Izgalmas természeti rejtélyek és tudományos érdekességek a világ minden tájáról.

A görbe erdő

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer és most is van Lengyelország nyugati határvidékén egy igen furcsa erdő. Ennek az erdőnek mintegy 400 fenyőfája nehezen megmagyarázható kanyarral a törzsén éli mindennapjait. A fenyők ugyanis 90 fokban meghajlanak, a többségük észak felé, majd mintha mi sem történt volna, egyenesen nőnek tovább az ég felé.

A furi erdő persze vonzza a furi elméletek kitalálóit és hát elég vad magyarázatok láttak már napvilágot a nem mindennapi fákkal kapcsolatban. Az egyik legvadabb elmélet szerint a területen valamiféle extrém gravitációs erő működik, de ez sajnos éppen annyira ellenőrizhetetlen, mint hogy esetleg földönkívüliek lennének felelősek a furcsa kanyarokért. Tudom, hogy ti annál okosabbak vagytok, kedves Tanítványaim, minthogy ilyen tudománytalan okoskodásnak felüljetek, nézzük is hát a következő elméletet:

görbe erdő lengyelország — Hogy kik tették ezt, nem tudni, de hogy nem ufók, az biztos.

Egyesek azt állítják, hogy a második világháború alatt esetleg német tankok tiporták volna el szerencsétlen fenyőfákat és ezért nőnek ilyen szokatlan formában. A tipró tankhívőknek a történelmi korban biztosan igazuk van, hiszen a görbe erdőt a harmincas években telepítették és bármi is történt a fenyőkkel, arra a fák 7 és 10 éves kora között került sor. Sajnos az elmélet nem ad magyarázatot arra, hogy miért ilyen egyformák a törzsek és hogy a környező fenyőerdőket miért is nem érintette a tankátvonulás.

A legvalószínűbb magyarázat szerint a fenyőket szándékosan deformálták fiatal korukban, hogy aztán építkezéshez vagy hajóépítéshez használják őket. Az elméletet erősíti, hogy a település nincs túl messze a tengertől (mondjuk, túl közel sem) és hogy a fák szép szabályos rendben lettek meghajlítva. A dolog pikantériája, hogy Nowe Czarnowo falu a második világháborúban teljesen elnéptelenedett és csak a hetvenes években épült erőmű hatására népesült be újra. Képzelhetitek az új lakók megrökönyödését, amikor felfedezték ezeket a bizarr fákat, amelyek történetére ma már senki nem emlékszik.

Nowe Czarnowo fenyőerdő — A Dolna Odra erőmű, Nowe Czarnowo falu büszkesége.

Óceánkutató gumikacsák

1992 januárjában hatalmas vihar tombolt a Csendes-óceánon. Egy Hongkongból induló teherhajó is hősiesen küszködött a hullámokkal, amikor néhány rosszul rögzített konténer sajnos a tengerbe zuhant. Az egyik doboz rejtélyes módon felnyílt, a tartalma szétszóródott és ezzel kezdetét vette 29.000 sárga műanyag kacsa, piros hód, kék teknős és zöld béka évekig tartó tengeri utazása.

áramlatok gumikacsák — A gumikacsák és egyéb lények bejárták az egész világot.

Néhányuk Hawaii környékén hamar partot ért, mások 17.000 km-t utaztak, míg végül elérték a Brit Szigeteket. Pár százan közülük pedig éveket töltöttek az Északi-sark jegébe fagyva, míg végül 2007-ben sikeresen kiszabadultak.

Curtis Ebbesmeyer és James Ingraham óceánkutatók megragadták az alkalmat és a gumikacsák nyomába eredtek. Nem ma kezdték ők sem a bizniszt, mert előzőleg már 1990-től fogva követték az útját többek között 61.000 Nike futócipőnek a tengeren. Hogy miért? Azért kedves Tanítványaim, mert a rengeteg egyforma hulladék útvonala értékes adatokat szolgáltat a tudósoknak a tengeráramlások mozgásáról.

Érdekes adaléka a történetnek, hogy a tengervíz és a napsütés hatására a kacsák és a hódok mára fehérré fakultak, de a békák és a teknősök megőrizték a színüket. Ha találtok egyet a tengerben, szerencsések vagytok, mert a hírességgé vált játékokért ma már akár 1000 dollárt is megadnak a piacon.

A véres vízesés

A horrorisztikus nevű vízesés azon a kontinensen található, ahol valószínűleg a legkevésbé keresnénk, mégpedig az Antarktiszon. Nem is igazi vízesésről van szó, hanem a Taylor gleccser egyik nyúlványáról, ami vérvörös színű jeget ereget a tengerbe. Régen úgy gondolták, hogy valamiféle baktérium bocsájthatja ki ezt az ijesztő színt, de mára bebizonyosodott, hogy egyszerű vas-oxid színezi pirosra a jeget.

Mostanában a terület a Mars kutatókat tartja lázban, a Taylor-völgy ugyanis a Föld legszárazabb helyei közé tartozik. Pár héttel ezelőtt a kutatások bebizonyították, hogy a nagy szárazság alatt a föld mélyén hatalmas sósvizű tavak és folyók találhatók tele élőlényekkel. Márpedig, ha ez működik a Földön, akkor lehetnek ilyen bacibölcsők akár a Marson is.