Rossz tanuló, háborús hős, és James Bond is volt a Nobel-díjas tudós.

Szent-Györgyi Albert

1. Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar Nobel-díjas tudós, aki a Magyarországon végzett munkájáért kapta a rangos elismerést. Ezt a mondatot emésztgessük egy kicsit.

2. A kis Albert nem holmi hétköznapi családba született: anyai ágon négy generációra visszamenőleg feltorlódtak a kutatóorvosok, apai ágon pedig a 16. századig tudta visszavezetni nemesi származását. Azért így lényegesen könnyebb lehetett.

3. Dédapja, Lenhossék Mihály a Magyarország főorvosa cím birtokosa volt; nagyapja, József, anatómusprofesszor, a Tudományos Akadémia tagja, az első pesti mikroszkóp tulajdonosa. Édesanyját hobbiként is rendkívül érdekelte a tudományos élet, míg édesapja, Szentgyörgyi Miklós 800 hektáros nógrádi földbirtokosként leginkább a földjein szerette tölteni az időt. Nem is éltek sokáig együtt.

4. Szent-Györgyi anyuka hamarosan a három fiúval Pestre költözött, a nyarakat a gyerekek apuka nógrádi birtokán töltötték. Azért ez nem olyan rossz.

 

Szent-Györgyi Albert
Szent-Györgyi Albert különböző fázisokban.

5. Szent-Györgyi Albert kezdetben kifejezetten rossz tanuló volt, még az olvasás sem nagyon érdekelte. Így aztán amikor egy szövettani könyv hatására bejelentette, hogy kutatóorvos szeretne lenni, a tudós család pánikszerűen megtiltotta, hogy orvosi egyetemre jelentkezzen, nehogy aztán a szerencsétlenkedésével szégyent hozzon a famíliára.

7. Nehogy unalmas legyen az élete, Szent-Györgyi 1914 nyarán éppen az egyetemisták három hónapos kötelező katonai gyakorlatát töltötte, amikor kitört az első világháború.

8. Katonaorvosként rögtön a keleti fronton találta magát, ahol az életét kockáztatva mentette az orosz hadsereg elől a sebesült katonákat. Ezért a tettéért Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki. Nemzeti hősként karrierje azonban csak most kezdődött.

9. Jó két év harcolás után kedvenc kutatónknak már végképp elege volt az értelmetlen öldöklésből, így nem sokkal a visszavonulásuk után saját kezével átlőtte a bal karcsontját, hogy végre hazamehessen. Ezzel egyébként nem csak a karját, hanem dezertőrként a felakasztását is kockáztatta.

 

Albert bácsi szerint soha nem szabad feladni.

10. A nyugalom azonban nem tartott sokáig. Felépülése és gyors házassága után (Szent-Györgyi jó érzékkel – először – a Magyar Posta vezérigazgatójának lányát vette el feleségül) ismét a front közelében találta magát, ezúttal Olaszországban. Itt nem tudta szó nélkül nézni, ahogy a felettesei az olasz hadifoglyokon kegyetlen orvosi kísérleteket végeznek, így rövid úton fel is jelentette őket. A hadsereg pedig hálából át helyezte őt a maláriával fertőzött területekre, ide azonban már szerencsére nem érkezett meg. Ugyanis időközben megszületett a kislánya, és mire a neki járó szabadságról visszatért volna, éppen véget ért a nagy háború.

11. Szent-Györgyi Albert a békeidőkben a pozsonyi egyetemen kapott tanársegédi állást, azonban 1919 januárjában a csehszlovák hadsereg megszállta a várost. James Bond Szent-Györgyi eleinte a befagyott Dunán éjszaka átszökve látogatta a Magyarországon maradt családját (egy ilyen akció után tüdőgyulladással korházba is került). Amikor pedig már tarthatatlanná vált a helyzet, kutatótársával kilopták a laboratórium berendezését az egyetemről, és a teljes felszerelést átcsempészték a lezárt határon.

12. Nemzeti büszkeségünk tudományos karriere mindamellett elég nehezen indult be. Szent-Györgyi a háború után eleinte járványkutatással foglalkozott, azonban a trópusi orvosi vizsgán csúnyán megbukott. A sok kudarc után végül a mellékvesében akadt egy új anyagra, amiről sejtette, hogy nagy durranás lesz, azonban sokáig sehogy sem tudta tudományos pontossággal igazolni a létezését.

 

Szent-Györgyi Albert Stockholm
Szent-Györgyi Albert mókázni is szeretett. (Egy stockholmi ünnepségen)

13. Szent-Györgyi Angliában és Hollandiában végzett kutatásai látszólag kudarcot vallottak, a család éhezett, és kedvenc tudósunk már az öngyilkosság gondolatával foglalkozott, amikor egy konferencián találkozott a Nobel-díjas Frederick Hopkins-szal. A világhírű tudós előadásában meglepő módon többször hivatkozott Szent-Györgyi elátkozottnak tűnő kutatásaira. Albert pedig nem volt szívbajos (meg aztán vesztenivalója sem volt), így bemutatkozott a híres kutatónak, és kezdetét vette egy gyümölcsöző tudományos kapcsolat.

