5 praktikus fegyelmezési tipp és 5 kevésbé jó gyakorlat, ami nem működik jól
Összegyűjtöttem az 5 legfontosabb fogást az órai rend fenntartására, és megnézünk 5 régi módszert is, amik nem működnek túl jól. Ha szereted a videókat, a felvételen kicsit hosszabb magyarázatot találsz. A videó alatt elolvashatod a felsorolást is.
Régi, drasztikus és kevésbé drasztikus módszerek, amik nem működnek túl jól:
1. Hátra ültetés és szamárpad
A hátra ültetéssel és a szamárpaddal rögtön több probléma is van. Az első, hogy mivel látványosan az osztály nyilvánossága előtt történik a fegyelmezés, ezért jelentős megszégyenítő hatásuk van. A szégyen pedig rombolja a tanuló személyiségét és nem utolsó sorban a pedagógussal való viszonyát is. Azzal pedig, hogy a diákot fizikailag is eltávolítjuk a társaitól és a tanári magyarázattól, a későbbiekben csak még nehezebbé válik számára, hogy tevékenyen részt vegyen az órán és figyeljen.
2. Ne beszélgess!
Adja magát a megoldás, hogy az órát beszélgetésekkel zavaró tanulókat egy egyszerű „Ne beszélgess!” felszólítással tereljük vissza a helyes viselkedés útjára. Ennél azonban léteznek hatékonyabb és pozitívabb megoldások is. A „Ne beszélgess!” mondat ugyanis megakasztja az óra menetét, és felhívja a többi tanuló figyelmét is a rendbontásra, akik lehet, hogy egyébként észre sem vették volna a téged zavaró viselkedést. Léteznek olyan fogások, amik a kismértékű rendetlenkedést úgy tudják megállítani, hogy közben a tanóra zavartalanul folyhat tovább, mindjárt rátérünk erre is. Ha pedig már mindenképpen rá kell szólni a diákra, azt érdemes pozitív, előre mutató módon megtenni, hogy közben a kívánatos viselkedést is megjelöljük. Például így: „Kérlek, jegyzeteljetek!”
Jól működhet, ha felhívod a figyelmüket a tettük következményeire: „Ha beszélgettek, nehéz lesz felkészülni a dolgozatra!”
3. Közösség előtti dráma és ultimátum
Az olyan súlyos mondatok, mint a „Megkérhetem az igazgatót, hogy kapjatok új tanárt helyettem” és hasonlóan ultimátumszerű társai kizárólag akkor működnek jól, ha egyetlen egyszer hangoznak el. Az ilyen komoly fenyegetések akkor fejtik ki hatásukat, ha mindenki meg van róla győződve, hogy be is váltod őket. Viszont, ha minden héten elmondod, hogy új tanárt fogsz kérni számukra, az azt jelenti, hogy eddig nem váltottad be a fenyegetést – és lehet, hogy már nem is fogod.
4. Intő, ellenőrző, igazgató
Régi klasszikusok az intő, a beírás és az igazgatóhoz küldés, és nem véletlen, hogy ma már igyekszünk inkább elkerülni őket. Az osztály nyilvánossága előtti látványos büntetés ugyanis amint láttuk, igencsak megszégyenítő hatású, és ez nem tesz jót sem a tanuló személyiségének, sem a későbbi tanár-diák viszonynak. Ráadásul, ha a tanuló ellenáll, a kialakult helyzetet már nehéz lesz pozitív irányba terelni. Az intőre, a beírásra és az igazgatóhoz küldésre éppen ezért csak legvégső megoldásként érdemes tekinteni.
5. Pörgősből csendes
A pörgős-mozgós-beszélgetős órai játékok mindig jó mókának számítanak, amik segítenek oldani a feszültséget és feldobni a hangulatot. Nagy lehet tehát a kísértés, hogy egy ilyennel melegítsünk be a nagyobb koncentrációt igénylő feladatok előtt. Érdemes azonban ellenállni ennek a késztetésnek. Nem mondom, hogy nem lehetséges összeszedni az osztályt egy pörgős játék után, de biztosan nehezebb, mintha a természetes fáradást követve inkább folyamatosan lazítasz az óra szerkezetén.
Praktikus fegyelmezési tippek, amik jól működnek:
1. Közösségi ültetés
A szamárpaddal és a hátraültetéssel ellentétben nagy segítség lehet az órai rend fenntartásában egy jól átgondolt, az egész osztályra kiterjedő új ültetési rend. Mivel mindenkit érint, ezért nem számít megszégyenítésnek, viszont az erőviszonyok megkeverésével a tanulók számára is megkönnyítheted a hatékony órai munkát. Már az is nagy segítséget jelenthet, ha kevesebb tanuló esetén félkörbe tudjátok rendezni a padokat minden óra elején. Az ültetés további hatásairól itt olvashatsz egy izgalmas magyar kutatást.
2. Fokozatosság
Az órai rend fenntartása és visszaállítása érdekében még a látványos fegyelmezési fogások előtt érdemes több, a tanulók számára szinte láthatatlan fogást is kipróbálni. Sokszor például már az is segít, ha a magukról megfeledkezett beszélgetőkkel szemkontaktust tudunk tartani. Következő lépés lehet, ha a beszélgető tanulók mellé állunk és a közvetlen közelségükből folytatjuk az órát. De ilyen láthatatlan módszer még az is, ha a beszélgető diák fejére vagy vállára rakjuk a kezünket. Ezekkel az apró fogásokkal anélkül tudjuk önkontrollra késztetni a fáradó tanulókat, hogy megakasztanánk az óra menetét és felhívnánk a többi diák figyelmét a rendetlenkedésre.
3. Jól szervezett órai munka
Az órai rend fenntartásánál számos olyan tényezővel állhatunk szemben, amire pedagógusként nincs közvetlen befolyásunk: ilyen lehet, ha a tanulónak rossz napja van, ha történt az osztállyal olyan esemény, amit még nem tudtak feldolgozni, ha fárasztó napjuk – vagy éppen ellenkezőleg, laza, játszós napjuk volt – ezek mind ronthatnak az órai koncentráción. Van azonban egy igen lényeges tényező, amit képesek vagyunk befolyásolni, ez pedig a tanórai üresjáratok száma és hossza. Az üresjárat nem tesz jót az órai rendnek, ezért érdemes gondos amennyire csak lehet, elkerülni. Az óratervezés mellett segítenek az üresjáratok megelőzésében a tanórai rituálék, a 10-15 percenként történő váltások az óra menetében, és a mindenki által ismert és elfogadott szabályok.
4. Bünti dolgozat
Az a rossz hírem minden rendetlenkedő osztály számára, hogy a bünti dolgozat meglepően jól működő hosszútávú fegyelmezési praktika. Különösen visszaeső, nehezebben kezelhető csoportokban válhat be, ha egyszer-egyszer tényleg meg is íratod. Az a javaslatom, hogy a bünti dolgozatot ne egész jeggyel, hanem kisjeggyel, pontlevonással, vagy az általad használt bármilyen köztes rendszerrel értékeld. Így még nem érződik igazságtalanul súlyos büntetésnek, viszont mégis megmarad a visszatartó hatása.
5. Munkamódszer megváltoztatása
Talán mind közül a leghatékonyabb és a legkevésbé fájdalmas módszer az órai rend fenntartására, ha időben észleled a destruktív energiák elszabadulását, így a munkamódszer megváltoztatásával jó eséllyel képes lehetsz a tanulók energiáját konstruktív irányba terelni, és megelőzni a komolyabb rendbontásokat. Hasznos lehet, ha az önálló feladatmegoldás helyett a tanulók párban dolgozhatnak; ha tudsz csoportmunkát rögtönözni, vagy ha ki tudtok menni például az udvarra. Ekkor az új, szabadabb keretek között nagy valószínűséggel továbbra is tudtok majd együtt dolgozni.
Még több fegyelmezési tippet találhatsz a Hogyan ne tarts unalmas tanórát c. önsegítő módszertani könyvben. Nézd meg:
