattak néhányan. De kapaszkodjatok meg kedves tanítványaim, mert egészen 1931-ig kellett várni, hogy a lányok és a fiúk érettségije egyenértékű legyen. Micsoda igazságtalanság.

érettségi fiúknak
Komoly érettségizett férfiak.

 

Az érettségi sosem volt fenékig tejfel

Trefort Ágoston tette 1884-ben a vizsga elsődleges hivatalos nyelvévé a magyart. Az intézkedés hatalmas tiltakozást váltott ki, hiszen egy csomó iskolában németül oktattak.

Egy évvel később rendeletben szabályozták, hogy csak érettségi vizsgával lehetett az ember köztisztviselő. Ez a lépés is nagy felháborodást eredményezett, hiszen hogy jön bárki ahhoz, hogy a köztisztviselők szabadságát korlátozza.

1919-ben a Tanácsköztársaság teljesen eltörölte az érettségit. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig – ahogy a Tanácsköztársaság sem. Arról, hogy volt-e az érettségi megszüntetése miatt felháborodás, sajnos nem találtam adatot.

1952-ben bevezették a felsőoktatási felvételi vizsgát, ennek hatására pedig az érettségi népszerűsége hosszú mélyrepülésbe kezdett, hiszen a felvételi mellett ezután már igaziból senkit nem érdekelt.

Ma már elképzelhetetlen, de 1974-ben eltörölték az osztályzatokat. Egy rövid ideig az érettségi vizsgán csak „dicsérettel megfelelt” / „megfelelt” / „nem felelt meg” minősítést lehetett kapni. Micsoda tragédia.

Ez is tetszeni fog nektek, 1978-79-ben ugyanis a történelem érettségi szűnt meg átmenetileg. Jött persze a felháborodás, tiltakozás, satöbbi, úgyhogy ez az újítás is hamar hamvába hullt.

A mostani, kétszintű érettségit 2005-ben vezették be, ezzel egy időben pedig megszűnt a felsőoktatási felvételi vizsga. Volt is nagy ellenállás eleinte, de aztán ezt is túléltük valahogy.

érettségi vizsga
Magyarországon nincs maximális száma a vizsgatárgyaknak. A határ a csillagos ég…

 

Sokkoló tények a kedvenc vizsgánkról

  • Az érettségi vizsga közokirat, a hamisítása közokirat hamisításnak minősül és három, illetve öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
  • Az USA-ban és Kanadában minden állam külön szabályozza a középiskolai diploma követelményrendszerét. Egységes országos rendelet tehát nincsen. Nem hiába, no, a szabadság földje.
  • Egyiptomban a diákok nem egyetlen érettségi vizsgát akceptálnak, hanem egy évekig tartó vizsgasorozat végén jutnak el a középiskolai diplomához. Fárasztó lehet.
  • Nepálban az érettségi vizsgát vaskapunak hívják. Azt hiszem, ez találó elnevezés.
  • Romániában 2011-ben a rendszer szigorítása után a diákok fele megbukott az érettségi vizsgákon. Voltak olyan iskolák, ahol a bukási arány 100% volt. Mintegy 80.000 tanuló fellebbezett a történtek miatt, a hatóságok azonban hajthatatlanok voltak.
  • 2013-ban egy amerikai diák, Debarghya Das meghackelte az indiai központi érettségi honlapot, hogy a barátai eredményét a határidőnél hamarabb megismerhesse. Így derült rá fény, hogy sok diák vizsgaeredményeit utólag manipulálták, hogy bekerülhessenek a jobb egyetemekre. Na, azt a botrányt senki nem tette zsebre.
  • És végül a kedvencem a pozitív hozzáállásról: Malajziában hivatalosan csak az bukik meg az érettségi vizsgán, akinek valahogyan sikerül 0%-ot teljesíteni. A 0 és 40 % közötti eredményt úgy nevezik, hogy „félig átment”.

 

Amerikában a mókás kalapokra mókás üzeneteket is lehet írni.
Amerikában a mókás kalapokra mókás üzeneteket is lehet írni.

 

Minden érettségizőnek kitartást és sok sikert kívánok!

 

Forrás:

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_secondary_school_leaving_qualifications

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89retts%C3%A9gi_vizsga

Képek:

 photo credit: diplomas via photopin (license)photo credit: 2011 Commencement via photopin (license)photo credit: We Rule the School via photopin (license)

5 thoughts on “Az érettségi mégis kinek az ötlete volt?”

  1. Én abban az évben (1974) érettségiztem és felvételiztem – első alkalommal, – amikor nem volt osztályzat.
    Magyarból volt kötelező írásbeli és szóbeli, matekból írásbeli (én legalábbis azt tettem, közös felvételinek hívták azt hiszem, amikor a felvételi és az érettségi egy és ugyanazon vizsga volt), de nem tudom már, hogy lehetett-e volna pl. csak szóbelit választani. Azonkívül fizikából is közöst írtam és, hogy maradjak a természettudományoknál, negyedik tárgyként kémia írásbelit választottam. Így csak magyarból szóbeliztem, no, meg matekból és fizikából a felvételi keretében. Úgy tudom, akkor is lehetett volna akár hétből is vizsgázni.

  2. 1976-ban már biztosan nem volt történelem érettségi, de úgy emlékszem, hogy az előző két évfolyam sem vizsgázott történelemből.

  3. Ja, igen, és az egyetemről kikerülő fiatalok is sötétek, mint a rendőrcsizma talpa, néhány kivételtől eltekintve.

  4. Magyarországon hülyeségekkel tömik a gyerekek fejét, és túlterhelik őket felesleges ismeretekkel. A valóságra viszont egyáltalán nem nevelik egyiket sem. Meg is látszik rajtuk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .