Ilyen volt Öveges József, a televízió hőskorának celeb tanára.

Öveges professzor

Nem hiszem, hogy túl sokat töprenghetett Öveges József gyerekkorában, hogy milyen szakmát is válasszon magának. Édesapja felmenői 200 évre visszamenőleg tanítók voltak, édesanyja pedig egy orvos nagypapával alapozta meg az értelmiségi jövőt fia számára. Öveges József sok más hírességgel ellentétben már a kezdetektől fogva kitűnő tanuló volt a győri bencés gimnáziumban, kitűnőre érettségizett és a matematika-fizika tanári szakot is kitüntetéshegyekkel végezte el. Valószínűleg ezért is lett tanár belőle. 😉

Öveges József példátlan karriere

Bár a bencéseket is kedvelte, később mégis a tanítással intenzívebben foglalkozó piarista rendet választotta, és 1920-ban pappá is szentelték a fiatal tanártehetséget. Öveges azon melegében belevetette magát a középiskolai tanításba: mennyiségtant, vallástant, történelmet és földrajzot is oktatott – fizikát – a tudományt, ami később híressé tette – egyébként pont nem.

Öveges professzor
Öveges tanár úr kedvenc mondását a diákok füzetébe is beíratta: „A semmiből nem lesz semmi.” És milyen igaz.

 

Mivel nem tartotta sokra az akkori tankönyveket, ezért egyszerűen fogta magát és újakat írt diákjai számára. Amíg azonban nem volt befutott tudóstanár, addig bizony neki is magának kellett összeszednie a pénzt a könyvkiadásra. A meteorológiával foglalkozó első könyvét például ezzel a szöveggel hirdette az újságban: „Adja el esernyőjét és vegye meg Öveges József: Időjóslás és időhatározás című könyvét”.

 

„Iskolai tudásunk egy része majdnem nyomtalanul eltűnik. De bennünk marad életünk végéig a kifejlett akarat, szellemünk ügyessége, a tervszerűség, fortélyosság, amivel bármikor harcolni tudunk értelmünk nehézkessége ellen…” – Öveges József –

 

1946 sok szempontból sorsfordítónak bizonyult a nagy népművelő életében. Ebben az évben hagyta ott a középiskolai tanári állását, megtartotta első előadását a Magyar Rádióban az atombombáról, és nem utolsósorban kilépett a piarista rendből. Ez a döntése nagy valószínűséggel hozzájárult ahhoz, hogy a következő két évtizedben is viszonylag háborítatlanul folytathatta tudományt népszerűsítő tevékenységét.

Magyar Televízió
A Magyar Televízió sokat köszönhet a professzornak.

 

Érdekes tudásrészecskék

  • 1958-tól vezette a Magyar Televízióban a 100 kérdés-100 felelet című ismeretterjesztő műsort, de igazi tudományos celebbé saját műsora: a Legkedvesebb kísérleteim tette.
  • Öveges József 1948-ban Szent-Györgyi Alberttel együtt a frissen alapított Kossuth-díj első díjazottjai közé tartozott. Az elismerést a saját fejlesztésű olcsó és egyszerű fizikai kísérleti eszközeiért kapta.
  • A „Professzor” név nem puszta szeretetből ragadt rá, a középiskolák után ugyanis Öveges József a tanárképzésben lett egyetemi tanár.
  • Három évtizeden keresztül elnökségi tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak és szerkesztője az Élet és Tudomány hetilapnak.
Öveges József
A fizika nem lett könnyebb, de Öveges professzor sokat tett a tudomány népszerűsítéséért.

 

  • Ő találta fel a vitorlás korcsolyázást. Állítólag Tatán, az Öreg-tó jegén éppen reverendában korcsolyázott, amikor rátalált az ihlet.
  • Bár a rendből kilépett és a rendházból is kiköltözött, élete végéig visszajárt oda ebédelni. Családot nem alapított, viszont mindig hajnalban kelt és híres volt szigorú napirendjéről.
  • A Nemzetközi Csillagászati Unió a 67308-as számú kisbolygót Öveges Professzorról nevezte el.

 

Még több tudomány vár a Facebookon!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .