1986. április 26-án történt a csernobili atomerőmű balesete.

Csernobili katasztrófa

Egy széles körben elterjedt városi legenda szerint a kötelező sorkatonai szolgálat sötét éveiben a következő jó tanáccsal készítették fel a hős bakákat a haza védelmére: „Ha atomvillanást látsz, jól nézd meg, mert utoljára láttál ilyet!”

Nem voltam katona, ezért azt nem tudom, hogy tényleg igaz-e ez a legenda, azt viszont igen, hogy szerencsére a való életben ennél azért jóval kedvezőbbek az esélyeink, ha mégis beütne a ménkű. Arra az esetre, ha ennél a résznél véletlenül éppen hiányoztatok az iskolából, segítek átvenni a legfontosabb tudnivalókat a nukleáris túlélés alapjairól.

Csernobil
A tudomány menő – és élet-halál kérdése.

 

Rögtön utána: az atomkatasztrófa nem zombi apokalipszis

A nukleáris balesetek abban különböznek a természeti katasztrófáktól vagy akár a zombi apokalipszistől, hogy míg a hurrikán és a zombik elől ajánlatos minél hamarabb jó messzire elmenekülni, addig egy nukleáris esemény idején fel kell készülnünk rá, hogy most egy darabig bizony senki nem megy sehová.

Sokat segít a túlélésben, ha figyeltünk a középiskolai kémia órákon és emlékszünk rá, hogy sugárzás közben szerencsére minden anyag bomlik. Ez azért is nagyszerű hír, mert ha bármilyen okból sugárzó anyag kerül a levegőbe, akkor tényleg remek megoldás, ha egyszerűen bezárkózunk a lakásba és türelmesen megvárjuk, amíg magától lebomlik a fenyegetés. Jó tudni, hogy ilyenkor már néhány óra is rengeteget számít.

atomerőmű balesetek
Akár hiszitek, akár nem, a vasbeton a legjobb menedék.

 

Ha még boldog békeidőben olvassátok ezt a bejegyzést, akkor sokat segíthet a komfortérzeten egy esetleges vészhelyzetben, ha előre beszerzitek a következő felszereléseket:

 

1. Bevásárló lista:

– Legalább háromnapi nem romlandó élelem az egész családnak

– A baleset előttről származó palackozott víz – lehet, hogy pár napig a zuhanyzás is felejtős lesz

– Elemlámpa, rádió, tartalék elemek – arra az esetre, ha még sincs net

– Jó barátok teljes DVD sorozat – bár ez főleg akkor segít, ha van áram

atomerőmű balesetek
Ajjaj…

 

Néhány nappal később: a legnagyobb ellenség

Az elfogadott elképzelés szerint még zavartalan internet és televíziós szolgáltatás mellett is maximum három napig lehet elvárni a lakosságtól, hogy a négy fal között tartózkodjon. Előbb vagy utóbb, de egyszer mindenképpen ki kell tehát merészkednünk a fenyegető külvilágba.

A sugárzásra jellemző, hogy szemmel nem látható, nincs szaga és nincs színe – ezért is félnek tőle annyira az emberek. Nektek azonban elárulom kedves Tanítványaim, hogy az ilyen sugárzással terhelt időkben a portól kell a legjobban óvakodni. A radioaktív por ugyanis megtapad az ember ruháján, bőrén és haján és ilyenkor bizony folyamatosan besugározza a testünket. Érdemes tehát védeni magunkat a por ellen és a lakásba belépés előtt megszabadulni a külső ruházattól.

 

2. Bevásárló lista:

Pormaszk – a por ugyanis belélegezve még veszélyesebb.

Hogyan lehet túlélni egy atomerőmű balesetet?
A radioaktív por belélegzése nem jó ötlet.

 

Az elzárkózás után: és most mi legyen?

A szennyezés utáni hetekben a legfontosabb, hogy ameddig csak lehetséges, a baleset előttről származó élelmiszereket fogyasszuk. Ez különösen igaz a salátákra és más hasonlóan nagy levelű zöldségekre, ugyanis ezek a növények gyűjtik össze a legjobban a mindenféle szennyeződéseket.

 

3. Bevásárló lista:

– Kétszersült, konzervek minden mennyiségben, még több palackozott víz

– Liszt, tészta, rizs és hónapokig elálló élelmiszerek

atomerőművek a világban
Működő atomerőművek a világon.

 

Érdekes radioaktív tudásmorzsák

  • A csernobili atomerőmű-baleset során nem maga a robbanás okozta a hatalmas károkat, hanem, hogy a reaktor anyagául szolgáló grafit (értsd: szén) még tíz napon keresztül lángolt. A tűz során keletkező hő aztán vitte magával a radioaktív gázokat, beszennyezve így a környező országok légterét is. Ma már csak néhány oroszországi erőműben használnak grafitot, Paks is teljesen más elven működik.

 

  • Míg Csernobil után az információhiány okozott Európa szerte pánikot, addig 1979-ben az amerikai Three Mile Island erőmű baleseténél a helyi média lelkesedése rontott rengeteget a helyzeten. Az amerikai üzemzavarnál nem került számottevő sugárzó anyag a környezetbe, azonban a pánikszerűen menekülő emberek közül sokan szenvedtek sérüléseket közúti balesetekben.
atomerőmű balesetek
Az atomerőműveknek sokféle arca van – ez itt például a Ringhals Svédországban.

 

  • Az előbb említett Three Mile Islandi baleset után felerősödtek az Államokban az atomerőmű-ellenes hangok. Az idős Teller Ede ekkor még aktívan kampányolt a nukleáris energia népszerűsítéséjért, azonban a stressztől és a kimerültségtől infarktust kapott. Felépülése után azt nyilatkozta, hogy ő volt az egyetlen, aki a Three Mile Islandi baleset következményeként egészségkárosodást szenvedett.
  • Jelenleg körülbelül 200 atomerőmű üzemel világszerte. Az elmúlt 70 évben 5 olyan baleset történt, ami az erőművön kívüli veszélyekkel is járt. Mindenki eldöntheti, hogy ez sok-e vagy kevés, azonban az biztos, hogy egy darabig még szükségünk lesz a nukleáris energiára.

 

Ha szereted a tudományos érdekességeket, várunk a Facebookon is.

Forrás:

Ebből írtam a szakdolgozatomat, órákig tudok róla beszélni. 🙂

Képek:

Wikipedia Commons

Tetszett?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..