Ezek voltak az első híradások a csernobili balesetről.

csernobil híradás

1986. április 26-án következett be a történelem egyik legsúlyosabb atomerőmű katasztrófája. (Azóta sajnos a másik is megtörtént, 2011. március 11-én, a japán Fukushimában.) A balesetről az azóta eltelt több mint 30 évben rengeteg tudományos elemzés és ijesztő találgatás született, én is többször írtam a tényekről, a linkeket a bejegyzés végén találjátok.

 

Most azonban nézzük, hogyan tudósítottak a katasztrófáról a különböző országokban az első napokban:

 

A legeslegelső: Szovjetunió

 

A csernobili erőmű balesetéről szóló első híradást a szovjet televízióban két nappal (!) a baleset után adták közre, amikor a skandináv országok már egyre hangosabban tiltakoztak az észlelt radioaktív sugárzás miatt. És hogy mennyi? 14 másodperc…

 

“Baleset történt a Csernobili Atomerőműben. Az erőmű és az egyik reaktor megsérült. Lépések történtek a helyzet kezelésére, a balesetben érintettek pedig segélyben részesülnek. A kormány vizsgálóbizottságot állított fel.”

Ennyi.

 

Az elveszett: Magyar Népköztársaság

 

Hazánkban először a kormány hivatalos hírcsatornájának számító Kossuth Rádió tudósított az esetről, szintén április 28-án az este 9 órai híradóban. A dolog érdekessége, hogy az eredeti felvételt törölték az archívumból, az itt hallhatót a rendszerváltás után rögzítették újra a korabeli műsorboríték alapján.

 

Az újrafelvett, 22 órai szöveg szinte teljesen megegyezik a szovjet eredetivel, kivéve, hogy a végén a BBC híradása alapján a radioaktív felhőről is szó esik.

A hír közlését a rádió vezetése másnap letiltatta, a hírszerkesztő Bedő Istvánt pedig megrovásban részesítették.

A feljegyzések egyébként itt ellentmondanak egymásnak, ugyanis más források szerint az eredeti bejelentés így hangzott a 9 órai hírekben: 

“A Szovjetunióbeli csernobili atomerőműben baleset történt. A jelentések szerint az egyik reaktor sérült meg és többen megsebesültek. Az illetékesek megkezdték az ukrajnai atomerőműben keletkezett üzemzavar megszüntetését. A károk felszámolására kormánybizottságot hoztak létre. Stockholmban közben bejelentették, hogy Dániától Finnországig észlelték a radioaktív sugárzási szint hirtelen növekedését. Ottani szakértők szerint a radioaktív felhő rövid időn belül eljutott a Skandináv-félsziget fölé.”

Hát, nagyon nem mindegy. Nagy kár, hogy az eredeti felvételek már nincsenek meg.

 

Érdekesség, hogy a visszaemlékezések szerint a budapesti Központi Fizikai Kutatóintézet munkatársai állítólag már napközben, egy telefonfülkéből hívogatták az óvodákat, hogy az “erős napsugárzásra való tekintettel” ne vigyék ki a gyerekeket a szabad levegőre. Hivatalosan azonban még túl sokáig tartott a hírzárlat.

 

Az ellenség: Egyesült Államok

 

Innentől kezdve aztán nem volt megállás. Az időeltolódás miatt pár órás késésben lévő amerikai televíziók már több forrásból szerezhették az információjukat és szép lassan kiderültek a katasztrófa valódi méretei. Ez itt azonban még ez egyik legelső, iróniát sem nélkülöző híradás az amerikai ABC televízión:

 

“Nukleáris baleset történt a Szovjetunióban, és ezt a szovjetek is beismerték. A szovjet verzió így hangzik: ‘a Kijev városa mellett fekvő Csernobili Atomerőmű egyik reaktora megsérült’. Moszkvában azt rebesgetik, hogy emberi sérülés — és elképzelhető, hogy haláleset is — történt. Lehetséges, hogy a szovjetek azért ismerték el viszonylag hamar a baleset tényét, mert a bizonyíték enyhe radioaktív sugárzás formájában már túl jutott a szovjet határon és elérte Skandináviát.”

 

Tudtad, hogy a csernobili katasztrófához a hidegháború is jelentősen hozzájárult? Még több érdekességről írtam itt.

 

Ha szeretnéd tudni, hogyan élhető túl egy atomerőmű balesete, mindent elolvashatsz itt.

 

A tudásodat pedig egy teszttel próbára teheted itt.