11 tipp a tantermi videóhasználathoz
Videókat felhesználni az órán nem egy nagyon nehéz művelet. Viszont meglepően sok pici apróságon múlhat a válallkozás sikere. A bejegyzésben egyszerű tippeket és konkrét feladatötleteket is találsz a sikeres videós óra megvalósításához.
A filmkészítés kétszázéves története alatt olyan felfoghatatlanul óriási videós anyag halmozódott fel a világban, amit vétek lenne nem kihasználni az oktatásban. A filmnézés során – csakúgy, mint az életben – a hallásunkat és a látásunkat is használni kell az információk feldolgozására, és a módszer persze motivációként is remekül működik. Természetesen az egész órás lazítós mozizásnak is megvan a maga helye az iskolában, de most az órába integrált, videó alapú feladatokat vesszük górcső alá.
1. A kevesebb több
Ha a videót a tanóra szerves részeként információátadásra vagy motivációra szeretnéd használni, akkor azt javaslom, mindenképpen rövid (pár perces) klippet válassz. A tíz percnél hosszabb filmek alatt egy felnőtt is könnyen elfárad és elveszti az érdeklődését, nemhogy egy leharcolt iskolás. Egy maximum harmincperces ismeretterjesztő filmet még érdemes lehet három részletben, a lejátszást megállítva feldolgozni, de ennél hosszabb filmnél már ne várd, hogy a tanulók majd túl sok mindent megjegyeznek a látottakból.
2. Pontos cél
Mivel a filmnézést mindenki a kikapcsolódáshoz köti, ezért nagyon fontos, hogy tudatos lépéseket tegyünk a diákok figyelmének fenntartására. Ehhez tökéletesen elég lehet néhány (3-4 darab) kérdést a vetítés előtt, amire majd a videó adja meg a választ. Ha többre vágysz, természetesen készíthetsz kitöltendő feladatlapokat, de adhatsz meg igaz-hamis állításokat is. A lényeg, hogy figyelni kelljen.
Irodalomból például érdekes feladat lehet összegyűjteni, hogy a filmfeldolgozás mennyiben tér el az eredeti regénytől. Itt – főleg egy hosszú film esetén – érdemes lehet támpontot adni, hogy körülbelül melyik résznél keressék az eltéréseket.
Egyébként pedig arra kérdezzünk rá, amit szeretnénk, hogy a diákok megjegyezzenek a a videóból.
3. A videó bemutatása
Szintén a figyelem fenntartását segíti, ha a vetítés előtt néhány mondatban bemutatjuk a videót. Miről lesz benne szó, miért érdekes, esetleg ki a narrátor. Ha hosszabb mozifilmből néztek részletet, érdemes utánanézni a forgatás hátterének, érdekes pletykákat és történeteket lehet találni a neten.
4. Videó mint házi
Az interneten is fellelhető klippek előnye, hogy házi feladatként is feladhatjuk őket, így az esetlegesen hiányzó tanulók sem maradnak le az élményről. Az is egy megoldás, ha az órán feldolgozott videóhoz újabb kérdéseket vagy feladatokat kapcsolunk háziként.
5. Kreatív feladat
A videót nem csak passzívan lehet nézni, hanem ha időnk és energiánk engedi, kreatív feladatokat is megvalósíthatunk a segítségükkel.
Szinkronjáték
Több előkésztíést ígényel, de nagyon jó kis játékos feladatot lehet készíteni, ha a diákokra bízzuk egy-egy jelenet szinkronizálását. Ezt két változatban is lehet csinálni attól függően, hogy a diákoknak megmutatjuk-e előre hanggal a jelenetet, vagy a némított filmrészlet alapján nekik kell kitalálni, hogy mi történik.
Változatok:
Ha irodalomból a diákok már ismerik a történet cselekményét, akkor csoportokban feladhatjuk, hogy találják ki, éppen mi történik a filmes adaptációban és szinkronizálják a jelenetet. Több csoportot is meghallgathatunk, aztán a végén megnézzük az eredeti klippet hanggal.
Idegen nyelvből és történelemből is lehet hasonló játékokat készíteni. A lényeg, hogy adjunk felkészülési időt a csoportoknak.
Segít, ha megadjuk előre, hogy a szereplők milyen sorrendben beszélnek majd. Angolból a Trója c. film párbaj jelenetét szoktam erre használni.
Ha az a cél, hogy a tanulók információt jegyezzenek meg a videóból, akkor érdemes fordítva csinálni ezt a feladatot. A tanulók először nézzék meg a klippet és jegyzeteljenek. Utána meghallgathatunk két-három jelentkezőt, akik narrálják a némított filmet. Ez különösen természetfilmeknél vezethet vicces pillanatokhoz, de kipróbálhatjuk a módszert más tudományos ismeretterjesztő filmrészletekkel is. A narrálós feladatok általában 3-4 perces klippekkel működnek a legjobban.
6. Videókészítés
Nyugodtan használjuk ki, hogy a mai világban a diákok gyakorlatilag a médiában élnek. Már alsóban is találhatunk kis videókészítő zseniket, de középiskolában a tanulók többsége bármilyen témában könnyedén összerak egy párperces kisfilmet. Csak ragaszkodj hozzá, hogy először neked mutassák be.
Még néhány egyszerűnek tűnő, de létfontosságú tipp:
7. Ha van lehetőséged választani, hogy a videó internetes vagy a letöltött változatát nézzétek meg, mindig válaszd a letöltést. Természetesen tudom, hogy mindenhol szuper a hálózat, de ahogy a nagymamám mondja: jobb a békesség.
8. Mindig nézd meg a filmet előre. Komolyan.
Nehogy az órán érjenek kellemetlen meglepetések.
9. Óra előtt vagy előző nap ellenőrizd a technikai felszerelést. Nézd meg, hogy minden működik-e és ellenőrizd, hogy elég hangos-e a hangszóró. Általában ez utóbbi okozza a legtöbb problémát.
10. Gondold végig, hogy hol lesz az osztályban a képernyő, és hogy minden diák látni fogja-e a filmet. Ha, kell, rendezd át a termet.
És végül:
11. Mindig legyen B-terved.
A technika csodálatos dolog. De sajnos ha pillanatnyilag minden tökéletesen működik is, az még nem garancia, hogy tíz perccel később is működni fog. Tapasztalatból beszélek. 😉
