Xántus János 29 hihetetlen kalandja.
Xántus János útja Somogyból Kaliforniába
1. Xántus János egy kis somogyi faluban született egy háromgyerekes erdélyi görög családba, innen jutott el később az amerikai préri feltérképezéséig.
2. Apja Xántus Ignác jogtanácsos, majd Somogy vármegye főügyésze – a fiát is jogi pályára szánta. Így került az ifjú János a győri bencés gimnáziumba, később pedig a pécsi ciszterci gimnáziumba. Ez azért elég jól hagzik, szerintem.
A kalandok előtti kalandok
3. A forradalom azonban hamarosan közbeszólt és rövidre zárta Xántus János jogi karrierjét. Ifjú hősünk először önkéntes nemzetőrnek állt, majd a horvát fenyegetés hatására Pesten csatlakozott a tüzérekhez. Innentől kezdve pedig nem volt megállás a vándorló életmódban.
4. Xántus a seregben sem tétlenkedett, tüzérmesterként részt vett a pákozdi csatában, majd már huszárfőhadnagyként Komárom védelmében is.
5. 1849 februárjában immár gyalogsági főhadnagyként Érsekújvárnál elfogták a császári csapatok.
6. Némi betegeskedés után hősünk a königgrätzi fogolytáborba került, ahonnan jóval a forradalom leverése után, édesanyja közbenjárására szadabult 1850-ben. Ezt követően aztán visszatért Magyarországra és jogászként boldogan élt, amíg meg nem halt. Ja, mégsem. 😉
7. Valójában az ifjú Xántus Jánosnak már nem hiányzott a hivatali élet, hazatérés helyett Pozsonyban felvette a kapcsolatot az emigránsokkal, és hazafias nyilatkozatai miatt nem meglepő módon hamarosan ismét börtönbüntetésre ítélték.
Csak hogy jelezzem, kedves Tanítványaim, ennyi kaland után Xántus híres amerikai kutatásai még a kanyarban nincsenek.
8. A prágai fogságból hősünk hamarosan simán megszökött, és Németországon, Belgiumon, Franciaországon és természetesen Anglián keresztül az akkor a szabadság fellegvárának számító Egyesült Államokba emigrált.
Amerikai karrier
9. A lehetőségek hazájában Xántus János először alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Volt New Yorkban matróz, hírlapkihordó, könyvkereskedő, gyógyszerész, boltossegéd, zongoratanító, vasúti hivatalnok, mérnök, sőt több nyelvet is oktatott, majd 1852-ben lóháton elindult a vadnyugatra, hogy részt vegyen a Kaliforniába vezető vasút nyomvonalának kijelölésében.
10. Két évvel később Kansasban mérnökké léptették elő, itt találkozott először indiánokkal is. 1853-ban pedig már a New Orleans-i egyetemen oktatott. Itt szerencsésen átvészelte a város történetének legsúlyosabb sárgaláz járványát, amely több, mint 10.000 ember életét követelte.
11. 1854-ben az Iowa állambeli New Budába látogatott, az itteni prérin gyűjtötte első állat- és növénymintáit, amiket aztán a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott.
12. Xántus azonban a katonáskodástól sem tudott teljesen elszakadni, egy évvel később a kansasi erődben, Vésey Lajos álnéven vállalt szolgálatot. Innen származik az angol nyelvterületen máig használatos neve: John Xantus de Vesey.
13. 1856-ban kapta meg első önálló feladatát, az Arkansas-folyó forrásvidékének feltérképezését a Smithsonian Intézettől. A munka során bejárta az egész Kaliforniai félszigetet és természetesen nem mulasztott el mindenféle élőlényeket gyűjteni. De nem hiába küldött annyi beszámolót és exotikus fajt Magyarországra. Az enyhülő politikai helyzetben egyre inkább itthon is elismerték Xántus munkásságát, és 1859 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta.
14. Ugyanebben az évben végre elérte, hogy felmentsék a katonai szolgálat alól, így minden energiáját a terepkutatásnak tudta szentelni. A kaliforniai tengeráramlások tanulmányozása közben pedig még tengeri fajmintákat is tudott Magyarországra küldeni.
15. 1862 januárjában aztán végre visszatért Budapestre és megtartotta akadémiai székfoglaló beszédét “Adatok a tenger természettani földrajzához” címmel.
16. Ha most azt gondolnátok, hogy innentől kezdve Xántus János békésen élte a kiegyezés kori nyugdíjasok csöndes életét, akkor igen távol állnátok az igazságtól. Hősünk ugyanis nem sokáig élvezte a jól megérdemelt elismerést és hírnevet, a nyár már ismét Amerikában, ráadásul az amerikai polgárháború kellős közepén találta.
17. Mint minden magyar emigráns, Xántus is az északiak oldalán harcolt a polgárháborúban. Régi barátjának, William Alexander Hammondnak, az egészségügyi alakulat főparancsnokának helyettese volt mintegy fél évig.
18. Nem tudom, mi volt ez Jánosnál, de pár hónapnál tovább nem nagyon maradt meg sehol. Pedig a helyettes főparancsnokság után még az Államok mexikói konzuljává is kinevezték. Ez sem tartott aztán túl sokáig, mert az amerikai külügyminisztérium valami miatt nem nézte jó szemmel, hogy az új konzul igazat adott egy helyi lázadó főnöknek, és még a hatalmát is elismerte a kiskirálynak. Rövid úton be is zárt a konzulátus.
19. Kezdődő betegségei miatt Xántus János hamarosan hazatért – na már nem Magyarországra, hanem Európába, ahol pihenés képpen a holland és belga álltakerteket tanulmányozta.
20. Magyarországra érkezve aztán felvetette egy állami állatkert létrehozásának ötletét. És ahogy akkoriban mentek a dolgok, öt évvel később, 1866. augusztus 6-án már személyesen meg is nyithatta a pesti Állatkertet, aminek Xántus lett az első igazgatója.
21. Xántus János az új állásában sem volt szégyenlős, egyszer magát Sissyt is sikerült rábeszélnie, hogy az új pesti állatkert hadd kapjon már egy zsiráfot a Schönbrunnban található udvari gyűjteményből. A zsiráf akkoriban még ritkaságnak számított, Bécsen kívül egyedül a londoni állatkert büszkélkedhetett vele. A rábeszélés sikeres volt, hamarosan meg is érkezett egy fiatal, vemhes zsiráf nőstény, aki még jó sok évig volt az Állatkert lakója.
22. Most, hogy az állatkert elkészült, itt volt az ideje, hogy hősünk ismét fölkerekedjen. 1866-ban el is indult egy lájtos, Ceylont, Kínát és Japánt érintő gyűjtőexpedícióra. Itt hamarosan különvált az osztrák-magyar felfedezőktől, és a Jáva valamint Borneo szigetén gyűjtött 2500 darabos etnológiai gyűjteménnyel a későbbi Néprajzi Múzeumot is megalapozta.
23. Borneo szigetén Xántus eljutott a fejvadász dajákok törzséhez is. Így írt a kalandjairól (csak erős idegzetűeknek!):
„A fejet nipa pálma levelekbe burkolva partra szállítják, s tüstént az úgynevezett nagy nyíláson kiszedik belőle az agyvelőt, faszén fölé helyezik, s lassú tüzeléssel megfüstölik, úgy, hogy a haj, hús és bőr mind rajta marad a koponyán. Mikor 10–12 nap múlva kész az operatió egészen fekete, mint például a füstölt sonka. Aztán kiteszik a verandára, s ottan a képzelhető legnyájasabb bánásmódban részesítik, rizst és egyéb eledeleket raknak elébe, pipát tesznek szájába… s értésére adják, hogy most már a falu tagja lett, nem ellenség többé, ezentúl jó barátok, rokonok és atyafiak lesznek.”
24. Hazatérve még megalapította a Magyar Földrajzi Társaságot is.
25. 1894-es tüdőgyulladásából Xántus János már nem tudott felépülni, sírja a Kerepesi út temetőben található.
26. Több növény- és állatfaj tudományos neve is emléket állat Xántus Jánosnak: az őszirózsafélék családjába tartozó Chaenactis xantiana, a kolibrifélék közül a Hylocharis xantusii, a gekkófélék közül a Phyllodactylus xanti, sőt, a pikkelyes hüllők egyik családjának tudományos neve Xantusiidae.
27. Talán nem meglepő, hogy ebbe az életútba csak egy igen rövid házasság fért bele. Doleschall Gabriella fiatal színésznővel Xántus nem sokkal halála előtt, 1894-ben házasodott össze, és még fiuk is született, Gábor. Xántus János ükunokája pedig Xantus Barbara színésznő.
28. Xántus János karabélyát 1994-ben Gödöllőn találták meg a földben egy építkezés során. Valószínűleg Xántus fia áshatta el, aki 1919-ben a román megszállás elől Temesvárról Gödöllőre menekült családjával.
29. Bár az előkerült Henry-karabély sok hasonlóságot mutat Karl May hősének, Old Shatterhandnek egyedi fegyverével, ezen kívül sajnos sok más bizonyíték nincs róla, hogy az író valóban Xántus Jánosról mintázta volna híres karakterét. Itt ragadnám meg viszont az alkalmat, hogy a Nemzeti Filmalap figyelmébe ajánljam ezt az igazán remek kis élettörténetet…
Itt olvashatsz a magyar utazóról, aki még a kezdetekkor járt Amerikában.
