A csernobili atomerőmű balesetének évfordulójára emlékezzünk néhány ritkán emlegetett ténnyel.
1. A csernobili erőműben használt reaktortípus alkalmas volt tiszta plutónium előállítására, így hadiipari célokra is. Tiszta plutóniumot használnak az atombombák készítésénél.
2. A Csernobilban üzemelő reaktor alkalmazását az Egyesült Államok már az 1940-es évek végén leállította biztonsági okok miatt. Az urán-grafit-víz hármasán alapuló reaktortípus betiltását többek között Teller Ede is támogatta, mert a reaktorban az energiatermelés akár irányíthatatlanná is válhatott, így a létesítmény robbanásveszélyes volt. A Szovjetunió tudott a reaktorbezárásokról, de a valódi okokat a hidegháborús hírzárlat miatt nem ismerték.
3. Az üzemi balesetek többsége éjszaka, vagy ünnepek idején történik, amikor a dolgozók fáradtabbak és türelmetlenebbek, hiszen mindenki menne már haza a családjához. A csernobili erőmű balesete is a nagypéntek utáni szombat hajnalán, fél kettőkor történt, húsvét előtt egy nappal. 1986. április 26-án.
4. A nagy erejű robbanás egy olyan kísérlet közben következett be, amely pont arra irányult, hogy hogyan lehetne még biztonságosabbá tenni az atomerőműveket.
5. Közvetlenül a baleset előtt az operátorok többször is figyelmeztették Anatolij Gyatlov üzemmérnök helyettest a kísérlet veszélyeire. Azonban a Szovjetunióban nem volt divat, hogy a felettesek megváltoztatták volna a döntésüket holmi beosztottak aggodalmaskodásának hatására. Manapság az operátorok képzésének fontos része, hogy ne teljesítsék a szerintük kockázatos utasításokat.
6. A reaktorba beépített mintegy 1700 tonna grafit a gőzrobbanás és gázrobbanás után még tíz napig égett. A tűzből felszálló meleg levegő pedig a felsőbb légrétegekbe is eljuttatta a radioaktív gázokat, beterítve így fél Európát.
7. Csernobilban a tudósok többségének egybehangzó véleménye szerint gőzrobbanás és gázrobbanás, nem pedig atomrobbanás történt, ezért gombafelhő sem volt látható.
8. Hogy zavartalanul tudják végezni a kísérletet, az operátor a baleset előtt kikapcsolta a reaktor legfontosabb védelmi rendszerét, az úgynevezett üzemzavari védelmet. Rossz ötlet volt. Ezt a vészleállító rendszert a mai atomerőművekben szerencsére már nem lehet kiiktatni.
9. A balesetről a Szovjetunió az első napokban semmilyen tájékoztatást nem nyújtott a környező országoknak. Két nappal később, április 28-án hétfő reggel a svédországi Forsmark reaktor dolgozói munkába menet fennakadtak a sugárzásmérő vizsgálaton. Mivel a dolgozók az erőművön kívülről érkeztek, a svéd hatóságok azonnal nekiláttak a sugárzás forrásának felderítéséhez. Addigra már a Csernobil melletti Pripyat városát a szovjetek titokban teljesen evakuálták.
A Csernobilban történt baleset szűkszavú bejelentése a szovjet tévében.
10. A bizonyítottan a csernobili balesetben elhunytak száma kevesebb, mint ötven. Ők mind a reaktortűz oltásában és a közvetlen kárelhárításban szenvedtek végzetes sugárfertőzést.
11. A balesetet követő időszakban az erőmű 30 km-es körzetéből 116.000 embert telepítettek ki véglegesen.
12. Tudományosan nem bizonyítható, hogy a csernobili baleset hatására nőtt volna a rákos megbetegedések száma. Ennek az oka, hogy a nyolcvanas évek második felében világszerte egységesen nőtt a rákos esetek előfordulása. A másik ok, hogy a sugárterhelés csak a rák kockázatát növeli, és utólag képtelenség bebizonyítani, hogy a betegség végül a számtalan lehetséges ok közül (dohányzás, stressz, életmód, öröklött tényezők) végül melyik miatt alakult ki. A csernobili baleset hatását egyedül a pajzsmirigyrákos megbetegedések növekedésében lehet egyértelműen kimutatni.
13. A baleset után Európában drasztikusan nőtt az abortuszok száma, mert a szülők féltek a sugárszennyezés esetleges magzatkárosító hatásaitól.
14. Anatolij Gyatlov, a csernobili atomerőmű üzemmérnök helyettese túlélte a balesetet, és egy évvel később tíz év börtönre ítélte őt a szovjet bíróság. 1995-ben halt meg szívrohamban.
15. A csernobili erőmű szörnyű balesete után rengeteg intézkedést hoztak a hatóságok és ugrásszerűen javult az erőművek biztonsága. Arra azonban senki nem volt felkészülve, hogy 25 évvel később egy 9-es erősségű földrengés és egy 15 méteres cunami egyszerre csap majd le a következő atomerőműre, Fukushimában…
Ha tetszett a bejegyzés, még több izgalmas tudomány vár rád a Facebookon.
Képek forrása:
Kedves Tünde!
Lenne itt 3 dolog.
1. Csernobilban gőzrobbanás vágta haza a 4-es blokkot 86 április 26-án és nem gázrobbanás.
2. Nem volt 2500 tonna grafit a 4-es blokk aktív zónájában, hanem „csak” 1699+4 tonna.
3. Anatolij Djatlov egy igazi gyökér volt, de azért írjuk már rendesen le a nevét.
Üdvözlettel: Zalán
Kedves Zalán! Köszönöm a kiegészítést! Ismét ellenőriztem a cirill betűs nevek írását és képzeld, most éppen így kell írni: Gyatlov. Engem is meglepett.
Üdvözlettel:
Tanárnő