Érettségi, prezentáció, előadás? Tanárnő segít.

vizsga tippek

Az itt leírtak hosszú évek keserves tapasztalatain alapulnak és igazak minden vizsgahelyzetre, prezentációra és nyilvános produkcióra. Kihagytam valamit? Írjátok meg!

A nagy megmérettetés előtt:

 

1. Már úgysincs értelme nekikezdeni…

Változó, hogy az ember hány nappal a nagy megmérettetés előtt érzi úgy, hogy most már igazán felesleges többet készülnie. Ez erősen függ az időjárástól, a tévéműsortól, de lehet, hogy még a csillagoktól is. Azonban ti ne engedjetek a gonosz kísértésének kedves Tanítványaim, hiszen angol tudósok bebizonyították, hogy a vizsga előtt bármilyen kevés tanulás is jelentős mértékben megnöveli a görbülő érdemjegy esélyét.

Ne felejtsétek, a napot el lehet vesztegetni önsajnálattal és hárítással, vagy ki is lehet használni, hogy egy kicsivel közelebb kerüljünk a céljainkhoz.

tanulási stratégiák
A legtutibb vizsgatipp 😉

 

Ez alól az egyetlen kivétel a vizsga napja. Aznap ugyanis már tényleg nem érdemes új dolgokat tanulni, mivel nincs idő a rögzülésre, úgysem fogtok rá emlékezni. Ha mégis tanulni szeretnétek, akkor a nagy napra az ismétlést javaslom.

 

2. Nem esztek / nem isztok / nem alszotok

Ez egy elég botor hiba, mégis rendszeresen elkövetik még a leglelkesebb tanulók is. Gondoljatok az agyatokra úgy, mint egy menő számítógépre: bármennyi programot is telepít rá az ember és bármennyit gyakorolja a használatát, ha elfelejtjük bedugni a konnektorba, intenzív használat esetén még a legszuperebb laptop is csontig lemerül egy-két óra alatt. Remélem ti is egyetértetek, hogy megér annyit egy jó vizsgajegy, hogy megegyetek előtte egy egész szendvicset.

tanulási tippek
Tanárnő vizsgatippje: Egyél, és nem áll le az agyad!

 

A nagy nap:

3. Humorizálás

Hajjaj. Ahhoz, hogy ezt a nehéz kérdést körbejárjuk, kicsit nézzünk be a vizsgák kulisszái mögé. Hiszen bármilyen egész napos feleltetés igen megterhelő tud lenni nem csak a tanulók, hanem bizony a tanárok számára is. Képzeljétek el szegény pedagógust, aki hajnalban kelt, lehet, hogy már éhesedik, és ki tudja, egyáltalán volt-e ideje kávét inni. Órákon keresztül hallgatni az okos, a közepes és a kevésbé felkészült feleleteket, segíteni a diákokat és koncentrálni: bizony kemény meló. Különösen, ha napokon keresztül ez megy, akár napi nyolc órában.

Akkor most képzeljetek el egy kevésbé felkészült tanulót, akiből hosszú percek óta nagy türelemmel és empátiával próbálunk kihúzni valami értékelhető tudásmorzsát, amikor ő bumm, megpróbál ebben az igencsak feszült helyzetben még viccelődni is. Hát, az kérem a mélypont. A humorizálást tényleg csak egy nagyon ütős és felszabadult hangulatú felelet végén javaslom megkockáztatni, különben nagyon könnyen a visszájára sülhet el a dolog. Akkor már inkább a sírás.

tanulási tippek
A nagy rohanásban sajnos néha otthon felejtem a humorérzékem…

 

4. Sírás

Volt egyszer még tanítvány koromban egy osztálytársam. Közepes tanuló volt, amolyan se nem nagyon jó, se nem rossz: tanulgatott ő, de azért nem szakadt meg a munkában. Vele történt a szóbeli érettségin, hogy egyszerűen halvány fogalma sem volt a kihúzott tételről véletlenül. Előfordul az ilyesmi, erre találták ki a póttételt. Ő azonban nem elégedett meg ennyivel, nagy kétségbeesésében olyan krokodilkönnyeket kezdett hullatni, hogy a végén már az egész vizsgabizottság őt vigasztalta. És hogy mi lett a vége a dolognak? Négyest kapott. Abban az időben még enyhébbek voltak a vizsgaszabályok, de mi, a teremben ülő többi tanuló egészen jogosan éreztük úgy, hogy ebben a négyesben valószínűleg nagyobb súllyal számítottak a krokodilkönnyek, mint a valós tudás.

Nem állítom hát, hogy a sírás nem jöhet be. Az mindenesetre biztos, hogy lényegesen nagyobb a siker valószínűsége, mint a humorizálás esetében. Úgy értem, hogy más tanároknál. Én ugyanis nem vagyok olyan könnyen meghatódó típus. 😉

 

Tanárnő vizsgatippje a megfelelő viselkedésre:

Mindent tudtál: humorizálhatsz (persze, csak ha van még energiád).

Nem tudsz semmit: sírj.

Van, amit tudsz, van, amit nem: viselkedj normálisan.

puskázás
Na, ne már…!

 

5. Üresen hagyott helyek az írásbeli vizsgán

A tanulók egy részében élénken él az a tévhit, hogy a tanárok nagyon megharagszanak, ha ők rossz megoldást írnak a dolgozatban. Szeretném most egyszer s mindenkorra megcáfolni ezt a híresztelést. Ha simán rossz megoldást írtok, higgyétek el, mi azt szemrebbenés nélkül egyszerűen aláhúzzuk és kész. Ennyi. Ha sikerül tényleg nagy hülyeséget produkálni válaszként, az lehet, hogy eredményez majd némi szemöldökráncolást, de biztosak lehettek benne, hogy mindez semmi ahhoz képest, ha üresen maradt feladatokkal találkozunk.

Persze előfordulhat, hogy az a kérdés, hogy mi a Püthagorasz tétel és nektek egyszerűen fogalmatok sincs. De ha igaz-hamis, igen-nem vagy egyszerűen megoldások betűjele között kell választani, akkor légyszi öljetek már annyi energiát a feladatba, hogy kiválasztjátok a számotokra szimpatikus választ. A tippelés ugyanis a passzív tudáson alapul, nem szégyen az. Köszi.

vizsga előtti nap
Csak egyszerűen válassz!

 

6. A tanuló nem beszél

Nagyon hasonló az előző kérdéskörhöz az a helyzet, amikor a vizsgázó tanuló egyszerűen nem szólal meg. A legtöbb esetben itt is a rossz választól való félelem áll a háttérben, pedig én mondom nektek kedves Tanítványaim, hogy néhány extrém esettől eltekintve semmi sem rosszabb a teljes csöndnél. A rossz válaszból ugyanis ki lehet indulni, lehet segítő és rávezető kérdéseket feltenni, de egyébként még egy egyszerű „nem tudom” is hasznosabb, mint a teljes információs fekete lyuk. Különösen angolból (és gondolom más idegen nyelvből) kellemetlen, ha percekig csak nézzük egymást. Akkor én már inkább a nyelvtanilag hibás mondatra szavazok.

 

vizsga tippek
A legfontosabb.

 

7. Rágó, csúnya ruha, farmer

Bár az érettségi vizsga pontozásának szigorú szabályai vannak, mégis minden szóbeli feleletnél létezik egy szubjektív faktor. Ez abból adódik, hogy bármilyen meglepő, még a tanár is csak ember. Nem azt mondom, hogy szakadt farmerben és alvós pólóban nem lehet remekül felelni, dehogy nem. De miért ne növelnétek az esélyeiteket már pusztán azzal is, hogy megnyugtató látványt nyújtotok szegény megfáradt pedagógus számára.

tanulási tanácsok
Jó tett helyébe jót várj!

 

8. Minek írjak vázlatot

Az egészséges önbizalommal megáldott és a „lesz, ami lesz” életfilozófiájú tanulóknál fordul elő, hogy különösebb felkészülés nélkül, egy szál üres papírral is képesek kiülni a vizsgabizottság elé. Pedig a felelet bizony stresszes dolog, és még a leglazább tanulóknak is jól jön, ha bele tudnak nézni a vázlatukba, amit még a felkészülés nyugodt 30 percében írtak.

vizsga tanácsok
A felkészülési idő célja a felkészülés a feleletre. Használjátok ki.

 

9. Csak szerencsétlennek kell látszani

Időről-időre felbukkannak a vizsgákon tanulók, akik úgy gondolják, hogy ha éhesen, kialvatlanul, szomorú szemekkel pislogva elsuttogják, hogy a beteg macskájuk miatt nem tudtak tanulni, akkor ez majd varázsigeként átsegíti őket a legszorultabb helyzeteken is. Azonban higgyétek el kedves Tanítványaim, hogy semmi nincs olyan hatékony egy vizsgahelyzetben, mint amikor a tanulástól magabiztos diák legjobb tudása szerint igyekszik a maximumot kihozni magából.

Éppen ezért, ha egy mondatban kellene összefoglalnom a sikeres vizsgázás bölcsességét, akkor ez lenne az: „Hozd ki a helyzetből a maximumot!

Cserébe én is megígérem, hogy kialszom magam, rendesen reggelizek, és persze jó sok kávéval felszerelkezve ülök be a vizsgaterembe.

 

Sok sikert kívánok mindenkinek! 🙂

 

Ha tetszett az írás, sok szeretettel várlak a Facebookon is.

Tetszett?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..