Csernobil 2022? 5 kérdés és 5 válasz Csernobilról ma

1. Mi történt 1986. április 26-án Csernobilban? 


A reaktort egy előre tervezett tavaszi karbantartás miatt készültek leállítani. A leállítás előtt ki akarták kísérletezni, hogyan lehetne a reaktort alacsony teljesítményen is biztosnágosan hűteni. Ahhoz, hogy a kísérletet elvégezhessék, az irányítók több biztonsági berendezést is – szabálytalanul – kikapcsoltak.
Azonban a leállás előre nem látott események miatt elhúzódott, eközben a reaktor instabillá vált, amit az operátorok későn vettek észre. A sorozatos emberi mulasztások, a reaktor tervezési hibái és a balszerencsés események miatt végül pár pillanat alatt óriási energia képződött, a gőz- és gázrobbanás pedig elpusztította az épület nagy részét. A reaktor részét képező 1700 tonna grafit még tíz napon keresztül lángolt, a füst és a forró levegő pedig radioaktív felhővel borította be a közeli országokat.

Az 1986-os eseményeket részletesen elmagyarázza Dr. Homonnay Zoltán akadémikus ennek az interjúnak az elején:

Megismétlődhet-e Csernobil katasztrófája? Interjú Dr. Homonnay Zoltánnal VIDEÓ


Ha inkább olvasnál, itt írtam még a csernobili balesetről: 15 tény, amit nem tudtál Csernobilról CIKK


2. Megismétlődhet a 86-os csernobili katasztrófa most, 2022-ben?


A csernobili atomerőmű mind a négy blokkját leszerelték már, az erőmű húsz évvel ezelőtt hivatalosan is teljesen leállt. A reaktorok nukleáris fűtőanyagait tárolókban helyezték el. Mindezekből következik, hogy a 86-os baleset méreteihez és következményeihez hasonló tragédiára szerencsére nem kell számítanunk.
Ha részletesebben érdekel a téma, a fent említett interjúban szó esik erről a kérdésről is.

3. Mi a helyzet Ukrajna többi atomerőművével? Mi a legrosszabb, ami történhet?


Ukrajnának négy működőképes atomerőműve van. Egyik sem “csernobili típusú” (RBMK), hanem úgynevezett nyomottvizes reaktorok, mint amilyen Pakson is van. Ezekben a reaktorokban például grafit egyáltalán nincs is.
A nyomottvizes reaktorokkal üzemelő erőművek “belülről” nagyon biztonságosak, önmaguktól nem igen tudnának katasztrófát okozni.

Az mindenesetre igaz, hogy az atomerőműveket békeidőben tervezték, így az épületek külső támadásra többségükben nincsenek felkészítve. Ez azt jelenti, hogy egy kívülről jövő robbantásban vagy rakétatámadásban elméletileg kerülhetne sugárzó anyag a környezetbe. Ennek a mértéke valószínűleg elsősorban a környéken lakókra jelenthetne veszélyt. Ez jelenleg a legrosszabb lehetséges forgatókönyv.

4. El lehet-e titkolni a sugárzást 2022-ben?


A harminc évvel ezelőtti csernobili baleset következményeit jelentősen súlyosbította az a tény, hogy az akkori szovjet vezetés igyekezett eltitkolni a történteket. Ez azonban már akkor sem sikerült. Bár Magyarországra csak lassan érkeztek az információmorzsák, a világ a svédeknek köszönhetően 48 órán belül értesült arról, hogy nagy baj történt.
Egy háborúban megtörténhet, hogy néhány helyi sugárzásmérő állomás bármilyen ok miatt nem továbbít jeleket, azonban Európa szerencsére tele van ilyen mérőhelyekkel. A háttérsugárzás adatai teljesen nyilvánosak, a repülőgépek útvonalához hasonlóan bárki élőben követheti az adatokat. És akkor a közösségi média erejéről még nem is beszéltünk. Manapság egy komolyabb nukleáris baleset eltitkolása elképzelhetetlen.

Ha érdekel, hogy a világ és Magyarország hogyan adott hírt az 1986-os csernobili balesetről, akkor itt találsz eredeti felvételeket: Nézd meg az első híradásokat a csernobili balesetről CIKK


5. Mit tehet egy átlagember atombaleset vagy atomtámadás esetén?


Jó hír, hogy ha bármilyen okból emelkedik a háttérsugárzás a környezetedben, akkor sem kell tétlenül nézned az eseményeket. Néhány egyszerű lépéssel igenis sokat tehetsz az egészséged megóvása érdekében.
Röviden összefoglalva ilyenkor a legfontosabb három védekezési lépés: az elzárkózás, a portól való védelem, és a szennyezés előttről származó élelmiszerek fogyasztása.


A Dr. Homonnay Zoltán akadémikussal készített interjúból vágtam egy rövidebb videót a magas sugárzás elleni védekezésről:

Mit lehet tenni atomtámadás esetén? Rövidebb részlet az interjúból VIDEÓ



Ha inkább olvasnál, itt részletesen írtam a védekezés lépéseiről: Hogyan éljünk túl egy Csernobilhoz hasonló atomkatasztrófát CIKK


Ha pedig úgy érzed, hogy már mindent tudsz Csernobilról, az atomerőműről és a nukleáris balesetekről, akkor rögtön le is tesztelheted a tudásodat:


Miért van az atomerőművön kémény? TESZT
és
A nagy túlélő teszt: zombik, atombomba, barnamedve TESZT


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .