A kooperatív tanulás előtt a vegyes képességű osztály sem lehet akadály, akkor sem, ha sokan vannak.

Félig nyelvtanárként jócskán hozzá vagyok szokva a vegyes képességű csoportokhoz, azt hiszem, elmondhatom, hogy ezen a téren már elég nehéz meglepni, most azonban mégis sikerült. Olyan osztállyal hozott össze ugyanis a sors, ahová nem egyszerűen vegyes képességű tanulók kerültek, hanem jó közelítéssel az osztály fele teljesen kezdő szinten állt, a másik fele pedig magabiztosan beszélte az angol nyelvet.

Na, ez jó móka lesz, gondoltam az első ismerkedő órán.

A vegyes képességek csapdája

Az ennyire polarizált csoportoknak az a legfőbb veszélye, hogy az ember akaratlanul is vagy az egyik, vagy a másik képességű tanulócsoporthoz igazítja a tanítási módszereit. Ez egy természetes védekezési reakció a tanár részéről, de sajnos azzal a kockázattal jár, hogy a másik csoport (amelyiket nem választottuk) hamarosan feladja a küzdelmet, és motiváció hiányában lemond a tanórán való aktív részvételről.

Nos, én semmiképpen nem szerettem volna elveszíteni az osztály felét, és mivel mindenki számára teljesen egyértelmű volt a képességeik közt tátongó óriási szakadék, ezért úgy döntöttem, hogy eleinte rá is játszok kicsit a különbségekre.

Az itt leírt feladattípust nem csak nyelvórán, hanem bármilyen tantárgy esetén fel tudod használni, és jól jöhet vegyes képességű csoportoknál, de homogén közegben is. Legfőbb előnye pedig, hogy nagylétszámú osztályokban is jól működik. Legyen mondjuk a neve szakértői konferencia.

kooperatív tanulás — A feladat során a gyorsabb és a lassabb diákoknak is méllyül a tudásuk.

Így csináld a szakértői konferenciát:

A szakértői konferencia lényege, hogy a diákok a párjuknak megtanítanak egy teljesen új, kisebb anyagrészt, majd közösen letesztelitek a frissen szerzett tudást és megnézitek, ki milyen eredményes volt a tanításban. Ehhez azonban jól fel kell készülni.

– Oszd fejben két részre az osztályt aszerint, hogy kik a magabiztos tudással rendelkező tanulók, és kik azok, akik biztosan részletes magyarázatra fognak szorulni az adott anyagrészből. Ezt a felosztást ne mondd el senkinek, csak neked lesz rá szükséged.

– Az osztálynak nem szükséges előre semmit elárulni, legfeljebb annyit, hogy csoportban fognak dolgozni. Ezután oszd be a tanulókat 5-6 fős csoportokba úgy, hogy csak erősebb, illetve csak lassab tanulók kerüljenek egy-egy asztalhoz. A közepes képességű diákokkal tudod kiegyenlíteni a csoportok létszámát, hogy mind az erősek, mind a lassabbak között összességében pontosan ugyanannyi tanuló legyen. A közepes képességű diákok mindegy, hogy melyik csoportba kerülnek.

– A lassabb csoportoknak adj egy feladatot, amit nagyjából 10 perc alatt meg tudnak közösen oldani, és utána pár perc alatt le tudod velük ellenőrizni. Most nyugodtan használhatsz egy olyan feladványt, amit az erősebb csoport tagjai valószínűleg unnának, de a lassabbaknak hasznos lehet.

csoportmunka — A kooperatív tanulás a közösséget is fejleszti.

– Miközben a lassabbak dolgoznak a feladványukon, az erősebb csoportoknak magyarázd el, hogy ők lesznek most a szakértők. Mondd el nekik, hogy mindannyian kapni fognak egy tanítványt, akinek majd elmagyarázzák a tananyagot és azt is mondd el, hogy a végén leteszteled a tanítványaik tudását. Ahhoz azonban, hogy meg tudják tervezni, hogyan fogják megtanítani az anyagrészt, szakértői konferenciát kell tartaniuk, és meg kell beszélniük a stratégiát a többi szakértővel.

– A szakértői csoportok tagjainak add át az előre elkészített szempontokat a tanításhoz. A szempontok tartalmazzák a megtanítandó anyagrészek nagyon részletes felsorolását (mindjárt mutatok pár példát), valamint hogy a szakértők a tananyaghoz milyen példákat és milyen ellenőrzőfeladatot készítsenek. Beszéljék meg a stratégiájukat, és írjanak vázlatokat a tanításhoz.