14. Hopkins segítségével a Cambridge Egyetemen végül sikerült előállítani a titokzatos új anyagot és megállapítani az összegképletét is: C6H8O6. Cikkében Szent-Györgyi az „ignóz”, vagyis a „nemtudom-cukor” nevet adta neki, azonban a szerkesztőnek nem volt sok humorérzéke. Így aztán kiegyeztek a hexauronsav elnevezésben.

15. Innentől kezdve nem volt gond a karrierrel. A család 1930-ban Szegedre költözött és Szent-Györgyi Albert átvette az orvosi kémiai tanszék vezetését.

 

Szent-Györgyi Albert a tanítványaival. Úgy tartotta, hogy a nyitott gondolkodás fontosabb, mint a tárgyi tudás. Nahát.

16. Nobel-díjas tudósunk remek tanár volt. Diákjait partnernek tekintette, megkövetelte tőlük, hogy sportoljanak és még moziba is együtt ment velük.

17. Tévedés, hogy Szent-Györgyi Albert fedezte volna fel a C-vitamint. Az már kétszáz éve ismert volt, hogy a citrusfélék fogyasztása megelőzi a skorbutot, és ezt a megelőző hatást a C-vitaminnak elnevezett anyagnak tulajdonították. Senki nem tudta azonban, hogyan is néz ki ez a titokzatos anyag – a citrusok levében ugyanis rengeteg vegyület található. De vajon melyik lehet a titokzatos C-vitamin?

18. Itt jött a képbe a családi élet. A legenda szerint Szent-Györgyi egy nap úgy összeveszett a feleségével, hogy mindent – még paprikákat is – egymás fejéhez vágtak, a földön fekvő paprikák azonban napok múlva sem akartak megrohadni. Más források szerint egyszerűen nem ízlett neki a paprikasaláta, ezért inkább bevitte a laboratóriumba megvizsgálni. A lényeg, hogy végül a szegeden termesztett paprikából sikerült annyi hexauronsavat kinyerni, hogy azt már rendesen lehetett vizsgálni a laborban. Így derült ki, hogy Albert titokzatos „nemtudom-cukra” valójában a régóta keresett C-vitamin.

19. Szent-Györgyi a Nobel-díját a finnországi téli háború áldozatainak ajánlotta fel és sokáig senki nem tudta, hogy mi lett az éremmel. A díjat végül egy finn gyáros, Wilhelm Hilbert megváltotta, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Azóta is ott őrzik.

 

Rövid random részecskék

20.  1942-ben a második világháború alatt illegális antifasiszta csoportot alapított, 1943-ban pedig Kállay Miklós miniszterelnök beleegyezésével béketárgyalásokat folytatott Isztambulban az angolokkal. A németek azonban tudomást szereztek a tervről, így Magyarország kiugrása nem sikerült.

21. Mivel Adolf Hitler személyesen írta alá az elfogatóparancsát, a németek bevonulásakor Szent-Györgyit a svéd nagykövetségen rejtegették. A németek azonban megtámadták az épületet, és a tudóst csak az utolsó pillanatban sikerült kimenekíteni. Szent-Györgyi később élete csúcspontjaként emlékezett erre az időszakra.

22. 1948. március 15-én egyike volt a frissen alapított Kossuth-díj első kitüntetettjeinek. Szent-Györgyi azonban ekkorra már elhagyta az országot, a díjat soha nem vette át és semmilyen nyoma nincs annak, hogy egyáltalán tudott volna róla.

Az elveszettnek hitt Nobel-díj

23. Szent-Györgyi csapata fedezte fel, hogy milyen biokémiai folyamatok okozzák a hullamerevséget. Sőt, a folyamatot vissza is tudták fordítani.

24. Amerikában élve több alkalommal is felhívta a figyelmet az 1956-os forradalomra. Maléter Pál tőrbecsalásáról cikket is írt a Timesba.

25. Szent-Györgyinek két magyar és két amerikai felesége volt. Utolsó felesége, Marcia Houston 50 évvel volt fiatalabb nála.

26. Budapest 18. kerületében utca viselte nevét, amelyet 1953-ban neveztek át Gerely utcára. A Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztálya 1953. március 26-án kelt javaslatában ez állt az átnevezés indoklásaként: „Nyugatra távozott kozmopolita tudós”. A Gerely utca ma is Gerely utca, Budapesten pedig ma sincs Szent-Györgyiről elnevezett közterület.

 

Na, ki a legmenőbb? Szent-Györgyi Albert az európai motoros körútján.

Sok szeretettel várlak a Facebookon is.

Forrás:

Szent-Györgyi Albert: Válogatott tanulmányok

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent-Gy%C3%B6rgyi_Albert

Képek:

Wikipedia Commons


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .