A forradalom arcának sokáig esélye sem volt kávéházakba járni.

Petőfi Sándor élete

1. Petőfi Sánor rövid élete elképesztő részletességgel dokumentált. A naplójának és rendkívüli népszerűségének köszönhetően szinte napra pontosan ismerjük, hogy mikor merre járt, mit csinált és kivel találkozott.

2. Költői karrierjét 18 éves korától számítjuk, ekkortól már újságokban is megjelentek művei. 8 év alatt mintegy 1000 verset költött, ebből körülbelül 850 maradt fenn az utókor számára. Ez évente átlagosan 125 vers megírását jelenti.

 

Petőfi példás családja

3. Apai ágon nemesi családból származott, de ez nem illett a nép fia imidzsbe, ezért Petőfi nem is nagyon hangoztatta.

4. Petőfi Sándor születési helye körül is majd hetvenéves vita alakult ki a kutatók között. Az sem segített, hogy a költő a saját okmányaiban is gyakran cserélgette ezt az adatot és előfordult, hogy a születési évét is megváltoztatta, ha az előnyösebb színben tüntette fel.

 

Petőfi szülőháza
5. Az irodalomtörténészek végül Kiskőrösben állapodtak meg elsősorban azért, mert itt anyakönyvezték a költőt.

 

6. Petrovics István, a költő édesapja nagyon ügyes vállalkozó volt, több helyen üzemeltetett kocsmát és mészárszéket, és különböző ingatlanokkal is kereskedett. A viszonylagos jólétben Petőfinek boldog és gondtalan gyerekkor adatott meg.

7. A költő már ötéves korától iskolába járt. Összesen 9 különböző intézményben tanult, általában igen jó eredménnyel. Aztán 18 évesen megunta a dolgot és elment inkább színésznek.

8. A sárszentlőrinci evangélikus algimnáziumban ismerkedett meg Sass Istvánnal, aki egész életében jó barátja maradt. A későbbi orvos vendégségében írta meg például a Négyökrös szekér c. versét is. Sass István a szabadságharc alatt az esztergomi országos korház igazgatója lett, ott volt a világosi fegyverletételnél és a későbbiekben számos újságcikket írt barátja kalandos életéről.

9. Az iskolák befejeztével Petőfi mindenképpen színésznek szeretett volna állni, azonban furcsa hangja miatt sosem ért el túl nagy sikereket. A következő évek gyalogos vándorlással és rengeteg nélkülözéssel teltek. A költő egyszer még katonának is beállt, csak hogy ne halljon éhen, azonban néhány hónap múlva gyakori betegeskedései miatt leszerelték.

10. A Borozó c. Verse jelent meg először nyomtatásban, 1842-ben. Íme:

A BOROZÓ

Gondüző borocska mellett

Vígan illan életem;

Gondüző borocska mellett,

Sors, hatalmad nevetem.

És mit ámultok? ha mondom,

Hogy csak a bor istene,

Akit én imádok, aki

E kebelnek mindene.

És a bor vidám hevében

Füttyentek rád, zord világ!

Szívemet hol annyi kínnak

Skorpiói szaggaták.

Bor taníta húrjaimra

Csalni nyájas éneket;

Bor taníta elfeledni,

Csalfa lyányok, titeket.

Egykor majd borocska mellől

A halál ha űzni jő:

Még egy korty s nevetve dűlök

Jégöledbe, temető!

11. A második nyomtatásban megjelent verse (Hazámban) már Vörösmarty figyelmét is felkeltette. De mivel semmit nem mondott neki a Petőfi név, azt gondolta, hogy valamelyik ismert, idősebb költő álneve lehet. Ez volt az első vers, amit a költő Petőfi Sándor néven írt alá.

Petőfi Sándor
12. Arany János szerint Barabás Miklós kőnyomatán hasonlít Petőfi Sándor a legjobban saját magára.

 

13. Petőfi Sándor egészen 1844-ig rengeteget nélkülözött, nyomorban és betegségben élt, alkalmi munkákból és szinészkedésből tartotta fenn magát. De még ilyen körülmények között is fejlesztette a német és francia nyelvtudását, sőt olaszul is igyekezett megtanulni.

14. A költő nagy Shakespeare rajongó volt.

15. Petőfi Sándor a költészet mellett a kapcsolatépítésben volt hihetetlenül sikeres. Kiterjedt és befolyásos baráti köre többször megmentette az éhhaláltól, és támogatói a legnagyobb nélkülözésből is újra és újra kisegítették.

16. Jó példa elragadó személyiségére, hogy amikor a debreceni nélkülözést megunva 1844 februárjában gyalog indult Budapestre, Egerben a neki szállást adó papokat annyira lenyűgözte verseivel, hogy nem csak pénzt, de szekeret is kerítettek az utazásához.

17. Pesten személyesen is felkereste Vörösmartyt és Bajza Józsefet, hogy őszinte véleményüket kérje költeményeiről. Pönögei Kis Pál néven mutatkozott be, hogy igazat mondjanak neki, majd a dicséretek után hamar felfedte, ki is ő valójában.

 

Nyomorból az országos hírnév felé

18. Végül a nyomortól is a nagy Vörösmarty Mihály mentette meg kedvenc költőnket. Végső elkeseredésében ugyanis Petőfi egyszerűen besétált az általa Magyarország egyik legnagyobb emberének tartott Vörösmartyhoz, hogy ugyan valahogy segítsen már neki. És így is lett. Vörösmarty kapcsolatain keresztül kiadták a verseit és innentől kezdve Petőfinek sem voltak többé anyagi gondjai. A Pesti Divatlap szerkesztője lett.

19. Ekkor már elég pénze volt ahhoz is, hogy kávéházba járjon. És ez az apróság a magyar történelmet is megváltoztatta.

Petőfi Sándor aláírása
20. Petőfi balkezes volt, de mindkét kezével egyaránt jól tudott írni.

 

21. Kevésbé ismert, de Petőfi elég sokat sportolt: jól vívott és remek evezős is volt – szerencsére – mert egy kirándulás alkalmával régi ismerőse, Szűcs János rektor beesett a Dunába. Csak Petőfi lélekjelenlétének és ügyességének köszönhető, hogy a férfi túlélte a balesetet.

22. 1844. október 12-én, a Szökött katona című népszínműben lépett fel utoljára színházban. Szerepe szerint ezt kellett volna mondania: „Julcsa kisasszony a menyasszony?” ehelyett véletlenül ezt sikerült mondania: „Julcsa kisasszony a vőlegény?” Hogy oldja a feszültséget így folytatta: „Gergely úrfi a menyasszony?” Ez volt Petőfi Sándor utolsó megmozdulása színészként.

23. Kedvenc nemzeti költőnk nem sokáig gyötörte magát a művei formába öntésével. A János vitézt például hat nap és hat éjszaka alatt írta.

24. Zöld Marci c. népszínművét – amit egyébként szintén egy hét alatt írt – nem fogadta el a színházi bíráló bizottság, ezért aztán Petőfi elégette az egészet.

25. Petőfi Sándor népszerűsége egyáltalán nem volt töretlen. A Pesti Divatlappal konkuráló újságokban rengetegen bírálták, sőt gúnyolták őt az egyszerű stílusa miatt.

Szendrey Júlia
26. Petőfi tényleg nagyon szerelmes volt Szendrey Júliába, azonban udvarlása alatt véletlenül mégis majdnem elvett egy debreceni színésznőt, Prielle Kornéliát. A hirtelen felindulásból kötendő házasságot csak a lelkész akadályozta meg, akit egyáltalán nem hatott meg a költő lelkesedése. Szerencsére Szendrey Júlia egészen megértően viszonyult a történtekhez, így a láng lekű költő viszonylag hamar kimagyarázta magát és ismét szent volt a béke.

 

27. Bár a forradalomnak valóban Petőfi Sándor volt az arca, a frissen megalakult első felelős magyar kormány ténykedése már egyáltalán nem tetszettneki. Petőfi nem kedvelte a királyságot, az ország jövőjét a köztársaságban látta – ez a gondolat azonban abban az időben még túl radikálisnak számított. A politikai karrierjének így aztán elég hamar vége is szakadt.

28. Igaz, hogy a seregben Bem József a fiaként szerette Petőfit, de Klapka György például zabolázatlan természete miatt kifejezetten nem kedvelte. Klapka és Petőfi minden találkozásukkor összevesztek, a tábornok egyszer még házi őrizetbe is záratta a költőt, és az is előfordult, hogy Görgey Artúrnak kellett közbenjárni, hogy Petőfit megmentse a komolyabb következményektől.

29. A költő imádta a feltűnést. Abban a korban, amikor a férfiak frakkot és kalapot hordtak, ő ragaszkodott a zsinóros attilához és a kucsmához. Gyakran hordott fokost a kezében és a korabeli beszámolók szerint nem a járdán, hanem az út közepén közlekedett.

30. Petőfi igen hiú is volt, vagy csak remekül érezte a személyes brandépítés fontosságát – ahogy ma mondanánk. Gyűlölte például a fényképeket, mert azokon nehezen lehetett utólagosan módosítani. Sokkal jobban kedvelte, ha rajzok és festmények készültek róla, amiket kedvére alakíthatott.

Petőfi Sándor fénykép
Az egyetlen ismert dagerotípia Petőfi Sándorról

 

31. Arany János Petőfi Duna-parti bronzszobrának avatóünnepségén kapott tüdőgyulladást, és ebbe is halt bele 1882-ben.

32. Friedrich Nietzsche német filozófus fiatalon több Petőfi-verset is megzenésített. Menő.

33. Szófiában, az Iván Sisman utcában egy iskola falát díszíti a Szabadság, szerelem! című Petőfi vers magyar és bolgár nyelven, de Kínában is van két szobra, méghozzá Pekingben és Sanghajban.

 

 

Forrás és képek:  Wikipedia

Tetszett?