– A megtanítandó anyagrész nagyságától függően a szakértői csoport felkészülésére 15-20 percet érdemes szánni. Ez alatt a másik csoport is elkészül a feladatmegoldással és az ellenőrzéssel.

– Amikor mindenki készen van, párosítsd össze a szakértőket a tanítványaikkal. Ehhez használhatsz valamilyen párosítós játékot, de érdemes úgy alakítani a “véletlen sorsolást”, hogy a leglassabb tanulók a legmagabiztosabb tudású szakértőkhöz kerüljenek, a közepes képességűek pedig egymással is jól együtt tudnak dolgozni. A párok beülnek egy-egy padba úgy, hogy ne zavarják egymást, és kezdődhet a munka.

– Jelentsd be, hogy a pároknak 10 percük van felkészülni a tananyagból, utána mindenki tesztet ír. Lehet, hogy 10 percnél végül több idő kell majd, de azt úgyis látni fogod.

– Természetesen menet közben segítsd az elakadókat.

– A folyamat végén adj fel egy vagy két nagyon egyszerű ellenőrző feladatot. Érdemes a párok tagjai között kicseréltetni a füzetüket az ellenőrzéshez, így a szakértők is láthatják, hogy mennyire volt eredményes a tréningjük.

– Az óra végén mindenképpen érdemes közösen is még egyszer átbeszélni a tananyagrészt, és letisztázva beírni a füzetekbe.

Tippek a szakértői konferenciához:

Nagy segítség, ha igen részletesen adod meg a szempontokat a szakértőknek, főleg, ha a tanulók még nincsenek hozzászokva egymás tanításához. Például az angol létige ragozásának tanítását így szedtem szét:

– a személyes névmások és a hozzájuk tartozó ragozott alak,

– példamondatok (nem adtam példamondatot, a diákoknak kellett kitalálni – ezt le kell ellenőrizni),

– a létige alakjainak rövidített változata + példamondatok

– ellenőrző mondatok.

De ha mondjuk Mátyás király hadi reformjait szeretnéd megtanítani, egyszerűen add meg, hogy milyen fogalmak szerepeljenek biztosan a szakértőknél: miért hívták feleke seregnek a hadseregét, miben volt egyedülálló, hogyan finanszírozták a sereget, előnyök-hátrányok, vagy amit csak fontosnak tartasz.

Ez a módszer tökéletesen alkalmas egyszerűbb számolási feladatok tanítására is. Például a mól esetén így nézhetnek ki a szakértők szempotjai:

– a mól fogalma, eredete,

– a mól számítása képlettel, a rövidítések magyarázata,

– egyszerű számolási példa

– a képlet egy másik adatának kiszámítása, ellenőrző feladat.

Ezt a feladattípust használhatod mindenki számára új anyagrészek tanításánál is, ilyenkor megengedheted a tankönyv, előre előkészített tudományos szövegek, vagy az internet használatát is a felkészüléshez.

A módszer óriási előnye, hogy nagy létszámú osztályokban is megvalósítható a kooperatív munka, hiszen a csoportok mindössze legfeljebb kétféle feladatot végeznek egyszerre, ez pedig még jól kontrollálható.

Bár hosszadalmasnak tűnhet mindez, de ha pici anyagrészeket adsz fel, akkor egy 45 perces tanórába is beleférhet az egész művelet. Ha dupla órát tudsz rászánni, akkor egy kicsit komolyabb kutatásokat is le lehet folytatni.

Mivel az itt leírt módszer azért elég látványos differenciálásra épül, érdemes a következő órán – vagy alkalomadtán – megfordítani a felosztást úgy, hogy ezúttal a diák szerepben lévők legyenek a szakértők. Nem kell ettől félni, hiszen nyugodtan adhatsz az új szakértőknek egy könnyebben feldolgozható, olvasmányosabb anyagrészt, amit most ők fognak megtanítani a többieknek. Az előző példákat folytatva, a létige tanítását követheti a köszönések megismerése, a mól tanítását a halmazállapotok, vagy a fekete sereg tanítását mondjuk a kultúra fejlődése Mátyás király idejében.

És a te tantárgyadban melyik anyagrésznél tudsz szakértői konferenciát szervezni?