Az életművész miniszter, a szorgalmas hazaáruló és a hegymászó fizikus – az Eötvösök története  

Idősebb Eötvös Ignác, Eötvös Loránd dédnagyapja mindent elért, ami politikailag csak lehetséges volt a 19. században. Egy darabig úgy tűnt, innen már tényleg csak lefelé vezethet az út. Unokájának és dédunokájának azonban más elképzelései voltak.

Eötvös Ignác nagypapa, a szorgalmas hazaáruló

Vásárosnaményi báró Eötvös Ignác apukája, az idősebb Ignác igencsak magasra tette a családi mércét. Egy szem fia, ifjabb Ignác bizony felköthette a nemesi nadrágját, ha a főispán, udvari tanácsos és főpohárnok mester édesapja sáros nyomába is akart volna érni. Ifjabb Ignác azonban már igazi felvilágosodott arisztokrata úr volt, tisztában volt a lehetőségeivel és nem ijedt meg csak úgy a saját (és apja) árnyékától. Szép sorjában, ahogy illik elvégezte a jogi egyetemet, aztán bölcseleti és – nyilván – jogi doktorrá is avatták, majd lett ő is főispán és tanácsos és a többi és a többi. A család büszke volt, mindenki biztosra vette, hogy a dinasztia jövője ifjabb Ignáccal biztosítva van. Aztán nagyot fordult a világ.

A forradalom előtti évtizedekben ugyanis a korona hű szolgálata már egyáltalán nem volt olyan hálás feladat, mint a régi szép időkben. A nemzeti öntudatra ébredő nép kezdett ferde szemmel nézni a karrierje csúcsán lévő ifjú Ignácra, azt suttogták, hogy aki az osztrák királyt buzgón szolgálja, az a hazát elárulja. A felvidéki kolerafelkelés vérbefojtása pedig végleg betette a kaput Eötvös Ignác népszerűségének.

Eötvös József, a lázadó fiú

Más szelek fújtak már a forrongó országban, amikor Eötvös Pepi, vagyis a kis József iskolába kezdett járni. Hiába volt a gondos főúri neveltetés és a dicső családi múlt, József bizony nehezen viselte, hogy hazaárulónak csúfolták az iskolában és senki nem volt hajlandó mellé ülni a padban. Az osztálytársak nyomása végül megtette a hatását, Eötvös József ugyanis elhatározta, hogy ő bizony megtanul rendesen magyarul és jó hazafi válik majd belőle. Ennek örömére állítólag olyan lelkesítő beszédet tartott az egyik szünetben, hogy a nagy ünneplés és éljenzés hatására a teljes osztályt büntibe zárták egy egész napra.

Ignác apuka és Ignác nagypapa aggodalommal figyelték a kis Pepi „elmagyarosodását” és az a vad ötletük támadt, hogy majd ők felfogadják mellé a szörnyű ember hírében álló magyar érzelmű házitanítót, Pruzsinszky Józsefet, és akkor Pepinek biztos elmegy a kedve ettől a bolondságtól. Nem tudom, kedves Tanítványaim, hogy tényleg meglepődött-e a két Ignác, amikor ez a képtelen ötlet mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A házsártos Pruzsinszky ugyanis igen megkedvelte az értelmes gyereket és végül csak még jobban telebeszélte József fejét mindenféle forradalmi magyarsággal.

Amikor az 1841-es válságban a család elvesztette majd minden vagyonát, Eötvös József előtt is végleg bezárultak az arisztokrata politikai karrier lehetőségének kapui. Na, de annyi baj legyen, így inkább országszerte ismert reformpárti politikus, miniszter és politikai író lett belőle, akire világhírű fizikus fia egész életében büszke lehetett.

Eötvös Loránd, a hegymászó fizikus

Nem lehetett semmi ebbe a családba születni, és forradalom ide vagy oda, főnemesként Lorándot is csak a szokásos jogi egyetem várta tárt kapukkal. A halk szavú fiú azonban halálra unta a paragrafusokat és addig győzködte szeretett József apukát, amíg az beleegyezett fia természettudományos tanulmányaiba. Nem tűnik ez most már túl nagy dolognak, de akkoriban még igencsak meredek ötletnek számított, hogy egy arisztokrata csemete egyetemi óraadásból akarjon megélni. Állítólag Loránd első székfoglaló előadásán még a csillárról is lógtak a hallgatók, mindenki látni akarta ugyanis a báróból lett természettudóst. A tudós báró aztán később is megbotránkoztatta a népet, hiszen főnemeshez méltatlan módon hintó helyett lóháton járt be a külvárosi birtokáról tanítani az egyetemre, és jó sportemberhez híven magasról tett rá, hogy ki mit gondol erről. Nahát.

Eötvös Loránd hosszú élete alatt aztán rendesen meghálálta a felkínált lehetőséget, a kapilláris jelenségek vizsgálatával és az Eötvös-inga megalkotásával világhírű, élvonalbeli fizikussá nőtte ki magát, akit még Einstein is elismerően nevezett a fizika fejedelmének.

Érdekességek a famíliáról

• Eötvös Lorándról nem csak tudományegyetemet, hanem egy hegycsúcsot is elneveztek, televízió és internet híján a világhírű tudós ugyanis kirándulással és hegymászással múlatta a szabadidejét. Olaszországban a 2837 méteres Cima di Eötvös, itt nálunk pedig a dobogókői turistaház viseli a nevét a fizikus-hegymászónak, aki három lányát is belebolondította a természetjárásba.

• Eötvös Józsefről a korabeli Pesten közismert volt, hogy Párizsban azt jósolták neki, bitófán fogja végezni az életét. Talán ennek is köszönhető, hogy bár az első felelős magyar kormányban még miniszterséget vállalt, a szabadságharcot már inkább a távoli Münchenből kísérte figyelemmel. A jóslat végül nagy meglepetésre mégsem teljesedett be.

• Az 1831-es felvidéki kolerafelkelés kezdetekor már hónapok óta tartott a fertőzött területek karanténja, ennek ellenére mintegy 250.000 áldozatot szedett a betegség, miközben súlyos éhínség is pusztított, hiszen a jobbágyok nem tudtak dolgozni járni. A helyzetet tovább rontotta, hogy a hatástalan kútfertőtlenítési kísérletek miatt a lakosság meg volt róla győződve, hogy a földesurak meg akarják mérgezni őket. A felkelés végül mintegy 15 áldozatot követelt, a tejhatalmú biztosként megbízott Eötvös Ignác pedig 120 embert végeztetett ki és 4000-an kerültek börtönbe. A kemény fellépés elérte a hatását, a lázadás nem terjedt tovább, viszont Eötvös Ignácra az eset végleg rányomta a hazaáruló bélyegét.

• Eötvös Pepi József fiatal korában nagy huncut hírében állt, feljegyezték például róla, hogy egyszer a barátjával névtelen szerelmes levelekben randevúra hívtak számos bécsi öregurat, majd a bokorból figyelték, ahogy a schönbrunni kastélynál azok nagy bőszen várják a nem létező rajongókat. Hát ez igazán nem szép dolog.

Ha tetszett a cikk, szeretettel várunk a Facebookon.