Ha megvolt már a visegrádi fellegvár és nem vágytok a turisták hadára, akkor érdemes kirándulást tenni egyik legrégebbi kővárunk, a nógrádi vár romjaihoz is. A bánki tóval kiegészítve egész napos programot kínál a környék a legkisebbektől a legnagyobbakig.

A nógrádi vár öregtornya régen és most

Nógrád község Budapesttől kevesebb, mint egyórányi autózással érhető el. Nógrád megye névadó települése és valamikori hadászati központja ma már leginkább egy álmos kis falu képét mutatja. Már messziről felismerhetők azonban az ezeréves vár romjai a villámcsapásban felrobbant öregtorony maradványával.

Ha szükség van rá, már az autóutat megkönnyíthetjük a nógrádi vár szelleméről szóló mesével, de még jobb, ha a mesét közvetlenül az öregtorony tövében egy pokrócon hallgatjuk meg:

 virág oszlopvirág oszlopvirág oszlopvirág oszlop

Nógrádi mesék

az oregtorony szelleme

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy régi-régi vár. Hogy mégis mennyire régi? Azt talán csak a vár szelleme tudná megmondani, az emberek között ugyanis már régen feledésbe merült. Azt beszélik, a nógrádi várhegyen az idők kezdete óta mindig állt vár. Büszke vár volt ez, kőfalait még maga Szent István király emeltette, magas tornyát a nagyhatalmú váci püspök csinosítgatta. Büszke volt a vár szelleme is, hogy az ő csudálatos várából ellátni egészen a messzi hegyekig.
 
Teltek-múltak az évszázadok, boldog évek és vészterhes esztendők váltogatták egymást. Ellenség jött-ment, de a vár falai újra és újra megteltek élettel. Mígnem egy baljós napon ismét nyugtalanító hírek érkeztek: az Oszmán Birodalom rettentő seregei közeledtek a nógrádi vár bevételére. A török harcosokat messze megelőzte félelmetes hírük: úgy mondták, a janicsárok bátrak, erősek és jajj annak, akit a kezük közé kaparintanak. Talán nem is csoda, hogy erre a hírre a várvédőknek inába szállt a bátorsága és bizony a szélrózsa minden irányában elfutottak. Megdöbbenve állt a vár szelleme az öregtorony tetején: ő még ilyen gyávaságot nem látott. Úgy megsértődött, hogy kerek ötven évig feléje sem nézett a harcoló magyar csapatoknak – kerek ötven évig nem is sikerült nekik visszafoglalniuk a nógrádi várat.
 
Mikor aztán megint magyar zászló lengett váron, az öreg szellem is megnyugodott végre. Jókedve egy emberöltőnyi békességet jelentett Nógrádnak. Hetven esztendő elteltével azonban ismét török csapatok gyülekeztek a falak alatt. Teltek-múltak a napok, hetek, de csak nem sikerült bevenniük az erődítményt. Fogyott a türelme a török seregnek, de nagyobb baj volt nekik, hogy fogyott a nyár is. A törökök pedig meleg vidékről származtak, nem szerettek hideg időben harcolni. Cselhez folyamodtak hát és végül ügyes megtévesztéssel sikerült elfoglalniuk a várat.
 
Nem tetszett ez a vár szellemének, aki nem szerette a gyávaságot, de a csalást még annyira sem. Addig-addig dúlt-fúlt mérgében, míg egy nap villámot kezdett szórni nagy haragjában. A legnagyobb villám aztán belecsapott a nógrádi vár öregtornyába, a törökök puskapora pedig akkorát robbant a toronyban, hogy még a Börzsönyben legelésző szarvasok is hallották.
 
A vár török ura, a vitéz Csonka bég okos ember volt: látta ő, hogy ekkora pusztítást túl nagy munka lenne újjáépíteni. Fogta hát embereit és a háza népét és felgyújtotta a maradék falakat, hogy nehogy valaki is még egyszer harcolni tudjon a várban.
Talán azt gondoljátok, hogy a nógrádi vár szelleme feldühödött a félkarú török tettén, de nem így történt. Megértette az öreg szellem, hogy ha nincs vár, amiért háborúzni lehet, akkor nem lesz háború sem. Fogta tehát a cókmókját és a hegyekbe költözött a szarvasok közé. Nógrád ősi várában pedig nem háborúzott soha többé senki.

 virág oszlopvirág oszlopvirág oszlopvirág oszlop

 

TIPP: Érdemes a nógrádi kirándulást ebédidőre időzíteni. A parkolóban a várral szemben állva jobb kézről található egy modern, budapesti árakkal operáló étterem. Ide ne menjünk be. Ha azonban balra nézünk, akkor egy lepusztultnak tűnő falusi vendéglőt találunk: meglepő, de itt érdemes ebédelni. Háromféle gulyásleves és többféle pörkölt is kapható, ez utóbbiak 1300 Ft alatt. Az olyan úri huncutságok, mint a rántott sajt, már borsosabb árúak (kb. 1600 Ft), de a gyerekek a marhapörköltet is simán befalták. Külön grátisz a hamisítatlan magyar falusi atmoszféra és a kedves kiszolgálás.

Finom ételek, kedves emberek
Finom ételek, kedves emberek

 

Ha több időt szeretnénk tölteni a községben, akkor meglátogathatjuk a vártól kb. ötperces sétára lévő katolikus templomot is. Ha láttunk már Grassalkovich Antal által építtetett templomot, akkor fel fogjuk ismerni a jellegzetes stílusjegyeket. Grassalkovich Nógrád vármegye főispánja is volt, a templom mellett pedig még az elmaradhatatlan kedvenc vadgesztenyefáit is megtaláljuk.

Grassalkovich kedvenc templom-dizájnja és az elmaradhatatlan gesztenyefa
Grassalkovich kedvenc templom-dizájnja és az elmaradhatatlan gesztenyefa

 

A faluban ezen kívül van még honismereti ház, amelyben a helyi szlovákság használati tárgyait láthatjuk (előzetes bejelentkezés szükséges: 06-35/362-210).

A Szondi utca és a Sallai utca sarkán pedig a török időkben feltárt forrásvizet is megkóstolhatjuk.

 

Szép házak
Szép házak

 

TIPP: Nógrád környéke telis-tele van bodzával, így a kirándulást akár családi bodzaszedéssel is kombinálhatjuk.

Felkeltette az érdeklődésedet a titokzatos Csonka bég? Nekem igen, ezért utána néztem, ki is volt ő:


 Csonka bég igaz története

Mehmed Colak, vagyis Csonka bég a mai Bosznia területén született és négyévesen került Budára, a budai pasa udvarába. Hamar megtanult magyarul és a kardforgatásban is korán tehetséget mutatott. Kezét is egy csatában vesztette el, innen a magyar neve: Csonka bég. Mivel igen kedvelte a magyarokat és mindig emberségesen bánt velük, gyakran folytatott velük béketárgyalásokat is. Nem titkolt célja az volt, hogy a törökök és a magyarok összefogjanak a német császár ellen és nagyon csalódott volt, amikor a magyar urak végül inkább a németekkel szövetkeztek. A nógrádi vár feladása (erről bővebben a mesében olvashatsz) után 1686-ban Buda visszafoglalásakor fogságba esett. Mivel jól ismerte a magyar szokásjogot, ezért a magyaroknak adta meg magát, így közvetlenül Lipót császár személyes fogságába került az akkor kilencéves fiával együtt.

Amikor látta Csonka bég, hogy a törököt végleg kiűzték Magyarországról, tíz évvel az elfogása után keresztény hitre tért. Ez nem volt túl nehéz, mivel egyrészt a németek és a magyarok is elismerték vitézségét, másrészt az akkori törtök szokásokkal ellentétben csak egy felesége volt. A németek a magyar nevét kifacsarva Czunkenbergnek nevezték.

Sokat vitézkedett ezután Czunkenberg Lipót még a császári seregben, ahol is egy huszárezred kapitánya lett. Katonai pályáját fia is követte immár Czunkenberg Ferenc néven, aki vitézségéért még bárói rangot is kapott. És hogy miért nem találkozunk Czunkenbergekkel a mai Németországban? Sajnos Ferenc fiatalon, utódok nélkül halt meg, de a végrendelete alapján épített templom Bécsújhelyen a mai napig megtekinthető.

csonka bég keret
Csonka bég és fia Vasárnapi újság, 15. szám, 1914.

 


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .